Úgy tapasztaltuk, hogy időnként nehézséget okoz az ajánlattevőknek, hogy megfelelően jelöljék meg a tényleges tulajdonos személyét a közbeszerzési eljárásokban. Nem is lepődünk meg ezen, mivel a közbeszerzési szabályozás meglehetősen bonyolult és összetett. Ebben szeretnénk segítséget nyújtani ezzel a bejegyzésünkkel.

A bejegyzést úgy készítettük el, hogy ez az oldal általános ismertetőt tartalmaz a tényleges tulajdonos megjelölésével kapcsolatosan, és az egyes társasági formákra vonatkozó szabályozásokat külön oldalon jelenítjük meg annak érdekében, hogy az olvasónak áttekinthetőbb legyen a rendszer. Ennek a blogbejegyzésnek a végén található egy tartalomjegyzék, aminek a segítségével arra az ismertetőre navigálhat, ami az Ön szervezetére vonatkozik, így a többi társaságra vonatkozó szabályozás nem veszi el a figyelmét.

Az ábra letöltése: 

A jogszabályi háttér

A Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki olyan társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni.

Ez a kizáró ok gyakorlatilag az ún. „off shore” cégekre vonatkozik, ahol nem lehet pontosan tudni, ki áll valójában egy adott cég mögött.

Az alábbiakban leírjuk, hogy az ajánlattevők a fenti kizáró ok esetében mi alapján tudják megállapítani a tényleges tulajdonosukat és ennek megfelelően hogyan kell kitölteniük az eljárásban rendelkezésükre bocsátott nyilatkozatmintát.

Először lássuk, mely jogszabályi rendelkezés alapján kell vizsgálnunk, ki minősül a szervezetünkben tényleges tulajdonosnak, aztán nézzük meg, hogyan tudjuk őket azonosítani:

2017. LIII. tv 3.§ 38. tényleges tulajdonos:
a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben (továbbiakban: szervezet) közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 25 %-ával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a szervezet felett, ha a szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

b) az a természetes személy, aki (Ptk. 8.2. § (2)- meghatározó befolyás) egy jogi személy tagja vagy részvényese, és

• a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy
• b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.
  
  

d) alapítványok esetében az a természetes személy,

• da) aki az alapítvány vagyona legalább 25%-ának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
• db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg,
• dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább 25%-a felett, vagy
• dd) a da)–dc) alpontban meghatározott természetes személy hiányában aki az alapítvány képviseletében eljár,

A tényleges tulajdonos vizsgálatát érdemes már az előkészítés során megtenni, mert egyes gazdasági táraságoknál több időt is igénybe vehet utánajárni ezeknek az adatoknak, illetve nemcsak az ajánlattevő, hanem az alvállalkozó illetve kapacitás nyújtó esetében is. Ugyan az utóbbi két szervezet nem köteles külön nyilatkozni a tényleges tulajdonosairól, de ezek a szervezetek sem állhatnak kizáró ok hatálya alatt, így később problémát okozhat, ha nem felelnek meg a fenti követelményeknek.

Milyen részei vannak a nyilatkozatmintának?

Az EKR rendszerben egy előre rögzített űrlapon kell nyilatkoznia az ajánlattevőnek a tényleges tulajdonos személyéről. A nyilatkozatminta két válasz lehetőséget kínál:

1. Van a kizáró okban hivatkozott jogszabály szerinti tényleges tulajdonosa a szervezetnek. Ebben az esetben meg kell adni a tényleges tulajdonos(ok) adatait, és a tulajdoni rész/befolyás százalékos mértékét.
2. A szervezetnek NINCS a hivatkozott jogszabály szerinti tényleges tulajdonosa.

A fentiekből láthattuk, hogy a 2. válasz nem jelenti a kizáró ok automatikus beálltát, hiszen előfordulhat olyan helyzet, amikor nincs a szervezetnek a jogszabály szerint megnevezhető tényleges tulajdonosa.

Hol találhatjuk meg, konkrétan kik a szervezetünk tényleges tulajdonosai?

A szervezet tulajdonosi körét a cégkivonatban, illetve a létesítő okirat rendelkezései között találhatjuk meg.

A cégkivonat „II. Cégformától függő adatok” részében találjuk a tagokat/tulajdonosokat feltüntetve. Amennyiben nincs cégkivonat, mert civil szervezetről van szó pl. alapítványról, egyesületről, úgy annak a bírósági nyilvántartását kell megnéznünk.

Ezt követően tanulmányoznunk kell a hatályos létesítő okirat (alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály) rendelkezéseit.

Mindezek alapján megtudhatjuk, kinek mekkora tulajdoni hányada, részesedése, mennyi szavazata van az adott szervezetben, ki jogosult a tisztségviselők választására, vagy visszahívására.

Kinek fontos, hogy ki a tényleges tulajdonos, hogy ki áll egy gazdasági szereplő mögött?

Bankoknak, pénzintézeteknek, nyomozó hatóságoknak, uniós szervezeteknek, és különösen azoknak, amelyek az uniós támogatások felhasználását ellenőrzik.

A tényleges tulajdonos megállapítására vonatkozóan a különböző szervezetek esetében az alábbiakban található meg, az egyedi iránymutatás:

Tényleges tulajdonos megállapítása a jogi személyiséggel rendelkező szervezetek esetében (Pl. Kft., Zrt., Bt., Kkt., szövetkezet, egyesület)

Tényleges tulajdonos megállapítása, ha más gazdasági szereplő tulajdonos a szervezetben

Tényleges tulajdonos megállapítása a jogi személyiséggel NEM rendelkező szervezetek esetében
Tényleges tulajdonos megállapítása nyílt részvénytársaságok esetében

Tényleges tulajdonos megállapítása alapítványok esetében