Korábbi blogbejegyzésünkben általános bemutatását adtuk a tényleges tulajdonos megjelölésének. Ebben a bejegyzésünkben bemutatjuk, hogy hogyan kell a tényleges tulajdonost megállapítani abban az esetben, ha más gazdasági szereplő (tehát nem természetes személy, vagy nem csak természetes személy) tulajdonos van a szervezetben.
Mi a teendő, ha egy másik gazdasági társaság is tulajdonos a szervezetünkben (közvetett befolyás)?
Először is ilyen esetben meg kell vizsgálnunk, hogy milyen tulajdoni/ szavazati aránnyal rendelkezik a köztes gazdasági szereplő, mert ilyen helyzetben is csak akkor van tényleges tulajdonos megállapításának szempontjából teendőnk, ha ez az arány eléri a 25%-ot.
Fontos megjegyezni, hogy ha ez az arány nemcsak eléri, hanem meg is haladja a 25%-ot, akkor a Kbt. 62.§ (kc) alpontja szerinti kizáró okkal kapcsolatban is nyilatkoznunk kell majd.
A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése szerint ilyen esetben a közvetett tulajdon/ szavazati jog arányának megállapításához meg kell néznünk, hogy a köztes gazdasági szereplőben a tulajdoni/ szavazati arányok hogy oszlanak meg. Az így kapott százalékokat meg kell szorozni azzal az arányszámmal, amivel a köztes gazdasági szereplő a szervezetben tulajdoni/ szavazati részesedéssel rendelkezik.
Ha két formában gyakorolt befolyás (tehát a tulajdoni hányad és a szavazati arány) mértéke eltérő, akkor magasabb értékkel kell elvégezni a műveletet.
Ha valamelyik befolyás mértéke meghaladja az 50 %-ot, akkor 1-gyel kell elvégezni a szorzást.
Így kapjuk meg, hogy a köztes gazdasági szereplő tulajdonosai milyen arányban rendelkeznek közvetett befolyással az adott szervezetben.
Példa 1.
Fővállalkozó Kft. tulajdonosa 25%-ban „X”, 25%-ban „Y” és 50%-ban Közvetett Kft.
Közvetett Kft. tulajdonosa 40%-ban „Z” és 60%-ban „V”.
„Z” és „V” közvetett tulajdoni arányát Fővállalkozó Kft-ben úgy tudjuk kiszámolni, ha a Közvetett Kft-ben meglévő tulajdonukat megszorozzuk 0,5-tel, mivel a Közvetett Kft-nak 50% tulajdona van Fővállalkozó Kft-ben.
A fentiek alapján megkapjuk, hogy „Z” 20%-os közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik (tehát nem minősül tényleges tulajdonosnak, mert nem éri el a tulajdoni aránya a 25%-ot), „V” pedig 30%-kal rendelkezik.
Ennek megfelelően Fővállalkozó Kft. megnevezendő tényleges tulajdonosai:
X – 25%
Y – 25%
V – 30%
Példa 2.
Fővállalkozó Kft. tulajdonosa 20%-ban „X”, 24%-ban „Y” és 56%-ban Közvetett Kft.
Közvetett Kft. tulajdonosa 40%-ban „Z” és 60%-ban „V”.
„Z” és „V” közvetett tulajdoni arányát Fővállalkozó Kft-ben úgy tudjuk kiszámolni, ha a Közvetett Kft-ben meglévő tulajdonukat megszorozzuk 1-el, mivel a Közvetett Kft tulajdoni aránya meghaladja az 50%-ot Fővállalkozó Kft-ben.
A fentiek alapján megkapjuk, hogy „Z” 40%-os közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik, „V” pedig 60%-kal.
Ennek megfelelően Fővállalkozó Kft. megnevezendő tényleges tulajdonosai:
Y – 24%
Z – 40%
V – 60%
Példa 3.
Fővállalkozó Kft. tulajdonosa 20%-ban „X”, 24%-ban „Y” és 56%-ban Közvetett Kft.
Közvetett Kft. tulajdonosa 40%-ban Mégközvetettebb Kft. és 60%-ban „V”.
Mégközvetettebb Kft. tulajdonosa 80%-ban „P” és 20%-ban „R”.
„P” és „R” közvetett tulajdoni arányának kiszámítási módja:
„R”-t nem kell figyelembe venni, mivel a közvetlen tulajdoni aránya Mégközvetettebb Kft-ben nem éri el a 25%-ot.
„P” 80%-os tulajdoni arányát meg kell szoroznunk először 0,4-gyel (mivel Mégközvetettebb Kft 40%-ban tulajdonos Közvetett Kft-ben), majd az így kapott eredményt meg kell szoroznunk 1-gyel, mivel Közvetett Kft. tulajdoni aránya Fővállalkozó Kft-ben meghaladja az 50%-ot.
„V” közvetett tulajdoni arányát Fővállalkozó Kft-ben úgy tudjuk kiszámolni, ha a Közvetett Kft-ben meglévő tulajdoni arányát szintén 1-gyel szorozzuk meg, mert a Közvetett Kft tulajdoni aránya meghaladja az 50%-ot Fővállalkozó Kft-ben.
Ennek megfelelően Fővállalkozó Kft. megnevezendő tényleges tulajdonosai:
X – 24%
Z – 40%
V – 60%
A fentiekből kiderül, hogy nem minden esetben 100% a tényleges tulajdonosok százalékos arányának összege.