Korábbi cikkünkben bemutattuk az Iratbetekintés általános tudnivalóit.
Jelen bejegyzésünkben pedig az ezzel kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdésekre adunk válaszokat.
1. Meghatározhat-e időkeretet az ajánlatkérő a vitatott dokumentumok átvizsgálására?
A Kbt. nem tartalmaz arra vonatkozó kifejezett rendelkezést, hogy pontosan milyen időkeretet kell ilyen esetekben biztosítani. Az eset szabályozatlanságára, és a Kbt. alapelveire (esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód, jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás elve tekintettel a Közbeszerzési Hatóság (Hatóság) állásfoglalásában azt mondta ki, hogy ajánlatkérő nem határozhat meg időkeretet. Az egyetlen törvényi megkötés ezzel kapcsolatban, hogy a dokumentumok átvizsgálására munkaidőben van lehetőség. Ezzel kapcsolatban – ahogy arra már korábban is kitértünk – a közbeszerzési eljárás dokumentációja tartalmazhat iránymutatást.
2. Van-e lehetősége az iratbetekintést kérelmező ajánlattevőnek arra, hogy később ismét betekinthessen ugyanazokba a dokumentumokba?
Tekintettel arra, hogy a Kbt. nem tiltja ennek a lehetőségét, ezért nincs jogi akadálya annak, hogy ugyanaz az ajánlattevő ismételten kérje ugyanazokba a dokumentumokba a betekintés lehetőségét. Ennek ismét csak a Kbt. -ben foglalt alapelvek szabhatnak határt (jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás követelménye, joggal való visszaélés tilalma).
3. Biztosíthatja-e online formában az ajánlatkérő az iratbetekintést kérelmező számára?
A korábbi szabályozás még kifejezetten kizárta, azt a lehetőséget, hogy online formában adjon hozzáférést az ajánlatkérő a dokumentumokhoz. Ezt a tiltás a hatályos közbeszerzési szabályozásban már nem szerepel, ezért széles körben bevett megoldás az online iratbetekintés. Ugyanakkor a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet [20. § (1) bek.] úgy rendelkezik, iratbetekintés során az EKR-ben megtalálható dokumentumok tekintetében a megtekintést az ajánlatkérő a kérelmező képviselőjének személyes megjelenése útján köteles biztosítani.
Tekintettel arra, hogy az EKR-ben lebonyolított eljárások esetében a benyújtott dokumentumok eredeti formában az EKR-ben érhetőek el, ezért kérdéses, hogy ilyen esetekben jogszerűen biztosítható-e az iratbetekintés online formában. A kérdés kapcsán a Közbeszerzési Hatóság állásfoglalását is kikértük, amint választ kapunk, frissítjük a blogbejegyzésünk!
4. Készíthető-e fénykép vagy videó felvétel a megtekintett dokumentumokról?
Egyik iratbetekintésre vonatkozó jogszabály sem tiltja a megtekintett dokumentumokról felvétel készítését. A Kbt. 45. § (1) bekezdése ennek kapcsán csak annyit mond, hogy ”az ajánlatkérő a gazdasági szereplő által megjelölt feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértékben köteles biztosítani”. Ez a hatóság állásfoglalása szerint is azt jelenti, hogy ha az iratbetekintés útján biztosított jog érvényesítéséhez ez szükséges, akkor felvétel is készíthető a dokumentumról. Milyen helyzetekben merül fel ennek a lehetősége:
- a dokumentum érdemi vizsgálata a nagy terjedelem miatt hosszabb idő alatt lehetséges csak (pl. árazott költségvetés vizsgálata, ami sok táblázatból áll, melyek egyenként is nagy terjedelműek),
- ábrát vagy képet tartalmaz a dokumentum, amelynek érdemi vizsgálata szintén csak úgy lehetséges, ha felvételt készít róla az a kérelmező.
5. Ajánlatkérő megtagadhatja-e az iratbetekintés biztosítását?
Ha a kérelmező a Kbt. 45. § (1) bekezdésében foglalt feltételeket betartva kérelmezi az iratbetekintést, akkor nincs jogszerű lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő megtagadja az iratbetekintés biztosítását.
6. Kérhet-e iratbetekintést az eljárásban érvénytelen ajánlatot tett gazdasági szereplő?
Erre a kérdésre nem lehet általános érvénnyel egyértelmű „igen”-nel vagy „nem”-mel válaszolni.
Ha indokolt az iratbetekintés, és az ajánlattevő tudja valószínűsíteni jogos érdekét, abban az esetben a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint nem lehet megtagadni az iratbetekintést. Ilyen eset lehet például, ha a Kbt. alapelvei között rögzített egyenlő bánásmód elvére hivatkozva az érvénytelen ajánlatot tett piaci szereplő iratbetekintéssel kíván élni, mert a nyertes ajánlattevő ajánlata feltételezhetően ugyanabban a hiányosságban szenved és ennek ellenére nem került érvénytelenítésre.
Az a magatartás viszont, amikor az érvénytelen ajánlattevő azért kíván több ajánlatba is betekinteni, hogy találjon mindben valami olyan hibát, ami az ajánlatok érvénytelenítéséhez, és így végső soron az eljárás eredménytelenségéhez vezet, nem egyeztethető össze a Kbt. alapelveivel.
Hozzá kell tenni azt is, hogy az ügyfélképesség megállapítása adott ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság feladata, nem pedig az ajánlatkérőé, így kérdéses, hogy erre hivatkozva megtagadhatja-e jogszerűen ajánlatkérő az iratbetekintést.
7. Szükséges-e valamilyen dokumentumot magunkkal vigyünk az iratbetekintésre?
Ha az iratbetekintésen nem a cégnyilvántartásban cégjegyzésre önállóan jogosult személy vesz részt, akkor a résztvevő személyeknek szükségük lesz a megfelelő meghatalmazások bemutatására. Megkönnyítjük a dolgunkat, ha van nálunk egy kinyomtatott példány a cégkivonatunkból, arra az esetre, ha az ajánlatkérő nem készült ezzel előre. Emellett minden szereplőnek rendelkeznie kell személyazonosításra alkalmas igazolvánnyal. Érdemes kinyomtatva magunkkal vigyük a benyújtott iratbetekintési kérelmet, hogy vita esetén rögtön tudjuk igazolni, mibe is kértük a betekintést. Érdemes magunkkal vigyünk jegyzeteléshez szükséges eszközöket (toll, papír), hogy rögzíteni tudjuk az észrevételeinket és a feltárt hibákat. Jó ha előre egyeztetünk egy közbeszerzési szakértővel, hogy az iratbetekintés időpontjában legyen elérhető számunkra telefonon, ha kérdésünk merül fel. Ennek megfelelően legyen nálunk telefon is, ami ez előbbi mellett arra is alkalmas lehet, hogy akár egyes dokumentumokról- ha szükséges – felvételt készítsünk.
Photo by: pixabay.com/mohamed_hassan