Az iratbetekintésről általában:
Az iratbetekintés a közbeszerzési eljárások átláthatóságának és a felek jogorvoslati lehetőségeinek biztosítása szempontjából nagyon fontos lehetőség. Az iratbetekintés keretében az ajánlattevők jogosultak arra, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezés kiküldését követően betekintést nyerjenek más ajánlattevők ajánlatainak bizonyos dokumentumaiba.
Az iratbetekintés KÉT ALAPVETŐ KORLÁTJA:
1. Puszta kíváncsiságból nem tekinthetünk be egy másik piaci szereplő ajánlatába. Az iratbetekintésre vonatkozó kérelmünkben meg kell jelölnünk, hogy milyen feltételezett jogsértést követett el az ajánlattevő, akinek az ajánlatába be akarunk tekinteni. Emellett meg kell jelölnünk, hogy a jogsértéssel összefüggésben konkrétan melyik dokumentumokat akarjuk átvizsgálni.
Az egész ajánlat átvizsgálására nincs lehetőség!
2. Nincs lehetőségünk átvizsgálni az ajánlat azon részeit, amelyeket az ajánlattevő jogszerűen üzleti titokká nyilvánított. Hangsúlyozni kell, hogy csak a jogszerűen üzleti titokká nyilvánított információkat tartalmazó dokumentum esetében tagadható meg az iratbetekintés.
Ha egy ilyen dokumentumba (is) kezdeményeztük a betekintést, akkor az ajánlatkérő köteles tájékoztatni minket, hogy:
- milyen jellegű információk azok, amik miatt nem tekinthetünk be a dokumentumba, és hogy
- a dokumentumot benyújtó ajánlattevő milyen indokokra hivatkozva nyilvánította ezeket üzleti titoknak.
Ez a tájékoztatási kötelezettség biztosítja azt, hogy meg tudjuk támadni az üzleti titokká minősítés jogszerűségét, ha ezzel kapcsolatban kétségünk merül fel. Még az eljárásnak ezen szakaszában is van lehetőség arra, hogy a jogszerűtlenül védetté nyilvánított dokumentum hozzáférhetővé váljon. Az üzleti titokká nyilvánítás szabályairól részletesen az alábbi bejegyzésünkben olvashat: Üzleti titok jelentősége ajánlattevői szempontból
Az iratbetekintésre vonatkozó kérelem benyújtását követő két munkanapon belül az ajánlatkérő lehetőséget kell biztosítson a dokumentumok átvizsgálására. Épp ezért figyeljünk arra, hogy olyan időpontban nyújtsuk be a kérelmet, amikor biztosítani tudjuk, hogy az azt követő 2 munkanapban meg tudjunk jelenni az ajánlatkérő által meghatározott időpontban (munkaidőben). Ezzel kapcsolatban segítséget jelenthet, ha a közbeszerzési eljárás dokumentációjában meghatározásra került, hogy ajánlatkérő milyen időintervallumot ért munkaidő alatt.
Az iratbetekintés iránti igényt a jogszabály szerint az érintett gazdasági szereplő írásban terjesztheti elő az összegezés megküldését követő 5 napon belül. EKR-ben zajló eljárás esetén az EKR-ben kell ezt kezdeményeznünk. Az iratbetekintés kezdeményezéséről készült ismertetőt előfizetőink megtekinthetik az Online Közbeszerzési Tudástárban: Közbeszerzési Tudástár
Photo by: aymane jdidi/ Pixabay