Korábbi cikkünkben -A szerződéskötés időpontja-bemutattuk, hogy körülbelül mikor lehet számítani az eljárás eredményhirdetését követően a szerződés aláírására. Jelen cikkünkben azokat a feladatokat gyűjtjük össze, amelyek gyakran fordulnak elő a közbeszerzésekben és még a szerződéskötést megelőzően kell vagy javasolt teljesíteni.
Blogjainkban már többször kiemeltük annak fontosságát, hogy miért szükséges megismerni a felhívás mellett a teljes közbeszerzési dokumentációt, közte a szerződéstervezet tartalmát. A felhívás csak a legfontosabb információkat tartalmazza, a részletes információk, mint a szerződéses feltételek is a felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumokban találhatók.
Szerződéskötési feltételek
A szerződéskötési feltételek olyan előírások, amelyek az ajánlattétel során még nem vizsgálhatók, viszont a szerződés teljesítéséhez elengedhetetlenek, ezért a szerződéskötést megelőzően – vagy a szerződés szerinti határidő lejártáig – ezek teljesítéséről a nyertesként kihirdetett ajánlattevőnek gondoskodnia szükséges. Amennyiben az ajánlattevő nem teljesíti a szerződéskötési feltételeket, jogsértést követ el, így annak ugyanaz lehet a következménye (pl. ajánlati biztosíték elvesztése, kártérítési kötelezettség ajánlatkérővel szemben), mintha megtagadta volna a szerződéskötést.
Jellemző szerződéskötési feltétel lehet például meghatározott típusú és terjedelmű felelősségbiztosítás előírása. Vannak olyan tevékenységek, amelyek kifejezetten szakmai felelősségbiztosítás mellett folytathatók (pl. felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói szolgáltatás, tervezői, mérnöki szolgáltatás), de az ajánlatkérő, ha szükségesnek ítéli, előírhat általános felelősségbiztosítási kötelezettséget (pl. karbantartási, szerelési feladatok ellátása). Jelentősége van annak, hogy szakmai, vagy általános felelősségbiztosítás megkötése kell-e a közbeszerzési szerződéshez, mivel a biztosítók is más feltételekkel vállalják a helytállást egy esetleges károkozás esetén. Ha nem szeretnénk extra költségeket fizetni, érdemes már az ajánlattétel időszakában tájékozódni az egyes biztosítóknál a biztosítási feltételekről, vagy akár konkrét ajánlatot is kérni, hiszen így nyertesség esetén már csak annyi a dolgunk, hogy a legmegfelelőbb biztosítót felkeressük a szerződéskötés érdekében, vagy adott esetben a már meglévő szerződésünket kiterjesszük az előírt mértékre és tevékenységre.
Másik gyakori feltétel, hogy az ajánlatban bemutatott szakemberek meghatározott jogosultsággal rendelkezzenek, kamarai nyilvántartásban szerepeljenek. Ebben az esetben figyelemmel kell lenni a bejegyzés/ nyilvántartásba vétel időigényére és a megfelelő időben megtenni a szükséges lépéseket.
Szintén gyakori, különösen EU forrásból finanszírozott beszerzések esetén, hogy az ajánlatkérő valamely tanúsítvány meglétét írja elő (pl. ISO 9001, ISO 14001) szerződéskötési feltételként. Bár a tanúsítványok alkalmassági feltételként is előírhatók, a verseny szélesítése érdekében az ellenőrző szervezetek a szerződéses feltételek között javasolják rendezni. Fontos azonban a tanúsítványok beszerzésének időigényéről is előzetesen tájékozódni.
Teljesítési biztosíték
Teljesítési biztosítékot azért írhat elő az ajánlatkérő, hogy ezzel is biztosítsa a szerződés teljesítését, ezért ez szintén olyan feltétel, amit a szerződéskötéskor kell rendelkezésre bocsátani és igazolni. A teljesítési biztosíték nem azonos a nem teljesítési vagy más néven meghiúsulási kötbérrel, az a kötbérektől elkülönülő jogi eszköz. A Kbt. szabályai alapján több formában nyújtható: óvadékként (pénzösszeg befizetése vagy átutalása meghatározott fizetési számlára), garancia vagy készfizető kezesség vállalásaként (bank vagy biztosító által vállaltan) vagy biztosítási szerződés alapján kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvénnyel, továbbá bármely egyéb módon, ahogy esetleg még az ajánlatkérő meghatározza. A biztosíték mértékét szintén az ajánlatkérő határozza meg, legfeljebb a nettó ellenszolgáltatás 5%-ában (ezt a nyertes ajánlati árhoz viszonyítottan kell számolni).
További lehetséges feladatok
A fenti, elengedhetetlen feltételeken túl az alábbiakban összegyűjtöttünk pár hasznos tanácsot, amely segíthet a teljesítés megkezdésében.
- Ha az ajánlattevő a műszaki-szakmai alkalmassági feltételek igazolására más céget kért fel, azt a szerződés teljesítésébe is be kell vonni (a meghatározott esetekben), így a bevont cég is alvállalkozónak minősül. Az ajánlatban már be kellett nyújtani az alkalmasság igazolásához szükséges előszerződést (vagy más okiratot, amely a kötelezettségvállalást tartalmazza). A jogviszony megfelelő rendezésére pedig meg kell kötni a végleges szerződést, amely részletesen tartalmazza a kapacitásnyújtóra vonatkozó feltételeket, ide értve az ellenszolgáltatás összegét is.
- Ha a nyertes alvállalkozót szeretne bevonni már a szerződés elején is, és az ajánlatban nem jelölte meg, akkor még az alvállalkozói tényleges teljesítést megelőzően be kell jelenteni az ajánlatkérőnek az alvállalkozót, a Kbt. 138. § (3) bekezdése szerint megadva nevét, adószámát, elérhetőségét, a képviseletre jogosult személyét, valamint az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés várható százalékos arányát és az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értékét. A korábbi szabályozástól eltérően az alvállalkozók vonatkozásában nem szükséges egyenként nyilatkozni, hogy azok nem állnak kizáró ok hatálya alatt, ezt a szerződésnek általános jelleggel tartalmaznia kell valamennyi bevonásra kerülő alvállalkozó esetében. Ezt követően érdemes megkötni az alvállalkozóval a szerződést, amelyben megfelelően részletezve vannak a feladatai és a fizetési feltételek is.
- Teljesítési ütemterv készítése is kifejezetten hasznos lehet hiszen így pontosan ellenőrizhető, hogy a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükséges feladatok, lépések megfelelő időben történnek-e meg, és a teljesítés során késedelembe esés nélkül lehet korrigálni egy-egy elcsúszott határidőt.
- Felkészülés a munkaterület átvételére: építési beruházások esetén kiemelt jelentősége van a munkaterület átvételének, hiszen az átvételt követően az ajánlattevő felel minden ott bekövetkezett eseményért. Erre tekintettel érdemes adott esetben a területet az átvételt követően azonnal lekeríteni, az ott lévő eszközök, berendezések épségét (és meglétét) őrizni. Ahhoz, hogy ez időben megtörténhessen, az elkerítéshez szükséges eszközöket oda kell szállítani. így már a munkaterület átadását megelőzően szükséges az elkerítéshez szükséges eszközökre vonatkozó bérleti szerződés megkötni (ha nincs saját eszköz), és az őrzés-védés szolgáltatást megrendelni.
A fenti feladatok mindegyikét természetesen nem feltétlenül szükséges a közbeszerzési szerződés megkötésének idejére teljesíteni, de egy szűkebb teljesítési határidő esetén sokat jelenthet az az 1-2 nap többlet is, amit a teljesítésre való megfelelő felkészüléssel el lehet érni.
Amennyiben a közbeszerzési szerződés teljesítésével kapcsolatban kérdése merült fel, személyre szabott tanácsadásért keressen meg minket elérhetőségeinken.
Személyes tanácsadás
Személyes tanácsadás