Mi a teendő akkor, ha egy ajánlattevő ajánlatában nem (vagy nem kizárólag) az ellenszolgáltatásként megajánlott ár tűnik lehetetlen vállalásnak, hanem az ajánlat más elemei kapcsán is felmerül, hogy teljesíthető-e a szerződés ilyen feltételek mellett. Ilyen lehet például egy nagyon magas kötbér vállalás, egy nagyon rövid határidő vállalás vagy egy nagyon hosszú időtávra vonatkozó garancia vállalás.
A közbeszerzési törvény az aránytalanul alacsony árra vonatkozó eljárásrend alkalmazását írja elő azokra az esetekre is, ha az ajánlatnak valamely egyéb eleme tartalmaz teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalást.
Ajánlatkérő megvizsgálja az értékelési szempontként megadott elemeket és amennyiben azok nem reálisak, akkor indokolást kér az ajánlattevőtől arra hivatkozva, hogy az ajánlat teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalást tartalmaz. A teljesíthetetlen kötelezettségvállalás csak áron kívüli szempontra vonatkozhat!
Milyen túlzó vállalások fordulnak elő leggyakrabban, amik érintve lehetnek indokolás kéréssel?
Kötbérekre vonatkozó teljesíthetetlen vállalások pl.:
- „A kérelmező 62.890.000,- Ft ellenszolgáltatást ajánlott meg és 10.000.000,-Ft meghiúsulási kötbért, amely az ajánlati árának közel 16%-a, az ajánlatkérő által meghatározott minimális érték kétszeresét kismértékben meghaladó összeg.
A Döntőbizottság a nyertes ajánlattevő ajánlati ára és a késedelmi kötbér mértéke alapján megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő esetleges már egy napos késedelme is az ajánlattevő teljes bevétele jelentős részének - akár a teljes haszonnak - az elvesztésével járna, míg mindössze négynapos késedelem már a teljes bevételt elérő mértékű fizetési kötelezettséggel járna a nyertes ajánlattevő számára” (D.396/8/2010.).
2. „A felhívásban a megajánlott késedelmi kötbér összege, ami nem lehet kevesebb napi 200.000,-Ft-nál, a benyújtott és érvényes ajánlatok egyik elbírálási részszempontja volt. A kérelmező által megajánlott kötbér összege napi 9.520.000,- Ft volt, amely azonos volt a kérelmező nettó ajánlati árának a 35%-ával...”
A D.647/7/2009. számú ügyben a nettó szerződéses összeg 35%-át kitevő napi kötbérrel kapcsolatban megállapította a Döntőbizottság annak túlzó jellegét. Álláspontja szerint a késedelmi kötbér azért kirívóan magas, mert az nem szolgálja a kötbér, mint szerződést biztosító mellékkötelezettség, funkcióját, és az ilyen mértékű napi késedelmi kötbér bevállalása arra alkalmas, hogy a közbeszerzés eredményét, az eljárást valamilyen szinten befolyásolja. A Döntőbizottság azt is hozzátette, hogy nem önmagában a vállalt kötbér mértéke túlzó, mivel annak a jellege a konkrét szerződéses érték függvénye. Az aránytalanság sokkal inkább a nettó szerződéses érték és a kötbér értéke közötti aránytalanságra vezethető vissza.
Határidőkkel kapcsolatos teljesíthetetlen vállalások pl.:
„A Döntőbizottság elsődlegesen azt állapította meg, … a kérelmező tette a legkedvezőtlenebb megajánlást, vagyis csak azt vállalta, hogy az ajánlatkérő által előírt érvényességi feltétel, azaz 20 perc alatt képes a pékárut rendkívüli sürgősséggel kiszállítani [szállítási határidő]. Ehhez képest a nyertes …5 perces, míg az ugyancsak érvényes ajánlatot adó … Kft. 15 perces szállítást vállalt. Ajánlatkérő a kérelmezői legmagasabb vállalás mellett csak a nyertest hívta fel magyarázatra, és elfogadta azon válaszát, hogy a csongrádi telephelye miatt képes 5 perc alatt teljesíteni. A Döntőbizottság nem fogadta el, hogy ajánlatkérőben csak kérelmező esetében merült fel az a kérdés, hogy mennyire életszerű és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető, hogy állandóan készen áll a teljes termék szortiment, a teherautóra pakolva, felcímkézve, és a megfelelő szállítólevéllel ellátva” (D.312/16/2009.).
Mi minősül teljesíthetetlen vagy túlzó kötelezettségvállalásnak?
Mi alapján lehet megállapítani egy ajánlati elemről, hogy az valóban teljesíthetetlen? Nincs egyszerű helyzetben az ajánlatkérő ennek vizsgálata során. A leggyakrabban alkalmazott módszer az ajánlatok egymással való összehasonlítása. Ilyenkor szerencsésebb, ha sok ajánlat került benyújtásra, mert így nagyobb rálátás birtokában tudja megítélni a kérdést az ajánlatkérő.
Nem teheti meg az ajánlatkérő, hogy semmilyen eljárási cselekményt nem végez el a bizonytalanság feloldása érdekében. Tehát nincs lehetősége az ajánlatkérőnek az ajánlatot indokolás kérés nélkül érvénytelennek nyilvánítani. Ezt támasztja alá a D.874/9/2016. sz. Döntőbizottsági határozata is.
Mire ügyeljünk olyan esetben, amikor minket hívnak fel indokolás megadására?
Úgy kell teljesítenünk az indokolásnyújtási kötelezettségünket, hogy az általunk rendelkezésre bocsátott információk és dokumentumok alapján ajánlatkérő a kérdéses elem teljesíthetőségéről meggyőződhessen. Abban az esetben, ha nem teljes körű az indokolásunk, az ajánlatkérő kiegészítő indokolást kérhet. Ebben az esetben is figyelnünk kell arra, hogy a korábbi indokolásunk tartalmát nem módosíthatjuk, és a nem objektív adatokkal alátámasztott indokolást nem tudja az ajánlatkérő elfogadni.
Olyan objektív alapú indokolást kell benyújtanunk, amely független, tárgyilagos választ nyújt, világosan alátámasztja a valós helyzetet és nem hagy kételyt az ajánlatkérőben afelől, hogy a szerződés az általunk megajánlott feltételek mellett teljesíthető.
Fontos, hogy ha az indokolásunk nem tartalmaz a fentieknek megfelelő adatokat, úgy az ajánlatkérő nem köteles kiegészítő indokolást kérni annak érdekében, hogy meggyőződjön a teljesíthetőségről (D. 308/18/2019. sz.). Ha adott esetben jogorvoslati eljárásra kerülne sor, a Közbeszerzési Döntőbizottság is csak azt az indokolást veszi alapul, amit az ajánlattevő még az eljárás során bocsátott az ajánlatkérő rendelkezésére (D.98/15-1/2008.).
Gyakorlati tanácsunk:
- Már az ajánlattételkor ügyeljünk arra, hogy az ajánlatunk olyan ajánlati elemeket tartalmazzon, amelyeket minden kétséget kizáróan alá tudunk támasztani. Ellenkező esetben egy egyedi megoldásnak vagy más versenyelőnynek köszönhetően tett kedvező megajánlás az első helyről a „kukába” röpítheti az ajánlatunkat.
- A legtöbb esetben az ajánlatkérő a Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján meghatároz egy minimum és maximum értéket az adott ajánlati elemhez. Fontos, hogy a maximum értéknél (amelytől kedvezőbb megajánlásra az ajánlattevő már nem kap több pontot) ne ajánljunk kedvezőbbet, mert így könnyen teljesíthetetlen kötelezettségvállalást tehetünk.
Vagyis ha egy kivitelezés időtartama 250 nap, Ajánlatkérő pedig az előteljesítést értékeli, naptári napban megadva és rögzíti, hogy a 30 nap az a maximum érték, amire és az a felettire egyaránt a maximum pontot kapják az Ajánlattevők, akkor nincs értelme 40 napot vállalnunk. Ugyanannyi pontot kapunk érte, mintha 30 napot vállaltunk volna, viszont fenn állhat a veszélye, hogy az ajánlatkérő teljesíthetetlen kötelezettségvállalásnak minősíti a vállalást és indokolást kér be ennek kapcsán.