I. rész: Közbeszerzési szerződések és azok ellenőrzése
írásainkban szó esett már érintőlegesen a közbeszerzési szerződésekről, a szerződések teljesítésébe bevont alvállalkozókról és a bevonásukkal kapcsolatos adminisztratív teendőkről, továbbá a szerződésszegésekről a Kbt. (a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény) szerinti új, 2017. január 1-től alkalmazandó kizáró ok[1] tükrében.
[1] Kbt. 62. § (1) bekezdés q) pontja
Gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy a téma nem kap kellő hangsúlyt sem az ajánlatkérők, sem pedig az ajánlattevők részéről, azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság által a közelmúltban feltárt jogsértések és a felek - akár - mindegyikét érintő bírságok alapján fontosnak tartjuk tudatosítani a piaci szereplőkben azt, hogy nem csupán a közbeszerzési eljárások, de a közbeszerzési szerződések teljesítése során is figyelemmel kell lenni a Kbt. szabályrendszerére. Különösen fontos ez az olvasó közönség, a kis- és középvállalkozások esetében, hiszen ők jellemzően nem támaszkodnak a teljes folyamat, így az ajánlattétel-, közbeszerzési eljárás- és a szerződés teljesítésének időszaka alatt közbeszerzési jogi szakértelemmel rendelkező szakemberre.
A közbeszerzési szerződésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel[1], felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy az adott beszerzési tárgyra, így például az építési beruházásokra nem csupán a Kbt., hanem annak végrehajtási rendelete, az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseit is alkalmazni kell. A nevezett Korm. rendelet speciális szabályokat tartalmaz például a nyertes ajánlattevő árazott költségvetésében szereplő és a beépítésre kerülő anyagokkal kapcsolatos egyeztetés és módosítás lehetőségéről, az ellenérték kifizetésének módjáról (különösen alvállalkozók igénybevétele esetén), stb. Ahogyan azt ezen a rövid, építési beruházásokra vonatkozó példán keresztül is láthatjuk, szerteágazó tudás birtokában kell lenniük a feleknek, ha valamennyi, az adott beszerzési tárggyal, elvégzendő feladattal kapcsolatos szabálynak maradéktalanul eleget kívánnak tenni. Azt pedig, hogy egy közbeszerzési szerződés megfelelő teljesítése nem kizárólag az ajánlatkérők felelőssége, az alábbiakban mutatjuk be.
Ahogyan arról már korábban is szó esett, a Közbeszerzési Hatóság jogosult a közbeszerzési szerződések teljesítésének és módosításának ellenőrzésére, amely ellenőrzés kérelemre, hivatalból vagy adott esetben az előre meghatározott és publikált ellenőrzési terv[2] alapján indul. Főszabály szerint az ellenőrzés az ajánlatkérők kötelezettségeire helyezi a hangsúlyt, azonban a Kbt. – és adott esetben végrehajtási rendelet - az ajánlattevőkre vonatkozóan is tartalmaz szabályokat, így értelemszerűen az általuk elkövetett esetleges jogsértés sem maradhat következmények nélkül. A Közbeszerzési Hatóság a rendelkezésére álló (rendelkezésére bocsátott) dokumentumok, helyszíni ellenőrzés, szakértő bevonása és adott esetben más állami szervek, gazdasági szereplők megkeresésével folytatja le ellenőrzési tevékenységét, amely eredményeképpen szükség szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárást kezdeményezheti, illetve szerződésmódosítások vizsgálata esetén pert indíthat a módosítás érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt[3].
Cikkünk folytatódik. (II. rész: A teljesítéssel kapcsolatban felmerülő jellemző jogsértések)