SLEZÁK JUDIT: A VÁLLALKOZÁSOK ADMINISZTRATÍV TERHEINEK CSÖKKENTÉSE - 3. RÉSZ

Friss blogbejegyzés sorozatunk harmadik része következik. Slezák Judit kolléganőnk írásából a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról tájékozódhat. Mint azt az alábbiakban kiderül, a közbeszerzési törvényben történt változásoknak köszönhetően ún. kétlépcsős rendszer került bevezetésre. Az első körben az ajánlattevő vállalkozásoknak nem kell még benyújtaniuk valamennyi előírt igazolást, elég mindössze nyilatkozatot tenniük ezekről. Az összes dokumentumot és tételes igazolást csak a leendő nyertesnek kell majd benyújtania.Cikksorozatunk harmadik részében további fontos részleteket olvashat a kizáró okok fenn nem állásának és az alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolásának kritériumairól.A következő cikk nyomtatásban is megjelent a Menedzser Praxis KKV Tanácsadó című lap májusi számában.

Fontos néhány szót ejteni a fordított bírálat folyamatáról is, melynek alkalmazására nyílt közbeszerzési eljárásban van lehetőség. Az eljárás lefolytatását egyszerűsíti, hogy amennyiben ajánlatkérő a felhívásban így rendelkezik, lehetősége van arra, hogy felcserélje az értékelés és a bírálat sorrendjét, és így az ajánlatok bírálatát az ajánlatok értékelését követően végezze el. Mivel így ajánlatkérőnek nem szükséges az összes ajánlatot elbírálnia csak a legkedvezőbbet (vagy az azt követő egy vagy több ajánlatot, ha így rendelkezik), így a KKV-nak sem kell „felesleges” hiánypótlásokkal számolnia, ha az értékelés sorrendjében hátul áll.

A jogalkotói szándék az uniós értékhatár alatti beszerzések szabályozása esetében is az volt, hogy a közbeszerzést közelebb hozza a KKV-k számára is, egyszerűbbek legyen az eljárási szabályok és az ajánlattétel ne igényeljen speciális szakértelmet ajánlattevői oldalról. A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetében a nyilatkozati elv még inkább érvényesül, az uniós eljárásrendben alkalmazott EEKD használata helyett a gazdasági szereplőknek csupán nyilatkozniuk kell arról, hogy nem állnak a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alatt és az általuk igazolni kívánt alkalmassági követelmények teljesülnek.[1] A Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjára vonatkozóan ajánlattevőnek a 321/2015. (X.30.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint kell a részletes adatokat megadnia. Ajánlatkérő a kizáró okok fenn nem állását a gazdasági szereplő nyilatkozata mellett az elektronikus nyilvántartásokból ellenőrzi.[2]Az alkalmassági követelmények tekintetében a gazdasági szereplőnek ebben a szakaszban csak arról kell nyilatkoznia, hogy ezek a követelmények teljesülnek, részletes adatokat nem kell megadnia. Az alvállalkozó és (adott esetben) az alkalmasság igazolásában résztvevő más szervezet igénybevétele esetén az ajánlattevő arról nyilatkozik, hogy az érintett gazdasági szereplők vonatkozásában nem állnak fenn az eljárásban előírt kizáró okok.[3]

Megjegyzendő, hogy az EEKD-t ugyan nem kell alkalmazni ezekben az eljárásokban, azonban az ajánlatkérő köteles elfogadni, ha az ajánlattevő korábbi közbeszerzési eljárásban felhasznált egységes európai közbeszerzési dokumentumot nyújt be, feltéve, hogy az abban foglalt információk megfelelnek a valóságnak, és tartalmazzák az ajánlatkérő által a kizáró okok és az alkalmasság igazolása tekintetében megkövetelt információkat. Az EEKD-ban foglalt információk valóságtartalmáért az ajánlattevő felel.

A gazdasági szereplőnek az alkalmassági követelményeknek való megfelelés teljesítésére vonatkozó részletes adatokat tartalmazó saját nyilatkozatait az ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) bek. szerinti felhívására kell benyújtania. Fontos kiemelni azonban, hogy a Kbt. 69. § (4) bek. szerinti ajánlatkérői felhívást nem minden esetben kell alkalmazni. A jelen év elején hatályba lépett Kbt. módosítás értelmében el lehet tekinteni a bírálat két lépcsős módszerének alkalmazásától azokban az eljárásokban, ahol ajánlatkérő nem írt elő az alkalmassági követelményt.[4] Ebben az esetben ajánlatkérőnek a Kbt. 69. § (4) bek. szerinti felhívást nem kell alkalmaznia.

Összességében elmondható tehát, hogy a nyilatkozati elv és két lépcsős bírálati rendszer alkalmazása az eljárásokban jelentősen leegyszerűsíti a közbeszerzések egyébként bonyolultnak tűnő szabályrendszerét. Az uniós eljárásrendben a gazdasági szereplőknek EEKD-t kell benyújtaniuk a kizáró okok és alkalmassági követelmények előzetes bizonyítékaként, és – főszabályként – a tényleges igazolásokat majd csak az eljárás potenciális nyertesjelöltje nyújtja be. Nemzeti eljárásrendben pedig még inkább egyszerűsödnek a szabályok, hiszen a gazdasági szereplőknek csupán egyszerű nyilatkozatot kell benyújtaniuk arról, hogy nem állnak a kizáró okok hatálya alatt és az alkalmassági feltételek teljesülnek, a részletes adatokat csak az ajánlatkérő külön felhívására adják meg. A nyilatkozati elv eljárásokban történő érvényesülésével a vállalkozások adminisztratív terhei csökkennek, az egyszerűsítések növelik a mikro-, kis- vagy középvállalkozások esélyeit is a közbeszerzési eljárásokban való részvételre.