A KözbeszGuru friss blogbejegyzés sorozatában ezúttal Slezák Judit kolléganőnk írását közöljük. A háromrészes cikksorozatból a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkenéséről tudhat meg részleteket és fontos információkat. Mint az az alábbiakból kiderül, a közbeszerzési törvényben történt változásoknak köszönhetően ún. kétlépcsős rendszert vezettek be. Az első körben az ajánlattevő vállalkozásoknak nem kell még benyújtaniuk valamennyi előírt igazolást, elég mindössze nyilatkozatot tenniük ezekről. Az összes dokumentumot és tételes igazolást csak a leendő nyertesnek kell majd benyújtaniuk.A kizáró okok fenn nem állásának és az alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolásának kritériumait mutatjuk be részletesebben cikksorozatunk egyes részeiben.A bejegyzésünk alapját képező cikkünk nyomtatásban is megjelent a Menedzser Praxis KKV Tanácsadó című lap májusi számában.
A 2015. november 1-én hatályba lépő, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) rugalmasabbá, egyszerűbbé tette a közbeszerzés eljárásokat. A gazdasági szereplők közbeszerzési eljárásokba történő bekapcsolódását sokszor a kizáró okokhoz és alkalmassági követelményekhez kapcsolódóan benyújtandó számos dokumentum miatti adminisztratív teher akadályozta. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben (vagyis a korábbi Kbt.-ben) foglaltakhoz képest az új szabályozás teljesen átalakította az ajánlattevők által benyújtandó dokumentumok körét. A régi Kbt. alapján valamennyi ajánlatkérő által előírt igazolást, dokumentumot be kellett nyújtani az ajánlatban (egyszakaszos bírálat). Ezzel szemben a jelenleg hatályos közbeszerzési törvényben két lépcsős bírálati rendszer érvényesül. Az ajánlattevőknek első körben csak nyilatkozniuk kell a kizáró okok fenn nem állása és az alkalmassági követelmények teljesülése tekintetében, igazolásokat ebben a szakaszban nem kell benyújtaniuk. Az ún. „tételes igazolásokat” (pl. referenciaigazolások, szakmai önéletrajzok stb.) csak – főszabály szerint – a leendő nyertesnek kell benyújtania második körben, ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) bek. szerinti felhívására. A nyilatkozati elv révén az ajánlattevők adminisztratív terhei csökkennek, amely hozzájárul ahhoz, hogy olyan ajánlattevők (KKV-k) is elinduljanak közbeszerzésekben, amelyek eddig az eljárások bonyolultságára tekintettel nem jelentek meg a közbeszerzések piacán.[1] A kizáró okok fenn nem állásának és az alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolásának kritériumait az alábbiakban ismertetjük.
A közbeszerzési eljárásban csak olyan gazdasági szereplő tehet ajánlatot, aki/amely megfelel az ajánlatkérő által támasztott alkalmassági követelményeknek és nem áll az ajánlatkérő által előírt kizáró okok hatálya alatt. Az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések esetében ajánlattevőnek az ajánlata benyújtásakor a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet[2] II. Fejezetében foglaltaknak megfelelően, a megfelelő képviseleti jogosultsággal ellátott személy által aláírt és az ajánlatkérő által kérteknek megfelelően kitöltött ún. Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (a továbbiakban: EEKD) benyújtásával kell nyilatkoznia arról, hogy nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá, és az ajánlatkérő által előírt alkalmassági feltételeknek megfelel.
Amennyiben ajánlattevő az alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolására kapacitást nyújtó szervezetet[3] (vagy személyt) vesz igénybe, köteles benyújtani az érintett szervezetek vagy személyek mindegyike által kitöltött és aláírt külön formanyomtatványokat. Az adott kapacitást nyújtó szervezet csak azon alkalmassági követelmény kapcsán nyilatkozik, amely kapcsán őt az ajánlattevő igénybe kívánja venni az alkalmasság igazolásához.[4] Az ajánlattevő a kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet vonatkozásában csak az egységes európai közbeszerzési dokumentumot köteles benyújtani a felhívásban előírt kizáró okok hiányának igazolása érdekében.[5] Közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevők mindegyikének külön formanyomtatványt kell benyújtania. A kizáró okok fenn nem állását – közös ajánlattétel esetén – valamennyi ajánlattevőnek előzetesen igazolnia kell az EEKD-ban, az alkalmassági követelménynek való megfelelésről azonban csak az az ajánlattevő köteles nyilatkozni, amely megfelel az adott alkalmassági követelménynek (természetesen együttes megfelelés is lehetséges, ha ez értelmezhető az adott alkalmassági követelmény esetében).
Ajánlattevőnek ajánlatában nyilatkoznia kell arról is, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. Ezt a nyilatkozatot ajánlattevőnek akkor is be kell nyújtania, ha az ajánlatkérő az eljárásban nem írta elő a már ismert alvállalkozók megnevezését.[6] A kapacitást nyújtó szervezet tekintetében az EEKD benyújtásával az ajánlattevő eleget tesz a Kbt. 67. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozati kötelezettségének. Az alkalmasság igazolásában részt nem vevő alvállalkozó tekintetében az ajánlattevő a Kbt. 67. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot köteles benyújtani.[7]
Az EEKD használatára vonatkozó szabályokat – ahogyan azt említettük – a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet II. fejezete tartalmazza. Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokkal együtt elektronikus formában bocsátja rendelkezésre az adott eljáráshoz tartozó EEKD mintát, amely tartalmazza az eljárás azonosítására szolgáló adatokat, hirdetmény közzétételével induló eljárás esetén a hirdetmény azonostó számát, valamint az eljárás során előírt kizáró okokat és alkalmassági követelményeket.[8] Ajánlatkérő dönthet úgy is, hogy a közbeszerzési dokumentumokban az elektronikus formanyomtatvány minta elérhetőségét adja meg, ebben az esetben a gazdasági szereplő a formanyomtatványt az Európai Bizottság által létrehozott webfelületen tölti ki, majd az így kitöltött és aláírt dokumentumot nyújtja be papír alapon az ajánlatkérőnek.[9]
Ajánlatkérő ezeken az információkon kívül kérheti továbbá a gazdasági szereplőket, hogy a formanyomtatványon tüntessék fel az alkalmasságot nem igazoló alvállalkozókat, valamint az eljárásban esetlegesen előírt minőségbiztosítási és környezetvédelmi vezetési szabványoknak való megfelelés tényét és módját. Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban iránymutatást ad arról is, hogy az alkalmassági követelményeknek való megfelelésről a gazdasági szereplő az EEKD-ban milyen részletességű nyilatkozatot köteles tenni.[10] Ajánlattevőnek az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes információkat nem kell megadnia az EEKD-ban abban az esetben, ha ajánlatkérő a formanyomtatványon azt jelöli meg, hogy az alkalmassági követelmények előzetes igazolására elfogadja az érintett gazdasági szereplő egyszerű nyilatkozatát[11]. Ebben az esetben ajánlatkérőnek az alkalmassági követelményeket nem kell a formanyomtatványban feltüntetni, a részletes adatokat (pl. árbevétel, statisztikai állományi létszám stb.) a bírálat következő szakaszában, az igazolások benyújtását követően fogja vizsgálni. Tapasztalataink alapján az ajánlatkérők jellemzően ezt a lehetőséget választják, hiszen úgy az ajánlattétel, mint a bírálat során egyszerűbben kezelhető az alkalmassági követelmények feltüntetése, vizsgálata. A fentiekre tekintettel különösen fontos a közbeszerzési dokumentumok figyelmes áttanulmányozása, hiszen a gazdasági szereplő a közbeszerzési dokumentumokban találja meg az EEKD tartalmával kapcsolatos ajánlatkérői elvárásokat.
Cikkünket hamarosan folytatjuk.
[1] a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. tv. általános indoklása
[2] a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról
[3] Emlegetjük alkalmasságot igazolóként, kapacitásnyújtóként, de a szakmában erőforrást nyújtóként is előfordul.
[4] 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 3. § (2) bek.
[5] 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 15. § (1) bek.
[6] Kbt. 67. § (4) bek.
[7] 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 15. §
[8] 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 2. § (1) bek.
[9] 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 3. § (1) bek.
[10] Kbt. 67. § (2) bek.