SZABÓ ANETT ÉVA: A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK TELJESÍTÉSE ÉS A SZERZŐDŐ FELEK KÖTELEZETTSÉGEI A KBT. ÉS A GYAKORLATI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN-2.

II. rész: A teljesítéssel kapcsolatban felmerülő jellemző jogsértések

Folytatjuk cikksorozatunkat, melyben ezúttal a közbeszerzési szerződések teljesítésével kapcsolatban felmerülő jellemző jogsértésekre térünk ki részletesen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság elé került, cikkünk első részében bemutatott ellenőrzés alapján kezdeményezett jogorvoslati eljárásokat vizsgálva a legjellemzőbb jogsértések az alvállalkozók nem megfelelő igénybevételével és/vagy annak dokumentálásával kapcsolatosak. A Kbt. alapján a nyertes ajánlattevő egyrészről köteles bevonni a teljesítésbe a közbeszerzési eljárás során az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet az eljárás során benyújtott kötelezettségvállalásnak (szerződés/előszerződés[1]) megfelelően[2], másrészről valamennyi – az ajánlatában meg nem nevezett – alvállalkozót köteles vagy a szerződéskötés időpontjában vagy a később bevont alvállalkozók esetében a teljesítés során, de még a teljesítésbe történő bevonása előtt bejelenteni és nyilatkozni (vagy az alvállalkozó nyilatkozatát benyújtani) arra vonatkozóan, hogy velük szemben az eljárásban előírt kizáró okok nem állnak fenn. A bejelentést írásban és egyértelműen kell megtenni az ajánlatkérőként szerződő fél felé a megfelelő dokumentálás és későbbi igazolás érdekében.

Az alvállalkozók bejelentésével kapcsolatos jogsértések következményeit, azaz a kiszabott bírságokat vizsgálva megállapítható, hogy azok összege széles skálán mozog. A Közbeszerzési Döntőbizottság a bírság kiszabása során az eset valamennyi körülményét figyelembe veszi, így különösen a közbeszerzési eljárás tárgyát és becsült értékét, a finanszírozás módját (támogatásból valósult-e meg), a bevont és egyúttal be nem jelentett alvállalkozók számát, azaz a jogsértés súlyát, a jogsértés szándékos voltát, a vizsgálat során tanúsított együttműködést, stb., valamint azt is, hogy egyszeri vagy ismételt jogsértésről van-e szó. Általánosságban kijelenthetjük, hogy a vizsgált bírságok jellemzően milliós nagyságrendűek voltak az elmúlt időszakban.

Több esetben felmerült, hogy a nyertes ajánlattevő nem minősítette megfelelően az alvállalkozóját, azaz a be nem jelentés indoka az volt, hogy álláspontja szerint az adott szervezetet a Kbt. alapján nem szükséges alvállalkozóként minősíteni, így bejelenteni sem. A Kbt., mint kógens jogszabály, egyértelműen meghatározza értelmező rendelkezései között az alvállalkozó fogalmát, amely szerint alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki a közbeszerzési szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve a tevékenységét kizárólagos jog alapján végző gazdasági szereplőt, vagy a gyártót, forgalmazót, alkatrész/alapanyag eladóját, vagy építési beruházás esetén az építőanyag eladót[3]. Hiába áll fenn azonban valamely kivétel, ha a ténylegesen elvégzett feladatok alapján később megállapítható, hogy a bevont gazdasági szereplő túlterjeszkedett a szerződés teljesítése során a kivételi kör szerinti tevékenységén. Például, ha a forgalmazó egyéb tevékenységet végzett a szerződés teljesítése során, úgy mint üzembe helyezés és/vagy kezelőszemélyzet betanítása, alvállalkozóként szükséges minősíteni[4]. Amennyiben az alvállalkozói minősítés kérdéses a szerződés teljesítése során, minden esetben javasolt annak tisztázása még a teljesítésbe történő bevonást megelőzően és adott esetben közbeszerzési jogi szakértelemmel rendelkező szakember igénybevétele a kérdés eldöntéséhez.

A szerződések teljesítése mellett röviden említést kell tennünk a közbeszerzési szerződések módosításáról is, amelynek megfelelősége szintén a felek mindegyikének kötelezettsége és adott esetben a módosítás semmisségét eredményezheti egy nem megfelelő jogalap vagy nem megfelelően dokumentált indoklás. A közbeszerzési szerződések módosítására csak szűk körben, kizárólag a Kbt.-ben nevesített esetekben[5] van a feleknek jogszerű lehetőségük. A szerződés teljesítése során azért is különösen fontos a szerződésben foglaltak betartása, a megkötött szerződés szerinti teljesítés, mert az ettől való eltérés adott esetben – még akkor is, ha valójában nem történik írásbeli, közös megegyezéssel történő szerződésmódosítás - jogszerűtlen szerződésmódosításnak minősíthető és jogorvoslati eljárást vonhat maga után[6].

Cikkünk folytatódik. (III. rész: A szerződésszerű teljesítés és annak dokumentálása)