SLEZÁK JUDIT: A VÁLLALKOZÁSOK ADMINISZTRATÍV TERHEINEK CSÖKKENTÉSE - 2. RÉSZ

Folytatjuk friss blogbejegyzés sorozatunkat Slezák Judit kolléganőnk írásával, melyből a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkenéséről tudhat meg fontos információkat. Mint azt ismeretes, a közbeszerzési törvényben történt változásoknak köszönhetően ún. kétlépcsős rendszer került bevezetésre. Ennek lényege, hogy első körben még nem kell benyújtaniuk valamennyi előírt igazolást az ajánlattevő vállalkozásoknak, elég mindössze nyilatkozatot tenniük ezekről. Az összes dokumentumot és tételes igazolást csak a leendő nyertesnek kell majd benyújtaniuk.Cikksorozatunk második részében további fontos részleteket olvashat a kizáró okok fenn nem állásának és az alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolásának kritériumairól.A következő cikk nyomtatásban is megjelent a Menedzser Praxis KKV Tanácsadó című lap májusi számában.

Fontos megjegyezni, ha az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (11) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közvetlenül hozzáfér a kizáró okok hiányát, valamint az alkalmassági feltételeket igazoló adatbázisokhoz, a gazdasági szereplőknek ezen adatbázisok elérhetőségét is fel kell tüntetniük az EEKD megfelelő részeiben - azon adatbázisok elérhetőségének kivételével, amelyek ellenőrzését a kizáró okok igazolása körében az ajánlatkérő számára a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet előírja.[1] A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a későbbiek során benyújtandó igazolás kiállítására jogosult szerv megjelölését, valamint a Kbt. 69. § (11) bekezdése szerinti ingyenes elektronikus adatbázis alkalmazásához szükséges adatokat és - szükség esetén - hozzájáruló nyilatkozatot.[2]

Az adott eljáráshoz tartozó EEKD-t egyébként másik közbeszerzési eljárásban is fel lehet használni, az új eljárásnak megfelelően frissíteni szükséges a formanyomtatvány minta I. részében foglalt adatokat és nyilatkozni arról, hogy az abban található adatok továbbra is megfelelnek a valóságnak. A gazdasági szereplő köteles a VI. részben, vagyis a Záró nyilatkozatban található nyilatkozatokat is újból megtenni.[3]

Ajánlatkérő a bírálat során a benyújtott ajánlat tekintetében először azt vizsgálja, hogy annak tartalma megfelel-e a közbeszerzési dokumentumoknak, és a jogszabályok feltételeinek, és már a bírálatnak ezen szakaszában megállapítja az ajánlatok érvényességét/érvénytelenségét, valamint, hogy van-e olyan gazdasági szereplő (ajánlattevő, alvállalkozó, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet), aki kizáró ok hatálya alatt áll, és ezért az eljárásból ki kell zárni.[4] A bírálat első szakasza, azaz a kizáró okok fenn nem állásának és az alkalmassági követelmények teljesülésének előzetes ellenőrzése az EEKD-ba foglalt nyilatkozat alapján történik. Ha az EEKD tartalmával vagy az ajánlat megfelelőségével kapcsolatosan valamilyen bírálati cselekmény szükséges, úgy ajánlatkérő hiánypótlási felhívást, felvilágosítás kérést, indokolás kérést vagy számítása hiba javításáról szóló tájékoztatást küld az ajánlattevőknek.[5] Ajánlatkérő ebben a szakaszban ellenőrzi továbbá a kizáró okok fenn nem állására vonatkozóan az elérhető elektronikus adatbázisok adatait is.

Ha ajánlatkérő elvégezte az adott esetben szükséges Kbt. 71-72. §-a szerinti bírálati cselekményeket, tehát megállapította, hogy mely ajánlat érvényes/érvénytelen, a megfelelőnek talált ajánlatokat értékeli, majd az értékelési szempontokra tekintettel legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevőt felkéri a kizáró okok fenn nem állására és alkalmassági követelményeknek való megfelelésre vonatkozó igazolások benyújtására, amely igazolások benyújtására ajánlatkérőnek megfelelő határidőt kell biztosítania.[6]Az igazolások benyújtására felkért ajánlattevőnek a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet III. és IV. fejezetének és a felhívásban, egyéb közbeszerzési dokumentumokban foglaltaknak megfelelően kell igazolnia, hogy nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá, és megfelel az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek. Az érintett igazolásokat azonban nem kérheti ajánlatkérő, ha a Kbt. 69. § (11) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közvetlenül hozzáfér az érintett Fejezetekben nem említett, a kizáró okok hiányát vagy a gazdasági szereplő alkalmasságát igazoló adatbázisokhoz, és a gazdasági szereplő ezek elérhetőségét az EEKD-ban megjelölte. Ha ajánlattevő szerepel a minősített ajánlattevői névjegyzékben, úgy lehetősége van az érintett igazolások kiváltására, azonban az eljárásokban az ajánlatkérők jellemzően szigorúbban határozzák meg az alkalmassági követelményeket, így a névjegyzékben szereplés sok esetben nem alkalmas az alkalmassági követelmények igazolására.[7] A kapacitást nyújtó szervezet igénybevétele esetén a szervezetnek (vagy személynek) az általa igazolt alkalmassági követelmények tekintetében kell benyújtania az igazolásokat.[8]

Az ajánlattevő utólagos igazolási kötelezettsége arra irányul, hogy bizonyítsa az alkalmassági követelmények teljesülése és a kizáró okok fenn nem állása tekintetében az EEKD alapján az ajánlatkérő által figyelembe vett értékek teljesülését. Adódhat a kérdés, hogy mi történik abban az esetben, ha a benyújtott igazolások eltérnek az EEKD-ban korábban feltüntetett adatoktól. A törvényszöveg iránymutatást ad erre vonatkozóan, az igazolások benyújtásakor az ajánlatkérőnek az eredeti feltételeknek történő tartalmi megfelelést kell ellenőriznie, így azok teljesülése esetén az ajánlat ebben az esetben is érvényes lesz.[9] Pl. ha az EEKD-ban korábban feltüntetett referencia az utólag benyújtott igazolás tartalma alapján már nem lenne megfelelő, érvényes lesz az ajánlat, ha az ajánlattevő az igazolások tekintetében kibocsátott hiánypótlásra megfelelő referenciát mutat be.[10]

Számos ajánlattevő választja azt a stratégiát, hogy a két lépcsős igazolási folyamat ellenére az ajánlatban az EEKD-val együtt a tételes igazolásokat is benyújtja. Korábban nem volt iránymutatás arra vonatkozóan, hogy ajánlatkérőknek ilyen esetben hogyan kell eljárniuk és mit kell vizsgálniuk. A 2017. január 1. napján hatályba lépett 2016. évi CLX. tv.[11] (Kbt. módosítás) rendezte ezt a jogalkalmazási kérdést is.  Ebben az esetben ajánlatkérő az ajánlatban benyújtott igazolásokat figyelmen kívül hagyhatja, és csak azoknak az ajánlattevőknek az igazolásait vonja be a bírálatba az eljárást lezáró döntést megelőzően, akiket fel kívánt kérni az igazolások benyújtására. Előnyhöz nem jut, de időmegtakarítás szempontjából lehet jelentősége annak, ha ajánlattevő már az ajánlatában benyújtja az igazolásokat is, hiszen a módosítás értelmében az ajánlatkérőnek ebben az esetben nem kell ismételten felkérnie az igazolások benyújtására, hanem úgy kell tekintenie, mintha a korábban benyújtott igazolásokat ajánlattevő ajánlatkérő felhívására nyújtotta volna be.[12]

Ha a legkedvezőbb ajánlattevő által benyújtott igazolások hiányosak vagy nem megfelelőek, ajánlatkérő hiánypótlási felhívást, felvilágosítás kérést küldhet az ajánlattevő részére. Ha az igazolások a hiánypótlásokat követően sem felelnek meg az ajánlatkérő által előírtaknak, abban az esetben viszont ajánlatkérő az értékelési szempontokra tekintettel következő legkedvezőbb ajánlattevőt hívja fel az igazolások benyújtására.[13] Ajánlatkérő a többszöri felkérést elkerülendő dönthet úgy is, hogy az értékelési sorrendben a legkedvezőbb ajánlattevőt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőktől is bekéri az igazolásokat, ebben az esetben ugyanis nem szükséges újabb időtartammal számolnia az igazolások bekérésére és a kapcsolódó hiánypótlásra az eredetileg legkedvezőbbnek tekintett ajánlattevő kiesése esetén.[14] Második helyezettet egyébként ajánlatkérő csak abban az esetben hirdethet (és jelölheti meg az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezésben), ha az ajánlatkérő felhívására a második helyezett is megfelelően eleget tett az igazolási kötelezettségének.

Cikkünk hamarosan folytatódik.