Cikkünk első részében bemutattuk, hogy mire kell figyelni általánosságban és az árszempont esetén a felolvasólap kitöltésekor. A második részben a leggyakrabban előforduló értékelési szempontokkal kapcsolatos hasznos információkat gyűjtöttük össze.
Az "Igen/nem" megajánlás
Ilyen esetben is az ajánlatkérőtől függ az értékelési szempont meghatározása, így jellemzően „igen” vállalás esetén kap többletpontot az ajánlattevő, de elképzelhető természetesen ennek a fordítottja is, így a legegyszerűbb válaszadási lehetőség esetén is pontosan kell értelmezni az ajánlatkérő előírásait.
Többlet jótállás vállalása
A meghatározás másik formája az szokott lenni, hogy az ajánlatkérő 0-nál nagyobb számban határozza meg a legkisebb értéket, azaz ez már nem többlet időtartam, hanem a teljes vállalás. Ilyenkor ajánlattevőnek mindenképp vállalnia kell a minimális időtartamot (pl. ha 12 hónap az alap, akkor legalább 12-t kell beírni), ha annál kevesebbet ír be a felolvasólapra, az ajánlata érvénytelen. Tehát ebben az esetben is elvárás a minimálisan meghatározott időtartamú jótállási idő vállalása, és a felolvasólapon a jótállás teljes, az ajánlattevő vállalásával növelt időtartama fog szerepelni.
Szakember értékelése
Fontos, hogy ha nem egyértelmű az ajánlatkérő kiírása, kiegészítő tájékoztatás keretében kérdezzünk rá az érintett részre.
Az ajánlatkérők gyakran az alkalmassági követelménynek való megfelelés körében bemutatott szakember többlettapasztalatát értékelik. Ez azt jelenti, hogy a bemutatott szakembernek meg kell felelnie az alkalmassági követelménynek is, enélkül az ajánlattevő nem lesz alkalmas a szerződés teljesítésére. Alkalmassági követelmény lehet például az, hogy az ajánlattevő rendelkezzen meghatározott képzettségű szakemberrel. Ha pedig a bemutatott szakember tapasztalattal is rendelkezik, akkor az ajánlat többletpontot kap ezért. Az alkalmassági követelménynek való megfelelést és a többlettapasztalatot a szakember önéletrajzával kell alátámasztani azzal a különbséggel, hogy az értékelési szempontként megadott tapasztalatra vonatkozóan már az ajánlatban be kell nyújtani az önéletrajzot, míg az alkalmassági követelmény igazolása általában csak később, az ajánlatkérő felhívására kell, hogy megtörténjen. Azt, hogy az ajánlatkérő az eljárás melyik szakaszában kéri be az igazoló dokumentumokat, szintén tartalmazza a dokumentáció, érdemes ezt is figyelemmel kísérni.
A jótállási időhöz hasonlóan itt is jellemzően minimum és maximum érték között kell a vállalást megtenni. Olyan előírások is előfordulnak, hogy a megadott képzettség mellett minimumkövetelmény egy meghatározott idejű gyakorlat is. Ilyenkor a szakember önéletrajzának tartalmaznia kell a minimum elvárt gyakorlati időt és ezen felül a többlettapasztalatként megadott időtartamot is. Ha tehát az az alkalmassági követelmény, hogy a szakember rendelkezzen a meghatározott képzettséggel és legalább 36 hónap gyakorlattal, majd pedig az értékelési szemponthoz beírjuk, hogy további 24 hónap többlettapasztalattal rendelkezik, akkor az önéletrajzának be kell mutatnia összesen 5 év (60 hónap) szakmai gyakorlatot. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a többlettapasztalat értékelésekor elvárás az is, hogy a szakember olyan munkakörben dolgozzon, amely magának az alkalmassági követelménynek is megfelel.
A szakember önéletrajzát úgy kell elkészíteni, hogy abból a gyakorlat, és az, hogy azt milyen feladatokkal, milyen munkakörben töltötte, egyértelmű legyen, abból megállapítható legyen a felolvasólapra beírt időtartam. A gyakorlati idő számításakor általában nem vehető figyelembe az egymás mellett, párhuzamosan futó projektekben való részvétel, így hiába dolgozott 3 feladaton a szakember 1 évben, az 12 hónap gyakorlati időnek fog számítani. Ha az ajánlatkérő ezt nem emelte ki, érdemes rákérdezni a későbbi félreértések elkerülése végett.
A legtöbb probléma a szakemberek önéletrajzával kapcsolatban abból fakad, hogy az ott feltüntetett gyakorlati idő nem egyezik meg a felolvasólapon megadott többlettapasztalat időtartamával. A Kbt. 2020. február 1-től hatályos módosítása [71. § (9) bekezdés] konkrét szabályt ad erre a helyzetre. Amennyiben a felolvasólapon szereplő érték kisebb, mint amit az önéletrajz alátámaszt, akkor a felolvasólapon szereplő, azaz a kevésbé kedvező adatot kell az értékeléskor figyelembe venni. A nagyobb gond akkor van, ha a felolvasólapon megadott hónapok száma több, mint amit az önéletrajz igazolni tud, mert így az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatot (amennyiben hiánypótlást követően sem sikerül igazolni a magasabb értéket). Így kell eljárni abban az esetben is, ha az ajánlattevő magasabb értéket írt be, mint amit az ajánlatkérő a vállalható megajánlás maximumaként megadott. Ahogyan azt jeleztük, a szakmai tapasztalattal, mint jellemző értékelési szemponttal kapcsolatban az ajánlatkérők meghatároznak egy minimum és egy maximum értéket. Míg a minimum érték alatti vállalás jellemzően érvénytelenséget eredményez, a maximumot meghaladó megajánlás értelemszerűen nem, viszont arra többletpont sem szerezhető. Ugyanakkor az ajánlati kötöttség ebben az esetben nem az ajánlatkérő által meghatározott maximális értékre, hanem az ajánlattevő maximumot meghaladó ajánlatára áll be és hiába haladja meg a megajánlás a legkedvezőbbként meghatározott szintet, ha azt nem tudjuk alátámasztani, az könnyen az ajánlat érvénytelenségéhez vezethet.
A fentiek alapján azt javasoljuk, hogy amennyiben az ajánlatban olyan szakembert mutatnak be, aki több gyakorlati idővel rendelkezik, mint amelyet az ajánlatkérő maximum értékként meghatározott, akkor is csak a pontszámmal jutalmazott legmagasabb értéket írják be a felolvasólapra. Így az ajánlat megkaphatja a maximális pontszámot az adott értékelési szempont esetében, és jelentősen kisebb az esélye annak, hogy az ajánlat azért lesz érvénytelen, mert a felolvasólapon megadott érték az önéletrajz alapján nem alátámasztható.
Igen/nem megajánlás esetén a legördülő menüből lehet kiválasztani a megfelelő választ vagy be kell írni azt. Ha az ajánlatkérő ez utóbbi megoldással él, akkor bármilyen rövid szöveget be lehet gépelni. Azonban javasoljuk, hogy ez a lehetőség ne csábítson el senkit, mert csak félreértésre adhat okot, ha más információ is szerepel a rubrikában, az több pontot nem fog jelenteni az ajánlattevő számára.
Ilyen esetben is az ajánlatkérőtől függ az értékelési szempont meghatározása, így jellemzően „igen” vállalás esetén kap többletpontot az ajánlattevő, de elképzelhető természetesen ennek a fordítottja is, így a legegyszerűbb válaszadási lehetőség esetén is pontosan kell értelmezni az ajánlatkérő előírásait.
Építési beruházásoknál, de nagyobb értékű berendezések, eszközök beszerzése esetén is gyakran jelenik meg a többlet jótállási idő vállalása az értékelési szempontok között. Az eljárásokban általában meghatározásra kerül 2 érték, amelyek között kell az ajánlatot megtenni, annak érdekében, hogy az ajánlattevők ne tehessenek olyan vállalást, ami vagy az ajánlatkérő számára nem elfogadható vagy pedig utóbb teljesíthetetlennek bizonyul. A minimum érték alatt tett megajánlás érvénytelenséget eredményez, a maximum érték felett pedig már további pontokat nem fog kapni az ajánlat. A minimum és maximum értékek meghatározása 2 féle módon történhet: az egyik esetben az ajánlatkérő azt írja elő, hogy minimum 0 hónapot kell megadni. Ez azt jelenti, hogy az ajánlattevő vagy nem vállal jótállást, vagy az előírt kötelező jótállási időnél többet nem vállal, így ajánlata nem is kap többletpontot. Arra figyelemmel kell lenni, hogy egyébként az ajánlattevő milyen elvárásokat támasztott a felhívásban és a műszaki leírásban, vagy akár a szerződéstervezetben, mert ha ott előírt egy kötelezően vállalandó időtartamot, azt nyertesség esetén teljesíteni is kell. Ebben az esetben úgy kell számolni, hogy az időtartam ki fog terjedni a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott elvárt időre (ha van ilyen) és ehhez kell hozzáadni a felolvasólapra beírt további hónapok számát.
A meghatározás másik formája az szokott lenni, hogy az ajánlatkérő 0-nál nagyobb számban határozza meg a legkisebb értéket, azaz ez már nem többlet időtartam, hanem a teljes vállalás. Ilyenkor ajánlattevőnek mindenképp vállalnia kell a minimális időtartamot (pl. ha 12 hónap az alap, akkor legalább 12-t kell beírni), ha annál kevesebbet ír be a felolvasólapra, az ajánlata érvénytelen. Tehát ebben az esetben is elvárás a minimálisan meghatározott időtartamú jótállási idő vállalása, és a felolvasólapon a jótállás teljes, az ajánlattevő vállalásával növelt időtartama fog szerepelni.
A gyakorlatban az eddigi tapasztalatok szerint a szakember tapasztalatának az értékelése gyakran vezetett kisebb-nagyobb problémákhoz.
Fontos, hogy ha nem egyértelmű az ajánlatkérő kiírása, kiegészítő tájékoztatás keretében kérdezzünk rá az érintett részre.
Az ajánlatkérők gyakran az alkalmassági követelménynek való megfelelés körében bemutatott szakember többlettapasztalatát értékelik. Ez azt jelenti, hogy a bemutatott szakembernek meg kell felelnie az alkalmassági követelménynek is, enélkül az ajánlattevő nem lesz alkalmas a szerződés teljesítésére. Alkalmassági követelmény lehet például az, hogy az ajánlattevő rendelkezzen meghatározott képzettségű szakemberrel. Ha pedig a bemutatott szakember tapasztalattal is rendelkezik, akkor az ajánlat többletpontot kap ezért. Az alkalmassági követelménynek való megfelelést és a többlettapasztalatot a szakember önéletrajzával kell alátámasztani azzal a különbséggel, hogy az értékelési szempontként megadott tapasztalatra vonatkozóan már az ajánlatban be kell nyújtani az önéletrajzot, míg az alkalmassági követelmény igazolása általában csak később, az ajánlatkérő felhívására kell, hogy megtörténjen. Azt, hogy az ajánlatkérő az eljárás melyik szakaszában kéri be az igazoló dokumentumokat, szintén tartalmazza a dokumentáció, érdemes ezt is figyelemmel kísérni.
A jótállási időhöz hasonlóan itt is jellemzően minimum és maximum érték között kell a vállalást megtenni. Olyan előírások is előfordulnak, hogy a megadott képzettség mellett minimumkövetelmény egy meghatározott idejű gyakorlat is. Ilyenkor a szakember önéletrajzának tartalmaznia kell a minimum elvárt gyakorlati időt és ezen felül a többlettapasztalatként megadott időtartamot is. Ha tehát az az alkalmassági követelmény, hogy a szakember rendelkezzen a meghatározott képzettséggel és legalább 36 hónap gyakorlattal, majd pedig az értékelési szemponthoz beírjuk, hogy további 24 hónap többlettapasztalattal rendelkezik, akkor az önéletrajzának be kell mutatnia összesen 5 év (60 hónap) szakmai gyakorlatot. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a többlettapasztalat értékelésekor elvárás az is, hogy a szakember olyan munkakörben dolgozzon, amely magának az alkalmassági követelménynek is megfelel.
A szakember önéletrajzát úgy kell elkészíteni, hogy abból a gyakorlat, és az, hogy azt milyen feladatokkal, milyen munkakörben töltötte, egyértelmű legyen, abból megállapítható legyen a felolvasólapra beírt időtartam. A gyakorlati idő számításakor általában nem vehető figyelembe az egymás mellett, párhuzamosan futó projektekben való részvétel, így hiába dolgozott 3 feladaton a szakember 1 évben, az 12 hónap gyakorlati időnek fog számítani. Ha az ajánlatkérő ezt nem emelte ki, érdemes rákérdezni a későbbi félreértések elkerülése végett.
A legtöbb probléma a szakemberek önéletrajzával kapcsolatban abból fakad, hogy az ott feltüntetett gyakorlati idő nem egyezik meg a felolvasólapon megadott többlettapasztalat időtartamával. A Kbt. 2020. február 1-től hatályos módosítása [71. § (9) bekezdés] konkrét szabályt ad erre a helyzetre. Amennyiben a felolvasólapon szereplő érték kisebb, mint amit az önéletrajz alátámaszt, akkor a felolvasólapon szereplő, azaz a kevésbé kedvező adatot kell az értékeléskor figyelembe venni. A nagyobb gond akkor van, ha a felolvasólapon megadott hónapok száma több, mint amit az önéletrajz igazolni tud, mert így az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatot (amennyiben hiánypótlást követően sem sikerül igazolni a magasabb értéket). Így kell eljárni abban az esetben is, ha az ajánlattevő magasabb értéket írt be, mint amit az ajánlatkérő a vállalható megajánlás maximumaként megadott. Ahogyan azt jeleztük, a szakmai tapasztalattal, mint jellemző értékelési szemponttal kapcsolatban az ajánlatkérők meghatároznak egy minimum és egy maximum értéket. Míg a minimum érték alatti vállalás jellemzően érvénytelenséget eredményez, a maximumot meghaladó megajánlás értelemszerűen nem, viszont arra többletpont sem szerezhető. Ugyanakkor az ajánlati kötöttség ebben az esetben nem az ajánlatkérő által meghatározott maximális értékre, hanem az ajánlattevő maximumot meghaladó ajánlatára áll be és hiába haladja meg a megajánlás a legkedvezőbbként meghatározott szintet, ha azt nem tudjuk alátámasztani, az könnyen az ajánlat érvénytelenségéhez vezethet.
A fentiek alapján azt javasoljuk, hogy amennyiben az ajánlatban olyan szakembert mutatnak be, aki több gyakorlati idővel rendelkezik, mint amelyet az ajánlatkérő maximum értékként meghatározott, akkor is csak a pontszámmal jutalmazott legmagasabb értéket írják be a felolvasólapra. Így az ajánlat megkaphatja a maximális pontszámot az adott értékelési szempont esetében, és jelentősen kisebb az esélye annak, hogy az ajánlat azért lesz érvénytelen, mert a felolvasólapon megadott érték az önéletrajz alapján nem alátámasztható.
Amennyiben az értékelési szempontokkal kapcsolatban kérdése merült fel, személyre szabott tanácsadásért keressen meg minket elérhetőségeinken.