Cikkünk első részében bemutattuk, hogy az eljárás rendjéből és típusából milyen következtetéseket lehet levonni azzal kapcsolatban, hogy mekkora értékű lehet a közbeszerzési eljárás. Megmondjuk, mennyiért tegyen ajánlatot! 1. rész
A második részben tovább folytatjuk ezt a gondolatmenetet és további összefüggésekre igyekszünk rávilágítani.
Az ajánlatkérő a Kbt. szerint köteles műszaki és szakmai alkalmassági követelményt meghatározni. A legtöbb esetben az ajánlatkérők referencia igazolást szoktak kérni. A hatályos szabályozás szerint ennek előírása elsősorban mennyiségi alapon kell, hogy megtörténjen, azonban ha a beszerzés tárgya például 1 darab nagy értékű gép, lehetséges, hogy az ajánlatkérő a teljesített ellenszolgáltatás mértékét határozza meg. A törvény szerint a referencia mértékét a beszerzés tárgyához viszonyítva legfeljebb 75%-os mértékben lehet megkövetelni. Amennyiben a felhívásban az elvárt referencia mértékeként pénzösszeg szerepel, legyen a szemünk előtt, hogy az maximum a becsült érték 75%-a lehet (az ajánlatkérő persze ennél kisebb mértéket is előírhat).
Ugyanez a 75 %-os mérték a kötelező a gazdasági és pénzügyi alkalmassági követelmények közül a közbeszerzés tárgya szerinti nettó árbevétel előírása esetén is. Amennyiben viszont az ajánlatkérő a teljes nettó árbevétel minimum mértékét írja elő alkalmassági feltételként, annak mértékét legfeljebb a közbeszerzés becsült értékével egyezően adhatja meg.
A szerződéstervezet fontossága
Építési beruházás esetén továbbá érdemes alaposan átnézni a szerződéstervezetet is, mert ha az ajánlatkérő kitér a pótmunka vagy a többletmunka elszámolására, megadhatja, hogy az árazott költségvetésben nem szereplő tételek esetében mi alapján állapítja meg az elszámoláshoz az árakat (pl TERC költségvetés készítő program). Ebből valószínűsíthető, hogy a becsült érték megállapításakor is ugyanezt a számítási módot alkalmazhatta. Az is szolgálhat többlet információval, ha az ajánlatkérő tartalékkeretet kötött ki, különösen akkor, ha esetleg pontos összegben megadta annak maximális mértékét. A tartalékkeretet ugyanis a becsült értékbe bele kell számítani, és a maximális mértéke 10% lehet.
Ajánlati biztosíték mértéke
Ha a beszerzés uniós támogatással érintett (ezt is fel kell tüntetni a hirdetményben) és az ajánlatkérő ajánlati biztosítékot ír elő, az is támpontként szolgálhat az ajánlati ár megbecsüléséhez, hogy az ilyen közbeszerzések ellenőrzését végző szervezet jellemzően nem fogadja el a becsült érték 1-1,5%-át meghaladó mértékben előírt biztosítékot.
További segítő tippek
Ha pedig a lehetséges versenytársak pontos ajánlatára vagyunk kíváncsiak anélkül, hogy egy adott közbeszerzésben ajánlatot nyújtanánk be, szintén az EKR rendszerben érdemes kutakodni.
Az ajánlatkérő a végleges döntését összegezés megküldésével közli az ajánlattevőkkel, amely minden eljárásban nyilvános. Az összegezésben az ajánlatkérőnek fel kell tüntetnie az ajánlati ár mellett az összes értékelési szempontot, így egyértelműen meg lehet állapítani, hogy a versenytárs mennyiben tett jobb ajánlatot, és a következő ajánlat megtételekor ezt is figyelembe lehet venni.
Az eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetmények szintén nyilvánosak, ezekben pedig megtalálhatók a becsült érték adatai is a végleges szerződéses érték mellett, amelyek szintén többletinformációval szolgálnak a versenytársak árainak felmérésében.
Az ajánlatkérőnek még további közzétételi kötelezettsége is van: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info törvény) szerint a gazdálkodási adatok között közzé kell tenni az 5 millió forintot elérő és meghaladó értékű szerződések legfontosabb adatait, többek között a szerződők adatait és a szerződés értékét is. Ha ezt az információt is kikeressük, már nem csak a közbeszerzésekre nyílik rálátásunk, hanem az értékhatár alatti ajánlatkérések esetén szerezhetünk többletinformációt az árazáshoz.