Ennek a bejegyzésnek már az előkészítésének pillanatában tudtuk, hogy ingoványos területre merészkedtünk. Közbeszerzési tanácsadó cégként arra teszünk ígéretet, hogy megmondjuk, mekkora összeget írjon Ön egy ártáblázat utolsó sorába ajánlattevőként, ahhoz, hogy az az összeg megfeleljen az ajánlatkérő elképzelésének! Mindezt általános jelleggel, úgy, hogy igaz legyen egy épület bontási eljárás kapcsán, marketing szolgáltatással kapcsolatos eljárásban vagy egy gyógyszerbeszerzésben. Mindezt azzal a nyilvánvaló ténnyel a fejünk fölött, hogy nem értünk az épület bontási munkálatokhoz, a marketingszolgáltatásokhoz, és végképp nem értünk a gyógyszerekhez.
Ha Ön ajánlattevőként ebben a pillanatban azt gondolja, hogy ez az egész cikk csak egy hangzatos marketingfogás, egy percig sem hibáztatjuk, hiszen teljesen jogosan feltételezi, hogy adott szakterületekhez tartozó szakmai ismereteink igencsak hiányosak.
Közbeszerzési ismereteink ezzel ellentétben kiemelkedőek, ezért pontosan tudjuk, hogy az elsősorban az ajánlatkérők számára megfogalmazott közbeszerzési törvény hol tartalmaz elrejtve nagyon hasznos információkat az ajánlattevők számára is.
A továbbiakban olyan tippeket adunk Önöknek, ami alapján az ajánlattevők nagy valószínűséggel, adott esetben akár félelmetes pontossággal meg tudják állapítani az adott eljárásban az ajánlatkérő által kiszámított becsült értéket.
Kezdetben tehát fontos tisztázni, hogy mi az összefüggés a becsült érték, és az Önök által megajánlani kívánt összeg között: a becsült érték egy forintban (vagy más valutában) meghatározott fiktív összeg, az az összeg, amennyire az ajánlatkérő saját maga az adott beszerzés értékét becsüli, amely nem tartalmazza azonban az ÁFA-t, tehát nettó értékről van szó. Azonban ez nem csak egy „a hasamra ütök és megmondom mennyi” érték: az ajánlatkérőnek dokumentumokkal igazoltan alá kell támasztania ezt az összeget – természetesen nem nyilvánosan. A becsült értéket alá lehet támasztani például korábbi, hasonló tárgyban kötött szerződések elemzésével, indikatív ajánlatok bekérésével, vagy akár piackutatással. Az ajánlatkérő úgy számol, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeképp megkötött szerződésben valószínűleg ez a szám fog szerepelni. Ez azért is fontos, mert a fedezet összege általában ehhez igazodik.
Ha már tudjuk, hogy mennyivel számolt az ajánlatkérő, akkor ajánlattevői oldalról könnyebb lehet stratégiai döntéseket hozni azzal kapcsolatban, hogy mennyi pénzért érdemes az eljárásban ajánlatot tenni, mennyire érdemes picit alá, vagy picit fölé lőni.
Az értékhatárok jelentősége
A következő hasznos információ, hogy az ajánlatkérők a közbeszerzési törvény szerint ez alapján a fiktív összeg alapján határozzák meg az eljárásrendet, aminek látszólag semmi jelentősége az ajánlattevők szempontjából. Nekik alapvetően nem kell figyelemmel kísérniük az uniós értékhatárok két évente történő változását, vagy a Kbt. értékhatárokra vonatkozó részeit, hiszen nem nekik szól.
A körültekintő ajánlattevő azonban figyeli ezeket az értékhatárokat, mert az ajánlati árai meghatározásánál nagy segítséget nyújthat számára.
Milyen becsült értéket jelent például, ha egy építési beruházással kapcsolatban közvetlenül kapnak ajánlattételi felhívást az EKR-ben (a Kbt. 115. §-a alapján)?
Azt, hogy a becsült érték szinte biztosan 50 millió és 300 millió forint között van. Ez egyelőre nem egy túl pontos összeg, de ennél az eljárástípusnál nem érdemes sem 50 millió forint alatt, sem 300 millió forint felett ajánlatot adni a következő okok miatt: 50 millió forint alatti becsült érték esetén az ajánlatkérő nem indított volna közbeszerzési eljárást (kivéve ha más beszerzés értékével egybeszámítandó), 300 millió forint feletti ár esetén pedig ajánlatkérő nem köthetné meg a szerződést, mert teljes mértékben jogsértő lenne, hiszen ez azt jelentené, hogy ajánlatkérő nem megfelelő szabályok szerint folytatta le az eljárást.
Építési beruházás esetén 300 millió forint fölötti becsült értékről egy nemzeti eljárásrendben alkalmazandó, a Közbeszerzési Értesítőben megjelenő hirdetmény tanúskodik, ennek megfelelően érdemes az ajánlati árral kalkulálni, egészen 1,7 milliárd forintig, azaz az uniós értékhatárig.
Árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén már kevesebb fogódzkodó áll rendelkezésünkre az eljárásrendek kapcsán. Ilyen szerződések esetén a becsült érték biztosan meg fogja haladni a 15 millió forintot, de nem fogja elérni 68 millió forintot. Ha esetleg valamelyik minisztérium az ajánlatkérő, vagy egy központi beszerző szervezet (ilyen például a KEF), a felső határ esetükben 44 millió forint.
Hol találom?
Hogyan tudjuk megtalálni a nemzeti eljárásrendben zajló eljárásokat? Nagyon egyszerűen: az EKR rendszer kereső funkcióját alkalmazva. A megindított eljárások menüpontot megnyitva a kereső felületen az „Irányadó eljárási rend” pont alatt csak ki kell választani a „Nemzeti eljárásrend” lehetőséget és a „Szűrés” gombra kattintani, és rögtön látni fogjuk a folyamatban lévő eljárásokat.
Építési beruházás esetén 1,7 milliárd, árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén 68 millió (minisztériumok, valamint központi beszerző szervek esetében 44 millió) forint felett már uniós eljárásrendben zajlik az eljárás, ott a határ a csillagos ég. De ilyen esetben sem kell elkeseredni teljesen, mert az érintett piac aktuális helyzetét más eszközökkel is fel lehet mérni.
Cikkünk következő részében további tippeket adunk a becsült érték megsaccolásához és a piaci helyzet felméréséhet.