Valamivel több, mint egy éve vezették be Magyarországon az Elektronikus Közbeszerzési Rendszert (a továbbiakban: EKR-t).
Azóta kapott hideget-meleget, mindenkinek megvan a véleménye róla, akinek már legalább egyszer el kellett látogatnia az EKR oldalára
Azóta kapott hideget-meleget, mindenkinek megvan a véleménye róla, akinek már legalább egyszer el kellett látogatnia az EKR oldalára
A bevezetés óta a rendszer megélt 11 részleges üzemzavart, 7 teljes üzemzavart, és összesen 130 eljárást érintett valamilyen működési hiba. Ezek mellett pedig 80 előre tervezett teljes frissítésen és 2 előre tervezett részleges frissítésen vagyunk túl – a NEKSZT Kft. honlapja legalábbis erről tanúskodik.
Az említett 130 eljárásból nem tudni, hogy pontosan mennyinél kellett meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt és korrigendumot feladni, melyre ismételten be kellett fizetni egy (vagy több) alkalommal a 80.000 forintos hirdetményellenőrzési díjat 2018. december 22-ig bezáróan, az EKR rendelet módosításáig. A módosítást követően nem szükséges hirdetményellenőrzési díjat befizetni, amennyiben az üzemzavar miatt, kizárólag az ajánlattételi és részvételi határidő kötelező meghosszabbítása céljából válik szükségessé a hosszabbítás.
Az említett 130 eljárásból nem tudni, hogy pontosan mennyinél kellett meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt és korrigendumot feladni, melyre ismételten be kellett fizetni egy (vagy több) alkalommal a 80.000 forintos hirdetményellenőrzési díjat 2018. december 22-ig bezáróan, az EKR rendelet módosításáig. A módosítást követően nem szükséges hirdetményellenőrzési díjat befizetni, amennyiben az üzemzavar miatt, kizárólag az ajánlattételi és részvételi határidő kötelező meghosszabbítása céljából válik szükségessé a hosszabbítás.
Az általunk feltett kérdések középpontjában az ajánlatkérői tapasztalatok álltak, többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy
„Hogyan változott az Ajánlatkérő élete az EKR használatával?”
vagy hogy
„Az EKR-ben található űrlapok használata hogyan befolyásolta a hibalehetőségeket?”
Már rögtön az első kérdés megosztotta a kérdőív kitöltésében résztvevőket, hiszen a válaszadók 38 %-ának álláspontja szerint valamivel egyszerűbb, 27%-uk szerint pedig valamivel bonyolultabb lett az Ajánlatkérők élete. A kitöltés során lehetőség volt egyéni, szöveges értékelés megadására is. Ezek a pár soros válaszok már sokkal inkább árnyalják a képet. Egy kitöltő például ezt a szöveges értékelést írta:
„Bizonyos tekintetben egyszerűbb lett (pl.: nem kell e-mailes kiküldéssel foglalkozni), bizonyos tekintetben bonyolultabb (pl.: folyamatos rendszerfrissítésekkel kapcsolatos változások nyomon követése; a Kbt. és a rendszer ellentmondásainak, sajátosságainak kezelése)”
Hasonlóan megosztó válaszok érkeztek arra a kérdésre is, hogy
„Hogyan befolyásolta az érvényes ajánlattétel esélyét a rendszer?”.
A kérdőív kitöltőinek 32 %-a szerint kis mértékben javította, 35 % szerint pedig kis mértékben rontotta az érvényes ajánlattétel arányát az elektronikus rendszer. Valószínűleg a hangsúly ennél a szempontnál is azon van, amin az előző kérdésnél: a rendszer egyes elemei könnyítik, más elemek pedig nehezítik az érvényes ajánlattételt.
Az a kérdés, hogy az eljárások lefolytatásához szükséges munkaidő nőtt vagy csökkent-e, szintén két táborra osztotta az EKR véleményezőit: 32 % szerint kis mértékben nőtt a munkaidő, 28 % szerint pedig kis mértékben csökkent a ráfordított munkaórák száma.
Szerencsére akadtak kérdések, amiknek a megválaszolása során egyértelmű vélemény született: A válaszadók 54 %-a ugyanis azt gondolja, hogy az EKR használata az ajánlattevők közötti versenyt egyáltalán nem befolyásolja, és 40 %-os többség szerint az ajánlatok elbírálása szintén nem változott az EKR bevezetése óta.
A kérdőív egyik legjelentősebb kérdése az volt, hogy
„A 2019-es változásokat is figyelembe véve mennyire illeszkedik az EKR a hatályos közbeszerzési szabályozáshoz?”
Nagyon fontos kérdés ez, mivel jelentősen befolyásolhatja ez a kérdés az összes többi problémát is: hiszen ha nem illeszkedik a technikai környezet a jogrendszerhez, joggal gondolhatják azt a felhasználók, hogy emiatt az életük bonyolultabb lett, az adminisztrációs problémák pedig csak nőttek.
A kitöltők 41 %-a gondolja azt, hogy a rendszer többé-kevésbé megfelel a jogszabályi környezetnek, 22 % véleménye szerint pedig néhány pontnak nem felel meg az EKR. Ez a két válasz valójában összességében csak erősíti egymást, hiszen bármelyik válaszlehetőségre is kattintott a kitöltő, valószínűleg ugyanazt gondolja.
„Hogyan befolyásolta az érvényes ajánlattétel esélyét a rendszer?”.
A kérdőív kitöltőinek 32 %-a szerint kis mértékben javította, 35 % szerint pedig kis mértékben rontotta az érvényes ajánlattétel arányát az elektronikus rendszer. Valószínűleg a hangsúly ennél a szempontnál is azon van, amin az előző kérdésnél: a rendszer egyes elemei könnyítik, más elemek pedig nehezítik az érvényes ajánlattételt.
Az a kérdés, hogy az eljárások lefolytatásához szükséges munkaidő nőtt vagy csökkent-e, szintén két táborra osztotta az EKR véleményezőit: 32 % szerint kis mértékben nőtt a munkaidő, 28 % szerint pedig kis mértékben csökkent a ráfordított munkaórák száma.
Szerencsére akadtak kérdések, amiknek a megválaszolása során egyértelmű vélemény született: A válaszadók 54 %-a ugyanis azt gondolja, hogy az EKR használata az ajánlattevők közötti versenyt egyáltalán nem befolyásolja, és 40 %-os többség szerint az ajánlatok elbírálása szintén nem változott az EKR bevezetése óta.
A kérdőív egyik legjelentősebb kérdése az volt, hogy
„A 2019-es változásokat is figyelembe véve mennyire illeszkedik az EKR a hatályos közbeszerzési szabályozáshoz?”
Nagyon fontos kérdés ez, mivel jelentősen befolyásolhatja ez a kérdés az összes többi problémát is: hiszen ha nem illeszkedik a technikai környezet a jogrendszerhez, joggal gondolhatják azt a felhasználók, hogy emiatt az életük bonyolultabb lett, az adminisztrációs problémák pedig csak nőttek.
A kitöltők 41 %-a gondolja azt, hogy a rendszer többé-kevésbé megfelel a jogszabályi környezetnek, 22 % véleménye szerint pedig néhány pontnak nem felel meg az EKR. Ez a két válasz valójában összességében csak erősíti egymást, hiszen bármelyik válaszlehetőségre is kattintott a kitöltő, valószínűleg ugyanazt gondolja.
Kérdőívünk végén lehetőséget adtunk a lelkesebb kitöltőknek, hogy az EKR használatával kapcsolatban megosszanak velünk bármit, amit ők különösen fontosnak találnak. Lássuk a legjobb véleményeket:
„Jelentősen egyszerűsíteni kell a rendszert! Vagy pedig csinálni egy másikat!”
„Alapvetően jó ötlet az EKR, de a technikai kivitelezése nem megfelelő, a rendszer nem veszi figyelembe sok esetben a gyakorlatban előforduló problémákat, illetve nincs összhangban a jogi szabályozással, így nem tölti be megfelelően a funkcióját, nem segíti hatékonyan az eljárások lebonyolítását”
„Alapvetően úgy gondolom, hogy az EKR bevezetése egyszerűsítette az eljárások lefolytatását, és logikusan van felépítve a rendszer. A nem rendesen tesztelt frissítések viszont olyan hibát generálhatnak, ami miatt az óvatlan ajánlatkérők/ajánlattevők hibákat követnek el. Pl.: Az eljárási cselekményeket nem lehet letölteni olyan eljárásoknál teljeskörűen, amelyek több oldalból állnak, pedig a frissítés előtt exportálni lehetett.”
