Habár a statisztikai adatok szerint a kis- és középvállalkozások a közbeszerzési eljárások meghatározó résztvevői, számos esetben találkozunk olyan helyzetekkel, amikor a nem megfelelően összeállított ajánlati dokumentáció az eljárásban pályázni kívánó cég ajánlatának érvénytelenséget eredményezi.
A kis- és középvállalkozások közbeszerzések terén jelentkező nehézségei részben abból adódnak, hogy a szükséges közbeszerzési ismeretekkel nem rendelkeznek, ennek ellenére törekednek arra, hogy közbeszerzési szakértelem igénybevétele nélkül, saját erőforrásokkal oldják meg a közbeszerzési tevékenységüket és saját kollégáikkal készítik el az ajánlatokat és vesznek részt az eljárásokban.
Ennek egyik feltételezhető indoka, hogy a kis- és középvállalkozások nem szívesen költenek közbeszerzési szakértelemre pedig sok esetben a szakértelem nem csak szükséges, hanem elengedhetetlen.
A közbeszerzési szabálysértésekért kiszabott bírságok jelentős hányadát teszik ki az olyan, látszólag jelentéktelen szabályszegésért megítélt bírságok (pl.: a szerződés teljesítése során bevont alvállalkozók bejelentésének elmulasztása), melyek megfelelő szakértelem igénybevétele esetén - a közbeszerzési szakértelem költségét is figyelembe véve - több százezer, adott esetben több millió forint felesleges kiadástól kímélnék meg magukat az ajánlattevők
A Közbeszerzési Döntőbizottság D.223/19/2018. számú határozata a szerződésmódosítások jogszerűsége kapcsán fogalmazott meg olyan elvárásokat, melyek nem csak a közbeszerzési eljárásokban, hanem a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötésre kerülő szerződések módosítása során is szükségessé tehetik közbeszerzési szakértelem igénybevételét:
Az ajánlatkérő a vagyonkezelésében, illetve használatában álló intézmények épületeiben élőerős őrzés-védelmi szolgáltatás ellátása tárgyában folytatott le közbeszerzési eljárást, melynek eredményeként „A” és „B” Kft.-vel, mint az eljárásban nyertes közös ajánlattevőkkel kötötte meg a szerződést.
A szerződés eredeti teljesítési határideje 36 hónapban került rögzítésre, melyet a felek összesen (több módosítással) további 10 hónappal meghosszabbítottak.
A Közbeszerzési Hatóság Elnöke, mint hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint az ajánlatkérő és a közös ajánlattevők megsértették a közbeszerzési törvény szerződésmódosításokra vonatkozó rendelkezéseit, tekintve, hogy a Kbt. 141. § (6) bekezdése alapján (nem lényeges módosítás) díjcsökkenésre és növekedésre, valamint határidő hosszabbítására nincs lehetőség a szerződés ellenértékének módosulásával, valamint a teljesítési határidő kitolásával a szerződés lényeges elemének módosítása történik.
A közös ajánlattevők arra hivatkoztak, hogy a szerződésmódosítások során őket felelősség nem terheli, mivel a módosításokat minden esetben az ajánlatkérő kezdeményezte, ezért esetükben jogsértés nem állapítható meg.
A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatkozott számú határozatában arra a megállapításra jutott, hogy amennyiben a kezdeményezésben megjelölt jogsértést szükségszerűen több személy követheti el, akkor az összes jogsértést elkövető személlyel szemben jogosult eljárni és az összes jogsértést elkövető személlyel szemben hozza meg döntését.
A szerződésmódosítások ténye nem volt vitatott, az erre irányuló konszenzus létrejött a felek között, ennek megfelelően a szerződés módosítással kapcsolatban hivatkozott jogsértések vizsgálatát a Döntőbizottság mindhárom, módosításban tevőlegesen részt vevő féllel szemben (ajánlatkérő és közös ajánlattevők) folytatta le, a tiltott szerződésmódosítás jogkövetkezményeit is mindhárom félnek, mint nyertes ajánlattevőként szerződő feleknek, és mint a módosításban résztvevő feleknek viselniük kell.
A Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési törvény megsértése miatt az ajánlatkérővel szemben 2.000.000.-Ft, „A” Kft.-vel szemben 1.000.000.-Ft, „B” Kft.-vel szemben pedig 1.500.000.- Ft bírságot szabott ki.
Összegzés:
Az ajánlattevőket is felelősség terheli a közbeszerzési szabályok megtartásában.
Az ajánlattevőket is megbírságolhatja a Közbeszerzési Döntőbizottság, ha közrehatottak a jogszabálysértésben.
Megfelelő körültekintéssel el lehetett volna kerülni az összességében 2,5 millió forintos bírságot.
Érdemes tehát a már nyertes ajánlattevőknek is megfontolniuk, hogy a szerződés teljesítése során is igénybe veszik a közbeszerzési szakértő segítségét. Szerződésmódosítás esetén pedig kiemelt jelentősége van annak, hogy megfelelő szakértelemmel vizsgálja meg a szerződést teljesítő nyertes ajánlattevő is a módosítás jogalapjának fennállását.
A KözbeszGuru Kft. ezekre a helyzetekre is megfelelő megoldásokat kínál.
