A Közbeszerzési Döntőbizottság D.199/12/2020. számú határozatában mind az ajánlatkérővel, mind az ajánlattevővel szemben jelentős összegű bírságot szabott ki a megállapított jogsértéssel és szerződés érvénytelenségével kapcsolatban. A következő cikkünkben összefoglaljuk a jogeset leglényegesebb elemeit, amelyek iránymutatásul szolgálhatnak a hasonló esetek elkerülése érdekében.
A tényállás
Az ajánlatkérőnek a jogszabályokban meghatározott közfeladatait (óvodai, iskolai és szociális intézményekben történő étkeztetés) folyamatosan el kell látnia, amelyet saját kapacitásból, illetve az általa fenntartott intézmények kapacitásaiból nem tudott megvalósítani, így mindenképpen harmadik, külső gazdasági szereplővel kell szerződést kötnie.
Tekintettel a beszerzési igény nagyságára, az új szerződés megkötése kizárólag közbeszerzési eljárás eredményeként történhet meg, így ajánlatkérő megkezdte az eljárás előkészítését. A közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása azonban hosszadalmas folyamat, amely időtartam alatt továbbra is biztosítani kell a feladatok ellátását, így ajánlatkérő a rendkívüli sürgősséget magában foglaló jogalapra hivatkozással, a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pontja alapján hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytatott le annak érdekében, hogy az előkészítés alatt álló eljárás eredményeként létrejövő szerződés hatályba lépésig is biztosítani tudja a közétkeztetést. Ajánlatkérő tárgyalási meghívót küldött egy, általa alkalmasnak ítélt gazdasági szereplőnek, megtartotta a tárgyalást, amelynek eredményeként szerződést is kötött az ajánlattételre felhívott ajánlattevővel.
Az ajánlatkérő az EKR rendszerben rögzítette az eljárással kapcsolatos adatokat, a Közbeszerzési Hatóság (Hatóság) így értesült az eljárás lefolytatásáról. A Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pontját, mert nem igazolta megfelelően, hogy a választott eljárás jogalapjának feltételei maradéktalanul fennállnak, így hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett.
A Döntőbizottság döntése
A Döntőbizottság a fentieken túl további bírságot szabott ki mind az ajánlatkérővel, mind az ajánlattevővel szemben, mert indokolása szerint a felek egy semmis szerződés alapján megkezdték a teljesítést, az továbbra is folyamatban van, és az érvénytelenség jogkövetkezményei körében az eredeti állapot nem állítható helyre.
A jogesetből levonható tanulságok összefoglalása
Az elsődleges felelősség az ilyen eljárás alkalmazása kapcsán az ajánlatkérőt terheli. Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni, hogy a jogszabályi feltételek mindegyike teljesül-e, amelyek elemzése során nem lehet tágan értelmezni a rendelkezéseket. A vizsgálatnak ki kell terjednie külön-külön mindegyik fogalmi (rész)elemre egyaránt, amelyet indokolással megfelelően alá kell támasztani.
Jelen esetben külön hangsúlyt kapott az előre nem láthatóság kérdése, amely nem csak ilyenkor, hanem a szerződésmódosítási jogalapok között is megjelenik. Az ajánlatkérőnek kellő gondossággal kell eljárnia mind a közbeszerzési eljárás előkészítése, mind a már megkötött szerződés teljesítése során, és fel kell mérnie a lehetséges kockázatokat is. Példaként említhető a teljesítési határidő megállapítása: az ajánlatkérő nem hivatkozhat az előre nem láthatóságra egy szerződésmódosítás során, ha a teljesítési határidőt kellene hosszabbítani, abban az esetben, ha már eleve olyan rövid időtartamot adott meg, amely alapján kétséges volt az időben történő teljesítés.
A Döntőbizottság ebben a döntésében a Kúria Kvf.II.73.434/2017/12. számú ítéletére hivatkozva rögzíti, hogy a közbeszerzési jogsértésért való felelősség objektív, így azt nem vizsgálja, hogy mely okból, vagy mely vélekedés alapján nem kerültek betartásra a közbeszerzési szabályok. Ezen objektív felelősségből fakadóan szabott ki a Döntőbizottság bírságot a szerződést teljesítő gazdasági szereplőre is, mivel egy semmis szerződés teljesítésében vett részt.
Ajánlatkérő a korábbi, közétkeztetésre irányuló szerződését megszüntette, mert a közétkeztetést ellátó szolgáltató díjemelési igényének bejelentését követő felülvizsgálat nyomán jogsértőnek ítélte meg a korábbi szerződés egyes rendelkezéseit és az egyik módosítást. Az ajánlatkérő indokolásában leírta, hogy a korábbi szerződésmódosításokat megbízott közbeszerzési tanácsadó közreműködésével valósította meg, így joggal bízott abban, hogy a korábbi szerződésmódosítások jogszerűek és az ajánlatkérő nem mulasztott.
Az ajánlatkérőnek a jogszabályokban meghatározott közfeladatait (óvodai, iskolai és szociális intézményekben történő étkeztetés) folyamatosan el kell látnia, amelyet saját kapacitásból, illetve az általa fenntartott intézmények kapacitásaiból nem tudott megvalósítani, így mindenképpen harmadik, külső gazdasági szereplővel kell szerződést kötnie.
Tekintettel a beszerzési igény nagyságára, az új szerződés megkötése kizárólag közbeszerzési eljárás eredményeként történhet meg, így ajánlatkérő megkezdte az eljárás előkészítését. A közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása azonban hosszadalmas folyamat, amely időtartam alatt továbbra is biztosítani kell a feladatok ellátását, így ajánlatkérő a rendkívüli sürgősséget magában foglaló jogalapra hivatkozással, a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pontja alapján hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytatott le annak érdekében, hogy az előkészítés alatt álló eljárás eredményeként létrejövő szerződés hatályba lépésig is biztosítani tudja a közétkeztetést. Ajánlatkérő tárgyalási meghívót küldött egy, általa alkalmasnak ítélt gazdasági szereplőnek, megtartotta a tárgyalást, amelynek eredményeként szerződést is kötött az ajánlattételre felhívott ajánlattevővel.
Az ajánlatkérő az EKR rendszerben rögzítette az eljárással kapcsolatos adatokat, a Közbeszerzési Hatóság (Hatóság) így értesült az eljárás lefolytatásáról. A Hatóság álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pontját, mert nem igazolta megfelelően, hogy a választott eljárás jogalapjának feltételei maradéktalanul fennállnak, így hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett.
A Döntőbizottság döntése
A Döntőbizottság (vagy KDB) elsőként azt vizsgálta, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételei fennállnak-e. Rögzítette, hogy a Kbt.-ben szereplő valamennyi feltételnek együttesen kell fennállniuk, bármelyik feltétel hiányában nem alkalmazható jogszerűen az eljárásfajta. Az első feltétellel összefüggésben a KDB megállapította, hogy a beszerzés feltétlenül szükséges, az étkeztetést az ajánlatkérőnek biztosítania kell, amelyet saját intézményei kapacitásaival nem tud ellátni.
A Kbt. szerinti második feltétel az előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség megléte. Ezzel kapcsolatban a Döntőbizottság kifejtette, hogy az ajánlatkérő által felsorolt indokok, amelyek a sürgősséget indokolták, mind előre láthatók voltak az ajánlatkérő számára: ismertek voltak a korábbi szerződésmódosítások, mivel azokat ajánlatkérő aláírta, továbbá ismert volt az áremelési javaslat is, mivel azt a szolgáltató ajánlatkérő felé bejelentette, továbbá az ajánlatkérő döntése vezetett a korábbi szerződés megszűnéséhez. A KDB továbbá kifejtette, hogy az ajánlatkérő számára az ellátottak létszáma ismert volt, abban nem következett be olyan mértékű növekedés, amely indokolná a rendkívüli sürgősséget. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy nem állt fenn a rendkívüli sürgősség feltétele, továbbá a többi feltétel sem, amely a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságát megalapozza. A KDB továbbá a többi kérelmi elem tekintetében is megállapította a jogsértést, valamint az újonnan megkötött közétkeztetési szerződés semmisségét és azt, hogy mivel a szerződés teljesítése elkezdődött, az eredeti állapot nem állítható helyre. A megállapított jogsértések súlyosságára, valamint a jogsértés nem reparálható voltára tekintettel bírságot állapított meg.
A Döntőbizottság a fentieken túl további bírságot szabott ki mind az ajánlatkérővel, mind az ajánlattevővel szemben, mert indokolása szerint a felek egy semmis szerződés alapján megkezdték a teljesítést, az továbbra is folyamatban van, és az érvénytelenség jogkövetkezményei körében az eredeti állapot nem állítható helyre.
A jogesetből levonható tanulságok összefoglalása
Fontosnak tartjuk kiemelni – ahogy azt a Hatóság és a Döntőbizottság is többször leszögezte –, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás egy rendkívüli eljárási forma, amely csak szűk körben, a Kbt-ben meghatározott feltételek maradéktalan fennállása esetén alkalmazható, tekintettel arra, hogy nélkülözi a nyilvánosságot, a piaci szereplők nyílt versenyét.
Az elsődleges felelősség az ilyen eljárás alkalmazása kapcsán az ajánlatkérőt terheli. Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni, hogy a jogszabályi feltételek mindegyike teljesül-e, amelyek elemzése során nem lehet tágan értelmezni a rendelkezéseket. A vizsgálatnak ki kell terjednie külön-külön mindegyik fogalmi (rész)elemre egyaránt, amelyet indokolással megfelelően alá kell támasztani.
Jelen esetben külön hangsúlyt kapott az előre nem láthatóság kérdése, amely nem csak ilyenkor, hanem a szerződésmódosítási jogalapok között is megjelenik. Az ajánlatkérőnek kellő gondossággal kell eljárnia mind a közbeszerzési eljárás előkészítése, mind a már megkötött szerződés teljesítése során, és fel kell mérnie a lehetséges kockázatokat is. Példaként említhető a teljesítési határidő megállapítása: az ajánlatkérő nem hivatkozhat az előre nem láthatóságra egy szerződésmódosítás során, ha a teljesítési határidőt kellene hosszabbítani, abban az esetben, ha már eleve olyan rövid időtartamot adott meg, amely alapján kétséges volt az időben történő teljesítés.
A Döntőbizottság ebben a döntésében a Kúria Kvf.II.73.434/2017/12. számú ítéletére hivatkozva rögzíti, hogy a közbeszerzési jogsértésért való felelősség objektív, így azt nem vizsgálja, hogy mely okból, vagy mely vélekedés alapján nem kerültek betartásra a közbeszerzési szabályok. Ezen objektív felelősségből fakadóan szabott ki a Döntőbizottság bírságot a szerződést teljesítő gazdasági szereplőre is, mivel egy semmis szerződés teljesítésében vett részt.
A fentiekből fakadóan az ajánlattevői oldalt is nagy mértékű felelősség terheli a közbeszerzési szabályok megfelelő ismerete tekintetében. Amennyiben az eljárásban vagy a szerződés teljesítésében részt vevő gazdasági szereplő jogsértést vél felfedezni, szükséges, hogy erről értesítse az ajánlatkérőt, és adott esetben a jogszabályi lehetőségek mentén további intézkedéseket is megtegyen.
Amennyiben közbeszerzési eljárással vagy szerződés teljesítésével kapcsolatban kérdése merül fel, személyre szabott tanácsadásért keressen meg minket elérhetőségeinken és olvassa el további bejegyzéseinket.