DR. HEGYI ISTVÁN BARNABÁS: ALVÁLLALKOZÓI RÉSZVÉTEL A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK TELJESÍTÉSÉBEN, ÉS ANNAK 2017. ÉVI VÁLTOZÁSAI - 1. RÉSZ

Ismét friss blogbejegyzéssel jelentkezünk, melyben most dr. Hegyi István Barnabás, közbeszerzési tanácsadónk cikkének első részét közöljük.2017. január 1-jével jelentős módosítás lépett életbe a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek vonatkozásában, melyek nagyban érintik a közbeszerzési piacon jelen lévő mikro-, kis- és középvállalkozásokat is.  Kollégánk részletesen ismerteti azokat a 2017. évi változásokat, melyek érintik az alvállalkozói részvételt a közbeszerezési szerződések teljesítésében.A következő cikk nyomtatásban is megjelent a Menedzser Praxis KKV Tanácsadó című lap júniusi számában.

A főszabály az, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződést a nyertes ajánlattevőnek vagy közös ajánlattevőknek (továbbiakban: vállalkozónak), adott esetben – ha az ajánlatkérő azt előírta vagy lehetővé tette – projekttársaságnak kell teljesítenie. Azonban a teljesítéshez a vállalkozó jogosult alvállalkozót, illetve alvállalkozókat is igénybe venni.

A 2017. január 1. előtt hatályos Kbt. vonatkozó rendelkezése kimondta, hogy építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a vállalkozó saját teljesítésének arányát[1] (50%-ot). E szabállyal kapcsolatosan számos dilemma merült fel a gyakorlatban, különös tekintettel arra, hogy a Kbt. rögzítette: szakemberekre, valamint referenciákra vonatkozó alkalmassági követelmény teljesítésének igazolásakor az ajánlattevő csak akkor támaszkodhat más szervezet kapacitásaira, ha az adott szervezet valósítja meg az építési beruházás, szolgáltatás, vagy szállítás azon részét, amelyre vonatkozóan a kapacitásait a vállalkozó igénybe vette.[2]

Izgatottan várta a közbeszerzési szakma, hogy a jogalkotó miként oldja fel azt az ellent­mondást, miszerint az uniós jog értelmében a kapacitást nyújtó szervezetek bevonása nem korlátozható, sőt bizonyos körben magának a kapacitást nyújtó szervezetnek kell teljesítenie a közbeszerzési szerződést, ugyanakkor a fenti Kbt. szabály szerint az alvállalkozói teljesítés aránya egyes esetekben (építési beruházás, szolgáltatás megrendelése) nem haladhatja meg az 50%-ot.[3]

Alapvetően a vállalkozói szféra észrevételeinek hatására került módosításra a Kbt. fent ismertetett szabálya. A törvénymódosítás eredményeként az alvállalkozói részvétel százalékos korlátozása csak építési beruházások esetén maradt fenn olyan módon, hogy az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65%-át. Ugyanígy módosul a szubalvállalkozók bevonására vonatkozó korlátozás is, azaz a teljesítésben résztvevő alvállalkozó nem vehet igénybe az alvállalkozói szerződés 65%-át meghaladó mértékben további közreműködőt. Az új szabályozás egyértelműsíti, hogy az alvállalkozóknak a szerződés teljesítésében való részvételének arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesülnek a szerződés nettó ellenértékéből. A fenti szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy építési beruházás esetében a szerződést legalább 35%-os mértékben a vállalkozónak kell teljesítenie. A jogalkotó ezt a korlátozást – annak mértékét módosítva – azért hagyta meg, mert gyakran előfordult, hogy a közbeszerzési eljárásban olyan projektcégek vettek részt ajánlattevőként, akik a közbeszerzési szerződés elnyerését követően lényegében a teljes munkát alvállalkozóknak szervezték ki, így az ajánlatkérő valójában nem is a munkát ténylegesen elvégző szervezetekkel állt szerződéses jogviszonyban. A hatályos szabályozás nem arra irányul, hogy az ajánlattevők olyan munkákat is maguk próbáljanak meg elvégezni, amit eddig alvállalkozókkal végeztettek, és az sem probléma, ha egy bonyolultabb munka elvégzésére több piaci szereplő együtt vállalkozik; az elvárás az, hogy az ajánlattevőként megjelölt szervezetek végezzék el legalább a munka 35%-át. Amennyiben egy vállalkozó a korábbiakban például jellemzően 30%-ban (vagy ennél kisebb arányban) végzett saját teljesítést, és 70%-ban (vagy ennél nagyobb arányban) alvállalkozókkal végeztette a munkát, akkor a hatályos szabályozásnak úgy tud megfelelni, ha alvállalkozóinak legalább egy része közös ajánlattevőként kerül megjelölésre az ajánlatban.[4]

Fontos, hogy az alkalmasság igazolásában részt vett szervezetet kötelező igénybe venni a teljesítés során a közbeszerzési eljárásban benyújtott szerződésnek vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalásnak megfelelően, és a bemutatott szakembert is be kell vonni a szerződés teljesítésébe. Garanciális jellegű szabály az, hogy ezen szervezetek vagy szakemberek lecserélése csak abban az esetben lehetséges, ha a csere során belépő új szervezet/szakember az igazolt alkalmassági követelmény szempontjából minimum azonos paraméterekkel rendelkezik, mint az elődje.

Alvállalkozók bevonása a szerződés teljesítésébe csak abban az esetben korlátozható, ha az építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, valamint árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembehelyezési művelet esetén az ajánlatkérő előírta, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő végezzen el. Ekkor az ajánlatkérő által megjelölt feladatokra vonatkozó alkalmassági feltételek igazolásához az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem támaszkodhat más szervezet kapacitására, és a teljesítés során e feladatokat nem végezheti alvállalkozó.

A szerződés teljesítésének átláthatósága érdekében az alvállalkozókat a szerződéskötés időpontjában, illetve a későbbiekben bevonásra kerülő alvállalkozókat a vállalkozónak előzetesen be kell jelentenie az ajánlatkérő részére, és a bejelentéssel együtt nyilatkoznia szükséges – vagy benyújtania az alvállalkozó nyilatkozatát – arra vonatkozóan, hogy ezen szervezetekkel szemben sem állnak fenn a közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok. A jogalkotó tehát egyértelművé teszi, hogy a vállalkozó a szerződés teljesítésének időtartama alatt – előzetes bejelentési és a kizáró okokra vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség mellett – később is bevonhat új alvállalkozót a teljesítésbe, és nem akadály az, ha nem tud minden alvállalkozót már a szerződéskötéskor megnevezni. Változást jelent, hogy az adott közbeszerzés esetén érvényesülő kizáró okok fenn nem állásáról a vállalkozó az érintett alvállalkozó nyilatkozatát is benyújthatja ajánlatkérő felé, nem feltétlenül kell magának nyilatkoznia az alvállalkozóra vonatkozóan.[5]

Bár e szabály nem módosult, de továbbra is nagyon fontos, hogy az ajánlatok értékelése során figyelembe vett szakember személyének cseréje csak az ajánlatkérő hozzájárulásával történhet és csak akkor, ha az új szakember minden értékelésre kerülő szempontból egyenértékű a korábbi szakemberrel.

Érdemes még kiemelni, hogy a Kbt. szerint az ajánlatkérő felmondhatja a szerződést, vagy – ha az eredeti állapot helyreállítható – attól elállhat, ha az ajánlattevő nem tartja be a Kbt. 138. §-ában foglaltakat, azaz a fent ismertetett teljesítésre vonatkozó szabályokat. Ezen kívül nagyfokú kontroll is érvényesül a teljesítéssel kapcsolatban, ugyanis az ajánlatkérő építési beruházások esetében az építési napló adatai alapján ellenőrzi, hogy a teljesítésben csak a Kbt. által meghatározott alvállalkozó vesz-e részt, illetve hogy az alvállalkozói tejesítés aránya nem haladja-e meg a Kbt. által előírt mértéket. A szerződések teljesítését és ezáltal a Kbt. 138. §-ában foglaltak érvényesülését a Közbeszerzési Hatóság is jogosult ellenőrizni, az erre vonatkozó külön végrehajtási rendelet rendelkezései szerint.[6]

Cikkünk hamarosan folytatódik.