A jövőkutatók egyetértenek abban, hogy a 21. század társadalmi rendje (információs társadalom) a távközlés, számítástechnika és elektronikus média által alkotott hálózatra fog épülni. Az olvasóban jogosan merül fel a kérdés, hogy mindez hogyan kapcsolódik a közbeszerzéshez? A jelenlegi menetrend szerint nagy fordulat fog bekövetkezni 2018. április 15. napjától a hazai közbeszerzési területen, ezen a napon fog ugyanis élesben is működésbe lépni az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (a továbbiakban, mint: EKR).
dr. Costin Gabriel cikkének első részéből megtudhatja, hogy melyek az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer bevezetésének céljai és melyek a rendszer bevezetéséből adódó legfontosabb változások. Az alábbi cikk megjelent a KKV Tanácsadó című digitális folyóirat decemberi számában.
Az új rendszer bevezetésével Magyarország egy több éve esedékes uniós kötelezettségének fog eleget tenni [1], remélhetőleg a szakma megörvendeztetésével egyetemben. Jelenleg is zajlik az ajánlatkérők tudásbeli felzárkóztatása az új rendszerhez valamint a kapcsolódó jogszabályi módosításokhoz, azonban a gazdasági szereplők nem részesülnek teljes körűen ebben a lehetőségben, mely helyzet – legalább részleges - enyhítése érdekében az alábbiakban a jelenlegi ismeretek alapján igyekszem bemutatni a várható változásokat ajánlattevői szemszögből. Hangsúlyozni kívánom, hogy ez az EKR bevezetéséig, valamint a 2015. évi CXLIII törvény (a továbbiakban, mint: Kbt.) módosításainak hatályba lépéséig az itt leírtak fenntartással kezelendők, lévén mindez változhat még az elfogadásukig. Természetesen a cikk nem találgatásra épül, a lentiek során részletezettek a Miniszterelnökség elkészült tervezetén valamint a hatóság által szervezett oktatáson alapulnak.
I.
Az EKR bevezetésének céljai
Ahogy a bevezetőben már említettem, az új uniós közbeszerzési irányelvek különösen nagy hangsúlyt fektetnek az elektronikus kommunikáció, valamint ezzel együtt az elektronikus közbeszerzés bevezetésére. Ezáltal Magyarországnak – természetesen a többi tagállammal egyetemben – biztosítania kell a közbeszerzés elektronikussá tételét, melyet egy központi, egységes, állami, elektronikus közbeszerzési rendszer elindítása által kívánja megvalósítani
Az irányelvi rendelkezések alapján kötelező biztosítani a hirdetmények elektronikus formában való közzétételét, a közbeszerzési dokumentumok elektronikus formában való elérhetőségét, valamint az eljárás teljes menete során az elektronikus kommunikációt. Tehát az elektronikus kommunikáció és dokumentumcsere esetében a közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérők és ajánlattevők, illetve a részvételi jelentkezők közötti interakciók során kizárólag az elektronikus út vehető igénybe a hagyományos papír alapú kommunikáció helyett. Hozzá kell tenni, hogy a Kbt. tételesen felsorolva kivételeket is fog tartalmazni az elektronikus kommunikáció mellőzésére (várhatóan ebbe a körbe fognak tartozni a honvédelmi valamint egyéb nemzetbiztonsági okból érzékennyé nyilvánított közbeszerzések) azonban a dokumentáció EKR-be való feltöltéséről ilyenkor sem lehet eltekinteni.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a hazai jogalkotó az EKR bevezetésével egyidejűleg, valamint a közelmúlt jogszabályváltozásai nyomán (új közigazgatási- valamint polgári perrendtartási törvény) a Kbt. aktualizálására is lehetőséget látott, ezáltal oldva fel több – a jogalkalmazási gyakorlatban – felmerült kérdést.
Az elektronikus kommunikáció a remények szerint hozzájárul majd a közbeszerzések átláthatóbbá tételéhez, valamint az egyes eljárási határidők csökkentésével fel is gyorsítja azokat, lényegesen leegyszerűsíti továbbá az adminisztrációt. Nem titkolt célja továbbá a Miniszterelnökségnek, hogy az EKR által hozza kedvezőbb helyzetbe a kkv-kat, valamint fokozza a versenyt is egyben.
II.
Konkrét változások az EKR bevezetése valamint a Kbt. változásai nyomán
A rendszer funkciói számos esetben fogják a benyújtandó dokumentumok körét csökkenteni, valamint ajánlattevőként leegyszerűsíteni az ajánlattételt illetve részvételre jelentkezést. Minthogy az EKR nyilvános tesztelése csak 2018. elejétől várható így teljes körűen ezt nem lehetséges jelenleg bemutatni, a Miniszterelnökség előterjesztése alapján azonban meglehetősen biztosra vehetőek a következőek:
- a továbbiakban nem lesz szükséges azon igazolások csatolása ajánlattevők részéről, amelyeket adott ajánlatkérő egy korábbi, elektronikus eljárásban már benyújtottak
- egyes nyilatkozattételi (pl. kkv-nyilatkozat) kötelezettségek is megszűnnek, tekintettel arra, hogy a gazdasági szereplők a regisztráció során rögzítik a releváns adatot
- a továbbiakban nem lesz szükség fizikai helyszínre a bontáshoz, minthogy az EKR az ajánlatkérő által megadott ajánlattételi/ részvételi jelentkezés határidejének időpontjában automatikusan elvégzi azt és kiküldi az eljárásban érintetteknek (a betekintés a jelenlegi elképzelések szerint azonban továbbra is csak személyesen lenne lehetséges, de tervben van a rendszer bővítése ebbe az irányba is)
- a közbeszerzési dokumentumok egységesen az EKR felületén lesznek elérhetőek, valamint letölthetőek
- a gazdasági szereplők az adott közbeszerzési eljárásban való részvételi szándékukat egyetlen gombnyomással jelezhetik
- az ajánlatok összeállításának egyszerűsítését szolgálják a rendszerben rendelkezésre álló elektronikus űrlapok
Az EKR-en kívüli változások, főleg a Kbt. (illetve az azt követő jogértelmezés) módosítása nyomán adódnak. Az egyik ilyen lényeges eltérés a jelenlegihez képest, hogy megszüntetésre kerül a nemzeti eljárásrendben az összefoglaló tájékoztatással induló eljárásfajta, a jövőben az uniós értékhatár alatti beszerzések is hirdetménnyel fognak indulni.
Kiemelten fontos ajánlattevői szemszögből, hogy a módosítás után amennyiben ajánlatkérő a rendelkezésére álló harminc vagy hatvan napon belül nem bírálja el az ajánlatokat, és az ajánlati kötöttség lejártát megelőzően az ajánlattevőket ajánlataik fenntartására kéri fel, a meghosszabbított időre ajánlati biztosíték nem kérhető. A módosítás oka minden bizonnyal abban keresendő, hogy a jogalkotó felismerte azt a méltánytalan helyzetet, hogy ha ajánlatkérő önhibájából nem bírálja el határidőben az ajánlatokat, az ne jelentsen –az egyébként kialakult helyzetért vétlen- az ajánlattevőnek plusz intézkedést és anyagi ráfordítást a biztosíték meghosszabbítása illetve fenntartása által.
Jelentősen változik az ajánlati biztosíték hiánypótolhatóságának köre is, minden bizonnyal arra tekintettel, hogy ez korábban jelentős arányban eredményezte az ajánlatok érvénytelenségét az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásából fakadó hiba, aminek okán a teljesítésre egyébként alkalmas, egyéb részeiben megfelelő ajánlatok estek ki a versenyből.
Ahogy azt az előbbiekben említettem, a Miniszterelnökség nem titkolt célja a kkv-k közbeszerzésekben való indulásának élénkítése. Ezt a folyamatot hivatott tovább erősíteni az az elképzelés, mely szerint a módosítás tovább szigorít az alkalmassági előírások mértékének jogszabályi korlátozásán: az ajánlatkérők az árbevételi adatokra vonatkozó minimumkövetelmény meghatározása során a korábbi 100%-os érték helyett legfeljebb a közbeszerzés 75%-át elérő összegű teljes árbevétel igazolását követelhetik meg az ajánlattevőktől (a vizsgált üzleti évben vagy összesen).
Az építési beruházások esetén a jelenleg irányadó, legfeljebb 65%-os alvállalkozói teljesítési korlát várhatóan oly módon fog változni, hogy a szerződés teljesítésében részt vevő alvállalkozói teljesítés aránya nem haladhatja meg a nyertes ajánlattevő teljesítési arányát. A változás tehát kötelezővé tenné a nyertes ajánlattevő –a teljesítésben részt vevők között a legnagyobb arányban történő- részvételét a szerződés teljesítésében, másrészről nem szab az alvállalkozói teljesítés arányának konkrét korlátot.
[1] 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv