A közbeszerzési törvény 2017. évi módosításáról szóló sorozatunk utolsó részéhez érkeztünk. Mai blogbejegyzésünkben az eredménytelenségi okok körét, a hirdetmény nélküli tárgyalásos és a négy ajánlattevős eljárásokat, valamint a szerződésmódosítás és szerződésteljesítés módosításait nézzük át.
XIV. Választható eredménytelenségi okok körének bővülése
Két új ponttal bővül a választható eredménytelenségi okok köre:
- Eredménytelen az eljárás, ha nem nyújtottak be legalább két ajánlatot. Az eredménytelenségi ok nem vonatkozik a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokra. A módosítás azt is rendezi, hogy a fenti eredménytelenségi ok fennállása esetén az ajánlatkérő az ajánlatok bírálata és értékelés nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést.
- Ajánlatkérőnek a fenti eredménytelenségi okot a felhívásban kell rögzítenie, vagy összefoglaló tájékoztatással induló eljárások esetében az összefoglaló tájékoztatásban kell megadnia az erre vonatkozó információt.
- Új eredménytelenségi okként kerül meghatározásra, ha a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzését végző szerv döntése szerint jogsértés történt, és a közbeszerzési eljárás szabályai szerint ajánlatkérőnek már nincs lehetősége az eljárás jogszerűségét helyreállítani.
XV. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások arányának visszaszorítása, a Kbt. 113. § (1) bekezdése szerinti eljárások nyilvánosságának biztosítása, és a négy ajánlattevős eljárások megszűnése
A módosítás előírja, hogy a Hatóság minden hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén részletes indokolással ellátott döntést hoz az eljárás jogalapjának megalapozottsága megállapítása érdekében és ezen döntést a honlapján is közzéteszi.
A műszaki-technikai sajátosságokra vagy kizárólagos jogokra hivatkozással indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetében ajánlatkérőnek közzé kell tennie előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetményt is.
A Kbt. 113. § (1) bekezdése szerinti eljárások esetében az ajánlatkérő az összefoglaló tájékoztatással egyidejűleg köteles megküldeni a Közbeszerzési Hatóság részére azon, legalább három gazdasági szereplő nevét és címét, amelyeknek az eljárást megindító felhívást saját kezdeményezésére meg fogja küldeni.
Az ajánlatkérő az ajánlatok (részvételi jelentkezések) bontásakor ismertetnie kell, hogy mely gazdasági szereplőknek küldte meg saját kezdeményezésére az eljárást megindító felhívást.
A négy ajánlattevős eljárás árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén megszűnik. Építési beruházások esetén a módosítás 300 millió forintbanhatározza meg azt az értékhatárt, amely felett az ajánlatkérőnek a beszerzését összefoglaló tájékoztatással kell meghirdetnie, egyidejűleg az eljárásban ötre emeli az ajánlattételre felhívandó gazdasási szereplők számát.
A módosítás értelmében az ajánlatkérő a különböző eljárásokban ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők személyét lehetőség szerint változtatja.
Alkalmazhatósága: ha ajánlatkérőnek e törvény által megkövetelt, megfelelő számú alkalmas gazdasági szereplőről van tudomása. Az ajánlatkérő csak a teljesítésre képes, szakmailag megbízható gazdasági szereplőknek küldhet ajánlattételi felhívást (ajánlatkérő tájékozódási kötelezettsége az eljárás megindítását megelőzően).
Alkalmassági követelmény előírása továbbra sem kötelező az öt ajánlattevős eljárásokban.
XVI. Szerződésmódosítás, a szerződés teljesítése
A módosítás pontosítja a szerződés értékének változásával járó szerződésmódosítási szabályokat.[1] Ez a jogalap nem alkalmazható akkor, ha az ajánlatkérő olyan értékhatárt lép át a módosítással, amelynek elérésével a megelőző eljárást más szabályok szerint kellett volna lefolytatnia.
A módosítás szolgáltatásmegrendelések esetében megszünteti az ajánlattevő 50 %-os saját teljesítésére vonatkozó előírást. Fontos megjegyezni, hogy a Kbt. módosítás indoklása szerint a szerződő felek már a megkötött szerződésükben is dönthetnek úgy, hogy a módosult szabályt alkalmazzák, e módosítás nem tekintendő lényeges módosításnak.
A Kbt. módosítás értelmében az építési beruházások esetében az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65 %-át. Az alvállalkozóknak a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesülnek a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből.
A teljesítésben részt vevő alvállalkozó nem vehet igénybe az alvállalkozói szerződés értékének 65 %-át meghaladó mértékben további közreműködőt.A szerződő felek már a megkötött szerződésükben is dönthetnek úgy, hogy a módosult szabályt alkalmazzák.
Reméljük, hogy blogsorozatunkkal minden igényt kielégítő tájékoztatást tudtunk nyújtani a közbeszerzési eljárásokban érdekeltek részére, egyben sikerült meghozni a kedvüket közbeszerzési eljárásban való részvételhez.