A KKV minősítés feltételei

-


                A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (KKV törvény) határozza meg, hogy pontosan mit kell a „KKV”, azaz „mikro-, kis- és középvállalkozás” fogalom alatt érteni.

                A közbeszerzések szempontjából jelentősége van annak, hogy egy cég KKV-nak minősül-e. A Kbt. korábban kötelezően előírta nyilatkozat benyújtását arról, hogy az ajánlattevő a KKV törvény hatálya alá tartozik-e. Az EKR rendszer működése óta nem kell már erről nyilatkozni, hanem a szervezet regisztrációjakor kell a besorolást rögzíteni, illetve szükség esetén módosítani.

                A Kbt. preambuluma továbbá kitér arra, hogy a törvény megalkotásának egyik célja a helyi kis- és közepes vállalkozások közbeszerzési eljárásokba való bekapcsolódása. Ezen célt a Kbt. több rendelkezésében is nyomon lehet követni, továbbá a Közbeszerzési Hatóság is figyelemmel kíséri a KKV-k érvényesülését: a 2019-es évről készült Gyorsjelentés szerint erősödnek a KKV-k, egyre több eljárásban és magasabb értékben lesznek nyertesek.  (1.)

                A KKV törvény nagyon egyszerű besorolási módot alkalmaz: a foglalkoztatotti létszámot és az éves nettó árbevételt vagy a mérlegfőösszeget kell vizsgálni.

                Eszerint KKV-nak minősül az a vállalkozás, amely 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztat és az éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak vagy mérlegfőösszege 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

                A jogszabályi megfogalmazásból kitűnik, hogy a foglalkoztatotti létszámot és pénzügyi adatokat tekintve mindkét feltételnek meg kell felelni. Az árbevétel és a mérlegfőösszeg tekintetében azonban már elegendő csak az egyik feltételt teljesíteni. Az itt meghatározott feltételek esetében pedig szintén a KKV törvény adja meg a forint/euró árfolyam számításának módját: a 18. § szerint az itt rögzített időpontokban (2.) érvényes, az MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell figyelembe venni.

                A KKV törvény a KKV-n belül további 2 kategóriát állít fel: kis- és mikrovállalkozás. A besoroláshoz ebben az esetben is a foglalkoztatotti létszámot és a korábban említett pénzügyi adatokat kell vizsgálni.

                Nem minősülhet KKV-nak azonban a vállalkozás, ha az állam vagy egy önkormányzat akár közvetlenül, akár közvetetten, de több, mint 25%-os részesedéssel rendelkezik benne – kivéve, ha a törvény szerinti befektető partnervállalkozásnak minősül. (3.)

                A KKV törvényben meghatározott mutatókat az utolsó éves/ összevont/ egyszerűsített éves beszámolóban szereplő adatok alapján kell meghatározni. Újonnan alapított szervezet esetében az üzleti tervet kell figyelembe venni, ha pedig kevesebb, mint egy éve működik, az adatokat éves szintre kell vetíteni.

                Ha a KKV éves szinten túllépi a KKV törvényben rögzített határértékeket, csak akkor veszíti el korábbi besorolását, ha két egymást követő beszámolási időszakban is fennáll a túllépés. Ha a társaság elmarad a határértékektől, akkor nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban is elmarad a határértékektől.

                Amennyiben cikkünk felkeltette érdeklődését, a személyes tanácsadásért keressen meg minket elérhetőségeinken és olvassa el további bejegyzéseinket.

                Személyes tanácsadás


                1. kozbeszerzes.hu2. A vállalkozás üzleti évének lezárásakor érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni. Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni.
                3. KKV törvény 19. § 1. pont

                Photo by: Austin Distel