A Kbt. módosítási javaslata 2018. 11. 06-án került benyújtásra, a módosítási javaslat indoklása szerint a cél elsősorban az, hogy elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatos részletszabályok, amelyek a 424/2017. (XII.19.) Korm. rendeletben kerültek rögzítésre, beépítésre kerüljenek a Kbt.-be. További fontos változások is születtek a törvénymódosítás során, így például néhány, a jogalkalmazást segítő gyakorlati jellegű pontosítás, valamint az, hogy az elektronikus közbeszerzés bevezetése okán megszűnik az ajánlatkérők éves statisztikai összegezés elkészítésével kapcsolatos kötelezettsége.
A törvénymódosítás 2018. november 28-án, a Magyar Közlöny 187. számában került kihirdetésre. A módosítás több különböző időpontban lép hatályba, a legfontosabb módosításokat eszerint foglaljuk össze. Cikksorozatunk első részében szeretnénk ismertetni az év elején esedékes vonatkozó módosításokat.
A kihirdetést követő napon, azaz 2018. november 29-én lépett hatályba többek között:
Kbt. 5. § (3) bekezdése – Támogatott ajánlatkérők
A kizárólag támogatás miatt ajánlatkérővé váló szervezetek esetében jelentős könnyítést tesz a módosítás. Míg korábban, ha az adott beszerzés esetében a támogatási összeg elérte a 40 millió forintot, közbeszerzési eljárást kellett lefolytatni, addig most kizárólag abban az esetben, ha:
szolgáltatásmegrendelés vagy árubeszerzés esetén a támogatás eléri a beszerzés tárgyára irányadó uniós értékhatárt (jelenleg kb. 68,5 M Ft),
építési beruházás esetén a támogatási összeg eléri a 300 M Ft-ot.
Kikerültek továbbá a törvény hatálya alól a támogatásban részesülő egyházi jogi személyek, és pontosításra került az a) pont szerinti kivétel (egyedi kormánydöntésben megállapított beruházási támogatás helyett beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló kormányrendelet szerinti támogatás), ezáltal szélesebb körben lehet alkalmazni.
Kbt. 111. § szerinti nemzeti kivételek bővítése
Az eddigi nemzeti kivételek változatlanul maradnak, csupán további két ponttal egészülnek ki, azaz nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni az uniós értékhatárt el nem érő beszerzések esetében, ha annak tárgya:
az éves nettó 10 millió forintot meg nem haladó árbevételű start szövetkezet által előállított áruk, teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházások beszerzése;
a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény, valamint Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény alapján a Köztársasági Elnöki Hivatal által ellátott feladatok megvalósítása érdekében történő beszerzés.
Kbt. 138. § (1) és (5) bekezdése - Építési beruházás esetén az alvállalkozók aránya
Hatályukat vesztették a Kbt. azon rendelkezései, amely szerint:
építési beruházás esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65%-át,
a teljesítésben részt vevő alvállalkozó nem vehet igénybe az alvállalkozói szerződés értékének 65%-át meghaladó mértékben további közreműködőt.
A fentieket, az I. pont kivételével a 2018. november 29-ét követően megkezdett közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni. Az I. pont szerinti feltételek a 2018. november 29. napján fennálló támogatási jogviszonyok alapján még fel nem használt támogatások esetében is alkalmazhatók, kivéve, ha már megindult a közbeszerzési eljárás, és azt a Kbt. alapján visszavonni nem lehet, azaz megtörtént az ajánlatok (részvételi jelentkezések) bontása.
2019. január 1-én lépett hatályba többek között:
Kbt. 103. § - Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások ellenőrzésével kapcsolatos szabályok
A Közbeszerzési Hatóság részére megküldésre kerülő dokumentumokat az EKR használatával kell a Hatóság rendelkezésére bocsátani, a jogalap ellenőrzésével kapcsolatos döntés szintén az EKR-ben kerül rögzítésre.
Jogorvoslattal, Közbeszerzési Hatóság működésével kapcsolatos szabályok
A módosításokat nem ismertetjük részletesen, jellemzően pontosítások, vagy az ajánlattevők és ajánlatkérők számára nem kifejezetten releváns információk közbeszerzési szempontból. Ami azonban az ajánlatkérők számára fontos lehet:
a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) hivatalból indított eljárását az eddigi szervezeteken (személyeken) kívül az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter is kezdeményezheti;
amennyiben a KDB hivatalból indított eljárását a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet kezdeményezi, a jogsértés tudomásra jutásának időpontja a közbeszerzési jogsértésre vonatkozó szabálytalansági eljárás megindításának napja;
a Kbt. 62. § (1) bekezdés q) pontja szerinti esetben a közbeszerzési eljárás vagy a koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés Kbt.-ben előírt rendelkezéseinek megsértése esetén a KDB dönt annak súlyosságáról. Azaz a módosítás véget vet a korábbi jogértelmezési bizonytalanságnak, hogy kinek kell a fenti kizáró ok tekintetében ellenőrizni a jogsértés súlyát, hiszen a kizáró ok csak abban az esetben áll fenn, ha az ajánlattevő korábbi szerződésszegése súlyosnak minősült.
A Kbt.-nek az év további részében érvénybe lépő módosításairól következő bejegyzésünkben fogunk beszámolni. Amennyiben hasznosnak találta az információkat, ossza meg ismerőseivel is!
Szerző: Szabó Anett Éva