Mi a célja a hiánypótlás jogintézményének és mik a korlátjai?
A hiánypótlás jogintézményének célja értelemszerűen az, hogy ajánlattevőként és részvételre jelentkezőként lehetőségünk legyen bizonyos keretek között javítani, pótolni a benyújtott ajánlatunk, részvételi jelentkezésünk hiányosságait, hibáit.
Tehát a hiánypótlás célja az érvényes ajánlattétel, ill. érvényes részvételi jelentkezés benyújtásának elősegítése.
A jogintézmény alkalmazása nem eredményezheti azt, hogy ajánlattevőként vagy részvételre jelentkezőként:
- olyan értékelésre kerülő tartalmi elemeken változtathassunk, mely kedvezőbb helyzetet eredményezne számunkra az ajánlatok értékelése során,
- az ajánlati kötöttség megsértésének eszköze legyen.
A Kbt. kötelezően előírja az ajánlatkérőknek, hogy az ajánlattevőknek azonos feltétellel kell biztosítani a hiánypótlás lehetőségét.
Miből eredhet a hiányosság, mikor kötelező a hiánypótlási felhívás kiküldése?
A hiba, valamint a hiányosság eredhet abból, hogy az ajánlatunkban:
- nem került benyújtásra a közbeszerzési dokumentumokban előírt dokumentum, nyilatkozat
- nem megfelelő tartalommal került benyújtásra, így módosításra/ javításra van szükség,
- a hiánypótlás keretében benyújtott dokumentumunk kiegészítésre szorul, mert nem elegendő a benyújtott tartalom.
Itt említést kell tennünk a kétszeres hiánypótlás tilalmáról, melynek lényege, hogy a korábban megjelölt hiba/hiányosság a későbbiekben nem pótolható.
Pl. Ajánlatkérő előírta, hogy az eljárás nyelve a magyar és Ajánlatkérő kizárólag a magyar nyelvű, vagy magyar nyelvre lefordított iratokat, dokumentumokat veszi figyelembe az ajánlatok elbírálása és értékelése során. Az ajánlatunkban csak idegen nyelven csatoltunk egy dokumentumot és emiatt Ajánlatkérő hiánypótlásra szólít fel minket, miszerint csatoljuk az idegen nyelvű dokumentum magyar nyelvű fordítását. Amennyiben a hiánypótlásra nyitva álló határidőn belül nem teszünk eleget a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak (vagyis nem csatoljuk a fordításunkat), ezen hiányosság pótlására később már nem lesz jogszerűen lehetőségünk sem az ajánlatkérő felhívására, sem önkéntesen (kétszeres hiánypótlás tilalma). Ugyanakkor, ha határidőben benyújtjuk a fordítást, erre vonatkozóan kaphatunk újabb hiánypótlási felhívást (pl. tartalmi hiányosság miatt), ez nem ütközik a kétszeres hiánypótlás tilalmába.
Mit tehetünk, ha azt tapasztaljuk, hogy nem elegendő a hiánypótlási felhívásban megjelölt határidő?
Amennyiben nem tudunk időben eleget tenni a hiánypótlási kötelezettségünknek, úgy lehetőségünk van az EKR rendszeren keresztül kérni az ajánlatkérőt a határidő meghosszabbítására. Amennyiben az ajánlatkérő úgy ítéli meg - mérlegelési körébe tartozik -, hogy a megadott határidő valóban nem elegendő és mindez nem jár az alapelvek megsértésével, akkor minden ajánlattevő, részvételre jelentkező egyidejű tájékoztatása mellett meghosszabbíthatja a hiánypótlás teljesítésének határidejét.
Nyújthatok be hiánypótlást, ha nem jelöltek meg a hiánypótlási felhívásban?
Igen, a Kbt. lehetőséget biztosít arra, hogy ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként önkéntes hiánypótlás keretében pótoljunk olyan hiányokat is, melyekre nézve az ajánlatkérő nem hívott fel minket a hiánypótlás szükségességére. Ez kizárólag akkor lehetséges, ha hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtásra megadott határidő van folyamatban!
Pl.: Ha az XY nevű ajánlattevő kap hiánypótlási felhívást, mi viszont nem, ugyanakkor észleljük, hogy valamit nem nyújtottunk be, akkor azon határidőig, amíg XY nevű ajánlattevő teljesítheti a hiánypótlását, addig mi is nyújthatunk be önkéntes hiánypótlást.
A hiánypótlással kapcsolatos további tudnivalók:
1. A hiánypótlás vagy felvilágosítás megadása nem sértheti az alábbi alapelveket:
- a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát,
- esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot,
- jóhiszeműség és a tisztesség követelményeit,
- nemzeti elbánást.
2. A szakmai ajánlattal kapcsolatban csak nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható.
3. A hiánypótlás nem eredményezheti azt, hogy módosul a teljes ajánlati ár vagy annak értékelés alá eső részösszege. Az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem érintheti! (Átalánydíjas szerződésnél az árazott költségvetés valamely tétele és egységára ugyanakkor pótolható, módosítható, ha nem jár az előbb említett sorrend változással).
4. Nincs lehetőség a költségvetés javítására akkor, ha az teljes mértékben hiányzik! A költségvetés és annak elemei szakmai ajánlatnak minősülnek, így csak kifejezetten szűk körben és kis mértékben javíthatók/ pótolhatók. A szakmai ajánlat teljes hiánya automatikusan érvénytelenséget okoz.
Bár az értékelési szempontokra tett vállalások hibái/ hiányosságai főszabály szerint csak szűk körben pótolhatók, az egyik legelterjedtebb értékelési szemponttal kapcsolatban rugalmasabb szabályozást találunk a közbeszerzési törvényben. Ez az értékelési szempont nem más, mint a szakemberekkel kapcsolatos vállalások. A Kbt. megengedi, hogy az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személyét hiánypótlás keretében változtassuk, amennyiben az adott szakember az alkalmassági követelmények vonatkozásában is bemutatásra kerül (pl. a szakember alkalmasságon felüli többlet tapasztalata kerül értékelésre) és nem állapítható meg az alkalmassági követelménynek való megfelelése, valamint abban az esetben, ha a szakembert bemutató szervezet (pl. kapacitásnyújtó szervezet) kizáró ok hatálya alatt áll és ezért ki kell zárni az eljárásból, azaz nem mutathatja be a szakemberét sem. Az első eset fordul elő gyakrabban, viszont természetesen ekkor sem cserélhetjük bármilyen szakemberre az eredetileg bemutatott szakembert, annak legalább egyenértékűnek kell lennie a korábbival a vizsgált körülmények (pl. tapasztalat) vonatkozásában. Ha pedig a hiánypótlásban a korábbinál nagyobb tapasztalattal, magasabb képzettséggel rendelkező személyt mutatunk be, az ajánlatkérő az értékelés során akkor is csak az eredetileg megjelölt szakember adatait veheti figyelembe, azaz a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezheti az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását!
A szakemberekre vonatkozó hiánypótlással kapcsolatban fontos kiemelnünk még, hogy mi a teendő abban az esetben, ha a felolvasólapon szereplő adat és az annak alátámasztása érdekében bemutatott dokumentum között ellentmondás van. Például ha a szakember szakmai többlet tapasztalata kerül értékelésre és a felolvasólapon szereplő időtartamot nem támasztja alá a szakember szakmai önéletrajza.
Attól függően, milyen jellegű az ellentmondás, két esetet különböztetünk meg:
- ha a felolvasólapon szereplő adat kedvezőtlenebb, azaz az önéletrajz alapján megállapítható, hogy a felolvasólapon szereplő szakmai tapasztalatnál több tapasztalattal rendelkezik a szakember az önéletrajza alapján, abban az esetben az ajánlat érvényes, azonban a felolvasólapon szereplő, azaz kedvezőtlenebb adatot kell az értékelés során figyelembe venni
- ha a felolvasólapon szereplő adat a kedvezőbb és ezt nem tudja a szakember szakmai önéletrajza hiánypótlás és/vagy felvilágosítás során alátámasztani, az ajánlatot érvénytelenné kell nyilvánítani. (Kivéve a Kbt. 71. § (9a) bekezdése szerinti esetet, amikor az ajánlatkérő meghatározta egy ajánlati elem legkedvezőbb szintjét és az ajánlatban ezen elemre vonatkozó adatokban ellentmondás van, de megállapítható, hogy az ajánlati elemre ettől függetlenül is az elérhető legmagasabb pontszámot kell adni, az ajánlat nem nyilvánítható érvénytelenné.)
Gyakorlati tanácsok:
Amennyiben az ajánlatunk hiányosan került benyújtásra és az ajánlatkérő ezt nem észlelte (és nincsen lehetőségünk önkéntes hiánypótlásra sem), akkor érdemes megpróbálkoznunk azzal, hogy „Egyéb kommunikációs” eljárási cselekménnyel felhívjuk erre az ajánlatkérő figyelmét.
Ha az ajánlatunkat szándékosan hiányosan nyújtjuk be, minden esetben
körültekintően járjunk el, ugyanis egy kisebb hiányosság is okozhat
érvénytelenséget, amennyiben az a szakmai ajánlatra vonatkozik.
Személyes tanácsadás