A különböző kiírásfajtákkal azért érdemes megismerkedni, mert ezen tudás alapvető fontosságú ahhoz, hogy a pályázók tudják hogyan is néz ki az az eljárás, amiben részt kívánnak venni. A közbeszerzésben ezeket a különböző eljárásrendeket eljárásfajtáknak nevezzük. Az alábbiakban a főbb eljárásfajtákat fogjuk ismertetni. Fontos megjegyezni, hogy 2018. április 15-től a közbeszerzési eljárások lefolytatása – egy-két kivételtől eltekintve – elektronikusan történik az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren (EKR) belül.
A magyar közbeszerzési jogban kétféle eljárásrend létezik:
- Uniós eljárásrend: ezek a magasabb értékű eljárások, ezeket az eljárásokat az uniós irányelvek előírásainak megfelelően szabályozta a magyar Országgyűlés. Bonyolultabb és hosszabb ideig tartó eljárások tartoznak ebbe a halmazba.
- Nemzeti eljárásrend: az uniós értékhatár alatti, alacsonyabb értékű közbeszerzési eljárások, melyeket a magyar jogalkotó az uniós eljárásrendhez képest jóval nagyobb önállósággal, és szabadsággal határozhatott meg. Az uniós eljárásrendhez képest egyszerűbb és gyorsabb eljárások tartoznak ide.
Az alábbiakban három főbb eljárásfajtát emelünk ki és hasonlítunk össze, melyek a magyar közbeszerzési piac jelentős részét képviselik. Ezek összehasonlítását főbb szempontok alapján az áttekinthetőség érdekében táblázatban végezzük el. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a táblázatban az érthetőség érdekében a teljes szabályozáshoz képest lényegesen leegyszerűsítettük az információkat. A táblázatban szereplő értékeket minden esetben ÁFA nélkül kell érteni, a közbeszerzésben egyébként is a nettó értékeket használják az ajánlatkérők.
Összehasonlítási szempont | A Kbt. 115. §-a szerinti eljárás | Összefoglaló tájékoztatással induló eljárás | Nyílt közbeszerzési eljárás |
Milyen más elnevezésükkel találkozhatunk még? | Nemzeti, hirdetmény nélküli eljárás, vagy Úgynevezett öt ajánlattevős eljárás | Összefoglaló tájékoztatós eljárás | Nyílt eljárás, vagy Hirdetmény közzétételével induló nyílt eljárás |
Milyen eljárásrendben? | Csak nemzeti | Csak nemzeti | Lehet nemzeti is, de főként uniós |
Milyen értékű eljárások lehetnek? | Építésnél 25 millió és 300 millió Forint között | Árubeszerzés és szolgáltatás esetén 15 millió (egyes esetekben 18 millió) és ~ 64 millió Forint között, vagy Építésnél 25 millió (de inkább 300 millió) és 700 millió Forint között | Árubeszerzés és szolgáltatás esetén ~ 64 millió Forint fölött, vagy Építésnél 700 millió Forint fölött |
Hogyan nevezzük az eljárást megindító dokumentumot? | Ajánlattételi felhívás | Összefoglaló tájékoztatás, majd utána ajánlattételi felhívás | Ajánlati felhívás |
Hol kerülnek közzétételre az eljárást megindító dokumentumok? | Sehol. Az ajánlatkérők szabadon választhatnak legalább 5 ajánlattevőt, akiknek megküldik az ajánlattételi felhívást. | A Közbeszerzési Hatóság honlapján a főoldalon lévő „Közbeszerzési Adatbázis” menüpontra kattintva érhetők el, illetve az EKR honlapján | Vagy a Közbeszerzési Értesítőben, vagy (uniós eljárás esetén) az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED), illetve az EKRhonlapján |
Mennyi az eljárás várható átfutási ideje? | ~ 20-30 nap | ~ 20-30 nap | ~ 60-90 nap |
A fenti táblázatból kiemelendő a kiírásokról való tájékozódás, azaz, hogy hol kereshetőek a meghirdetett közbeszerzési eljárások. Arra hívjuk fel a figyelmüket, hogy a Közbeszerzési Hatóság honlapján és ezzel párhuzamosan az EKR honlapján is hetente akár több száz, míg az Európai Unió Hivatalos lapjában hetente akár több ezer közbeszerzés is meghirdetésre kerül.
Közbeszerzési szakértő segítségével a pályázók könnyedén eligazodhatnak a különböző eljárásfajták által megkövetelt szabályok között, és így a fókuszt a stratégiai döntések meghozatalán tarthatják. A KözbeszGuru Kft. ezres nagyságrendű hazai közbeszerzési eljárás lefolytatásában és ellenőrzésében szerzett tapasztalatot, így pontosan ismeri a fenti táblázatban nem szereplő valamennyi eljárásfajta sajátosságait is.