Munkánk során gyakran szembesülünk azzal, hogy a közbeszerzés szereplői – akár ajánlatkérők, akár ajánlattevők – nem ismerik pontosan bizonyos fogalmak jelentését, amely viszont elengedhetetlen egy eljárásban való részvétel esetén, függetlenül attól, hogy melyik oldalon áll az érintett. Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy mik az alapvető különbségek a műszaki-szakmai követelmények, és a műszaki tartalmú minőségi értékelési szempontok között.
A műszaki minimumkövetelmények
Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia, hogy pontosan mit is szeretne beszerezni, amit a közbeszerzési dokumentumok közé tartozó műszaki leírásban tud megtenni. Természetesen magában a felhívásban is meg kell adni főbb vonalakban a beszerzés tárgyát és mennyiségét, de a pontos feltételeket a szöveg hosszúságának korlátozására tekintettel más dokumentumban kell megtennie. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) és a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet (Rendelet) adja meg az ajánlatkérő számára azokat a határokat, amelyek figyelembe vételével meg kell határoznia azt a terméket, szolgáltatást vagy építési beruházást, amelyre vonatkozóan szerződést szeretne kötni.
Amennyiben az eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplőként a felhívást és a közbeszerzési dokumentumokat áttanulmányozva azzal szembesülünk, hogy a műszaki leírás nem felel meg a fenti követelményeknek, vagy abból számunkra nem derül ki egyértelműen, hogy az ajánlatkérő pontosan mire tart igényt, akkor mindenképp éljünk a kiegészítő tájékoztatás kérés lehetőségével, ahogyan erre már egy korábbi bejegyzésünkben is felhívtuk a figyelmet.
Az értékelési szempontok
A különbségek
A másik módszer, hogy egy minimum és maximum értéket határoznak meg: pl egy gépjármű esetén a teljesítmény minimum 75 LE, maximum 110 LE. Ebben az esetben a teljesítménynek a megadott 2 érték között kell lennie, ha már magasabb, akkor az ajánlat nem felel meg a műszaki minimukövetelményeknek. Igaz ugyan, hogy a magasabb teljesítmény bizonyos szempontból kedvezőbb, de lehetséges, hogy az ajánlatkérő azért írta elő a maximum értéket, mert egyrészt nem olyan használatra szerzi be az autót, amely indokolja a magasabb teljesítményt, másrészt pedig lehetséges, hogy azért döntött a kisebb teljesítmény mellett, hogy kisebb mértékű súlyadót kelljen fizetnie.
A közbeszerzési eljárásokban gyakran elő szokott fordulni, hogy a benyújtandó dokumentumok között ki kell tölteni egyfajta műszaki adatlapot, amelyben meg kell adni a beszerzés tárgyának az ajánlatkérő által kért jellemzőit. Az ajánlatkérő így ellenőrzi, hogy a műszaki minimumkövetelmények teljesülnek-e. Emellett szükség lehet még termékleírásra, prospektusra, gyártói vagy forgalmazói nyilatkozatra, amelyek megerősítik az ajánlattevő által a műszaki adatlapra beírt adatokat.
Az értékelési szempontok esetében a fentiekkel ellentétben az ajánlat érvényességét tekintve nem feltétlenül szükséges megfelelni az ebben a körben meghatározott feltételeknek. Az ajánlatkérő az értékelési szempontok körében olyan dolgokat határoz meg, amelyek teljesülése esetén számára az adott megajánlás kedvezőbb, és ezt pontokkal „jutalmazza”, amely révén az ajánlattevő ajánlata előrébb kerülhet az értékelési sorrendben, azonban ha az adott feltétel nem teljesül, ez nem jelenti az ajánlat érvénytelenségét. Ilyen lehet például egy gépjármű beszerzés esetén, hogy az autó motorja minél kevesebb károsanyagot bocsásson ki. Így az ajánlatkérő annak az ajánlatnak fog több pontot adni a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott módszerek szerint, amely esetében a megajánlott autó kevésbé környezetszennyező. Az autó alapvető rendeltetését és használatát ez a feltétel alapvetően nem befolyásolja, de mégis kedvezőbb az ajánlatkérő számára, aki ezzel is tenni kíván a környezetvédelem terén.
Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia, hogy pontosan mit is szeretne beszerezni, amit a közbeszerzési dokumentumok közé tartozó műszaki leírásban tud megtenni. Természetesen magában a felhívásban is meg kell adni főbb vonalakban a beszerzés tárgyát és mennyiségét, de a pontos feltételeket a szöveg hosszúságának korlátozására tekintettel más dokumentumban kell megtennie. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) és a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet (Rendelet) adja meg az ajánlatkérő számára azokat a határokat, amelyek figyelembe vételével meg kell határoznia azt a terméket, szolgáltatást vagy építési beruházást, amelyre vonatkozóan szerződést szeretne kötni.
A műszaki leírás tartalmazza azokat az előírásokat, amelyek pontosan meghatározzák az ajánlatkérő által megkövetelt jellemzőket, amelyek megfelelnek az ajánlatkérő igényeinek. Ennek körében meg kell adni a teljesítmény-, illetve funkcionális követelményeket, ide értve a környezetvédelmi jellemzőket is. Az ajánlatkérőnek lehetősége van továbbá címkék, vagy tanúsítások előírására, továbbá előírhatja a vonatkozó szabványoknak való megfelelés követelményét is a Kbt-ben és a Rendeletben meghatározott korlátok között. Ezek a korlátok az jelentik, hogy a műszaki leírás nem lehet versenyszűkítő hatású, azaz nem eredményezheti azt, hogy csak egy vagy korlátozott számú ajánlattevő tud megfelelni ezeknek az előírásoknak. Emiatt a korlát miatt főszabály szerint az ajánlatkérő nem is hivatkozhat meghatározott gyártmányú vagy eredetű dologra vagy eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplőre jellemző. Konkrét termékre, szolgáltatásra vonatkozó előírás csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés tárgya más módon nem határozható meg, azonban ilyen esetben azzal mindenképp ki kell egészíteni a leírást, hogy nem csak a hivatkozott termék, hanem az azzal egyenértékű (azonos vagy jobb jellemzőkkel bíró) termék is elfogadható. Az egyenértékűség körében viszont azt is meg kell határoznia az ajánlatkérőnek, hogy pontosan milyen jellemzőket vizsgál. Például laptopok beszerzése esetén nem elegendő, hogy az ajánlatkérő megadja egy gyártó meghatározott termékét, hanem azt is meg kell határozni, hogy egyenértékűnek tekinti a megajánlott eszközt, amennyiben annak teljesítménye, processzora, felbontása, memóriája, energiafelhasználása, stb. megegyezik a referenciaként meghatározott termékével, vagy annál kedvezőbb. A jellemzők megadására azért van szükség, mert az egyenértékűség vizsgálata és alátámasztása az ajánlattevő felelőssége, és utólag vitás helyzeteket eredményezhet, amennyiben nem egyértelműek mindenki számára az egyenértékűség szempontjai.
Amennyiben az eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplőként a felhívást és a közbeszerzési dokumentumokat áttanulmányozva azzal szembesülünk, hogy a műszaki leírás nem felel meg a fenti követelményeknek, vagy abból számunkra nem derül ki egyértelműen, hogy az ajánlatkérő pontosan mire tart igényt, akkor mindenképp éljünk a kiegészítő tájékoztatás kérés lehetőségével, ahogyan erre már egy korábbi bejegyzésünkben is felhívtuk a figyelmet.
Az értékelési szempontok
Az ajánlatkérőnek ahhoz, hogy ki tudja választani a legmegfelelőbb ajánlatot, meg kell határoznia az értékelési szempontokat. Ezek egyike maga az ár, amely lehet akár egységár, vagy a teljes beszerzési tárgyat magában foglaló összár (átalányár, összesített nettó ajánlati ár, stb.). Önmagában a legalacsonyabb árat értékelési szempontként csak nagyon kevés esetben lehet alkalmazni: ha az ajánlatkérőnek konkrétan meghatározott minőségi és műszaki követelményeknek megfelelő áru vagy szolgáltatás felel meg, amely esetén nincs olyan további jellemző, amely a kiválasztást szolgálja. Építési beruházás és tervezési szolgáltatások esetén pedig a végrehajtási rendelet [322/2015. (X.30.) Korm. rendelet] kötelezően előírja, hogy a legjobb ár-érték arány vagy a legalacsonyabb költség módszere alkalmazandó.
A cikk elején felvázolt probléma döntő mértékben a legjobb ár-érték arány értékelési módszer alkalmazása esetében merül fel, így a következőkben ezt a módszert nézzük meg közelebbről.
A legjobb ár-érték arány vizsgálata esetén az egyik vizsgált szempont maga az ár, amelyhez kapcsolódóan az ajánlatkérő megad egy súlyszámot, hogy meghatározza, hogy milyen jelentőséggel, milyen súllyal esik latba az ellenszolgáltatás mértéke. A további, minőségi értékelési szempontok azt a célt szolgálják, hogy az ajánlatkérő megadhassa, hogy melyek azok a jellemzők, amelyek számára valamilyen „pluszt” jelentenek, amitől az adott terméket megvenni még akkor is kedvezőbb, ha az ajánlati ár adott esetben magasabb, mint amit egy másik ajánlattevő adott, de a másik ajánlat nem rendelkezik többlet minőségi jellemzőkkel.
Ilyen minőségi értékelési szempont lehet például a többlet jótállási idő vállalása, magasabb szakmai tapasztalattal bíró szakember részvétele a szerződés teljesítésében,vagy akár egy termék olyan tulajdonsága, amely az alapvető rendeltetését nem befolyásolja, de például egy plusz funkció kényelmesebbé teszi azt (pl. egy orvosi diagnosztikai berendezés rendelkezik-e érintőképernyővel.)
A minőségi értékelési szempontokat az ajánlatkérők mindig az adott beszerzési tárgyhoz kell, hogy igazítsák, ezeknek valóban valamilyen többletet kell, hogy jelentsenek az ajánlatkérő számára, így ezen szempontokat nem is lehet teljes körűen felsorolni, a Kbt. is csak példálózó felsorolást ad.
A különbségek
A legfontosabb talán, hogy a megajánlani kívánt terméknek, szolgáltatásnak, létesítménynek valamennyi, az ajánlatkérő által előírt műszaki minimumkövetelménynek meg kell felelnie. Ha bármelyik előírásnak az nem felel meg, az ajánlat biztosan érvénytelen lesz. E körben mindenképp szükséges áttanulmányozni a közbeszerzési dokumentumokat, hogy pontosan milyen előírások vannak. Az ajánlatkérő többféle módon is meghatározhatja a követelményeket. Lehet, hogy meghatároz egy minimum értéket, amit a megajánlásnak el kell érnie: például egy laptop rendelkezzen minimum 8 GB RAM-mal. Ebben az esetben elfogadható az ajánlat akkor is, ha laptop 8 GB-os Ram-mal rendelkezik, de akkor is, ha 16 GB az érték. Ebben az esetben mondható, hogy az ajánlattevő egyenértékű terméket ajánlott meg, hiszen a 16 GB RAM kedvezőbb, mint amit az ajánlatkérő minimumként meghatározott.
A másik módszer, hogy egy minimum és maximum értéket határoznak meg: pl egy gépjármű esetén a teljesítmény minimum 75 LE, maximum 110 LE. Ebben az esetben a teljesítménynek a megadott 2 érték között kell lennie, ha már magasabb, akkor az ajánlat nem felel meg a műszaki minimukövetelményeknek. Igaz ugyan, hogy a magasabb teljesítmény bizonyos szempontból kedvezőbb, de lehetséges, hogy az ajánlatkérő azért írta elő a maximum értéket, mert egyrészt nem olyan használatra szerzi be az autót, amely indokolja a magasabb teljesítményt, másrészt pedig lehetséges, hogy azért döntött a kisebb teljesítmény mellett, hogy kisebb mértékű súlyadót kelljen fizetnie.
Olyan előírás is lehetséges, hogy egy követelménynek vagy meg tud felelni a termék, szolgáltatás vagy nem: például egy diagnosztikai eszköz rendelkezik-e távoli elérési lehetőséggel vagy sem. Amennyiben nem, akkor azt az eszközt nem érdemes megajánlani, mert az ajánlatkérő biztosan nem fogja elfogadni.
A közbeszerzési eljárásokban gyakran elő szokott fordulni, hogy a benyújtandó dokumentumok között ki kell tölteni egyfajta műszaki adatlapot, amelyben meg kell adni a beszerzés tárgyának az ajánlatkérő által kért jellemzőit. Az ajánlatkérő így ellenőrzi, hogy a műszaki minimumkövetelmények teljesülnek-e. Emellett szükség lehet még termékleírásra, prospektusra, gyártói vagy forgalmazói nyilatkozatra, amelyek megerősítik az ajánlattevő által a műszaki adatlapra beírt adatokat.
Az értékelési szempontok esetében a fentiekkel ellentétben az ajánlat érvényességét tekintve nem feltétlenül szükséges megfelelni az ebben a körben meghatározott feltételeknek. Az ajánlatkérő az értékelési szempontok körében olyan dolgokat határoz meg, amelyek teljesülése esetén számára az adott megajánlás kedvezőbb, és ezt pontokkal „jutalmazza”, amely révén az ajánlattevő ajánlata előrébb kerülhet az értékelési sorrendben, azonban ha az adott feltétel nem teljesül, ez nem jelenti az ajánlat érvénytelenségét. Ilyen lehet például egy gépjármű beszerzés esetén, hogy az autó motorja minél kevesebb károsanyagot bocsásson ki. Így az ajánlatkérő annak az ajánlatnak fog több pontot adni a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott módszerek szerint, amely esetében a megajánlott autó kevésbé környezetszennyező. Az autó alapvető rendeltetését és használatát ez a feltétel alapvetően nem befolyásolja, de mégis kedvezőbb az ajánlatkérő számára, aki ezzel is tenni kíván a környezetvédelem terén.
Bizonyos többlet funkciók is eredményezhetnek plusz pontszámot, amennyiben az előírt feltételek ezt lehetővé teszik: például egy tanterem felújítás esetén a használt falfesték lemosható-e vagy sem. Ilyen előírás esetén igen vagy nem választ enged az ajánlatkérő beírni a felolvasólapra. Igen esetén az ajánlattevő megkapja a többlet pontot, míg nem válasz esetén nem.
A fentiekből látható, hogy míg a műszaki minimumkövetelményeknek az ajánlat érvényessége érdekében mindenképp meg kell felelni (kivétel nélkül valamennyi előírásnak), addig az értékelési szempontok esetében ez nem ilyen szigorú követelmény. Arra azonban figyelemmel kell lenni, hogy amit a felolvasólapon feltüntetünk, annak teljes mértékben meg kell egyeznie a valósággal, és ezt az ajánlatkérő kiemelten ellenőrzi. Az ellenőrzés megtörténik már a bírálat során: adott esetben az ajánlatkérő előírhatja olyan dokumentumok benyújtását, amelyek a tett vállalást alátámasztják, és ha valamilyen hiányosságot, ellentmondást észlel, arra mindenképp rá fog kérdezni. Azért, hogy teljeskörűen megbizonyosodjuk arról, hogy az ajánlatkérő milyen dokumentumok benyújtását várja el, nem elegendő a felhívást és a műszaki leírást elolvasni, hanem a közbeszerzési dokumentációnak az értékelési szempontokra vonatkozó részét is szükséges alaposan áttanulmányozni. Amennyiben pedig az ajánlattevő a tett vállalással nyertesnek minősül és a szerződés létrejön, az értékelési szempont teljesülésétől semmilyen módon nem lehet eltekinteni, azt még egy szerződésmódosítás során is biztosítani kell. Amennyiben az értékelési szempont körében tett vállalás a szerződés teljesítése során mégsem teljesül, az súlyos szerződésszegésnek minősül, amely magával hozhatja a kötbérfizetési kötelezettséget, továbbá akár időleges kizárást is a közbeszerzési eljárásokból.
Amennyiben a műszaki minimumkövetelményekkel vagy az értékelési szempontokkal kapcsolatban kérdése merült fel, személyre szabott tanácsadásért keressen meg minket elérhetőségeinken.