KÖZBESZERZÉSI ÉRTÉKHATÁROK

A közbeszerzési területen kiemelten fontos, hogy naprakész és a lehető legfrissebb információkkal rendelkezzünk változásokról és a szabályok módosításáról.Friss blogbejegyzésünkben a közbeszerzési értékhatárok 2017. január 1-jei változásáról, különös tekintettel azoknak a KKV szektorra gyakorolt hatásairól írtunk. Olvassa el Ön is hasznos összefoglalónkat, mely Hegyi István kollégánk tollából származik. A cikk nyomtatott formában is megjelent a Menedzser Praxis KKV Tanácsadó című lap áprilisi számában.

A 2017. év kezdete jelentős változásokat hozott a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek vonatkozásában, mely változások nagy hatással vannak a piac szereplőire, köztük a mikro,- kis- és középvállalkozásokra is. A jelen év január 1-jétől hatályba lépő közbeszerzési tárgyú jogszabály-módosítások jelentősen megváltoztatták a korábbiakban alkalmazott közbeszerzési értékhatárokat. A módosítások az alábbiakban kerülnek ismertetésre.

Az uniós közbeszerzési értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg, és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában euróban megadva, azonban idén ezen értékhatárokat[1] illetően nem történt változás. Ennek oka az, hogy a legutóbbi felülvizsgálatra a 2015. év végén került sor, ekkor 2016. január 1-jétől kezdődően kétéves időtartamra – így a 2017. évre is irányadóan – állapították meg a pontos értékhatárokat.[2] A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvényben szereplő euró-értékek magyar nemzeti valutában kifejezett értékei az Európai Bizottság közleményében olvashatóak.[3]

A nemzeti közbeszerzési értékhatárokról természetesen nem az Európai Bizottság dönt, hanem Magyarország Kormánya. A központi költségvetésről szóló törvényben évente rögzítésre kerülnek az adott évre vonatkozó értékhatárok, ezeket a Közbeszerzési Hatóság – Elnöki tájékoztató keretében – teszi közzé a honlapján minden év elején.[4]

Lényeges változásnak tekinthető a nemzeti közbeszerzési értékhatárok emelkedése, és az úgynevezett „négy ajánlattevős” közbeszerzési eljárások megszűnése. A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény 70. § (1) bekezdése módosította a Kbt. 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatárokat. Ez alapján árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetében 8 millió forintról 15 millió forintra; építési beruházás esetén 15 millió forintról 25 millió forintra; szolgáltatási koncesszió esetén 25 millió forintról 30 millió forintra emelkedett a nemzeti közbeszerzési értékhatár.[5] Építési koncesszió esetén nem történt változás, továbbra is 100 millió forint a nemzeti közbeszerzés értékhatára.

A korábban legalább négy ajánlattevő közvetlen felhívásával induló közbeszerzési eljárás a régi formájában megszűnt, és kizárólag építési beruházások esetében – kivéve az európai uniós alapokból finanszírozott és Magyarország határain átnyúló beszerzéseket – maradt meg a korábbiaknál szigorúbb formában. Ennek értelmében a Kbt. 115. §- a szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatására ezentúl 300 millió forintos becsült érték alatt és öt ajánlattevő közvetlen felhívásával van lehetőség. A több gazdasági szereplő kötelező felhívásának eredményeként növekedhet a KKV-k részvétele a közbeszerzési eljárásokban, tekintettel arra, hogy az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők kiválasztásakor diszkriminációmentesen, az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőség szerint a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni.[6] Ezen eljárástípus alkalmazhatósága körében az értékhatár 100 millió forintról 300 millió forintra emelkedése szintén pozitívnak mondható, hiszen a magasabb értékű beszerzések nyomán magasabb értékű szerződések odaítélésére van lehetőség úgy, hogy emellett nem kell nyílt eljárásban versenyezni a nagyobb cégekkel, tekintettel arra, hogy KKV-kat kell elsősorban meghívni.

A Kbt. 113. § (1) bekezdése szerinti, úgynevezett összefoglaló tájékoztatással meghirdetésre kerülő közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérőnek kötelező megnevezni legalább három gazdasági szereplőt, akiknek az eljárást megindító felhívást saját választása szerint fogja megküldeni. Ezen gazdasági szereplőket a Kbt. 113. § (3) bekezdése alapján köteles az ajánlatkérő kiválasztani, azaz ennek során is az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárnia. Az összefoglaló tájékoztatással meghirdetésre kerülő közbeszerzési eljárás nemzeti eljárásrendben, árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 15 millió forinttól egészen az uniós értékhatárig, építési beruházás esetén 300 millió forintot elérő vagy meghaladó, azonban 700 millió forintot el nem érő becsült értékű beszerzés esetén alkalmazandó.

Látva a megemelkedett nemzeti közbeszerzési értékhatárokat, jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mi történik a jövőben a közbeszerzési értékhatárok alatti beszerzésekkel, melyek nem tartoznak a Kbt. hatálya alá. Természetesen a jogalkotók erre is gondoltak, és külön végrehajtási rendeletben rögzítették az értékhatár alatti beszerzésekkel kapcsolatos részletszabályokat. A közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet röviden és egyértelműen rendelkezik a 2017. január 1-jétől hatályos Kbt.-vel összhangban a nemzeti értékhatár alatti beszerzésekről. Kötelező versenyeztetés került bevezetésre a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és intézményeik, a Kormány közalapítványai, valamint a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek beszerzései tekintetében.[7]

A fenti ajánlatkérők[8] nettó 1 millió forintot elérő vagy meghaladó, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat el nem érő értékű beszerzéseik megvalósításakor kötelesek legalább három ajánlatot bekérni, tehát megszűnik a szerződés ún. „közvetlen” odaítélésének lehetősége.

A beszerzés folyamatát a jogalkotók nem szabályozták szigorúan és részletesen, azonban a rendelet hatálya alá tartozó ajánlatkérő csak néhány kivételes esetben tekinthet el attól, hogy három ajánlat bekérésével megvalósuló versenyeztetési eljárást folytasson le[9]. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor – a Kbt.-ben foglaltakkal összhangban – az egyenlő bánásmód elvének megfelelően kell eljárni. Fontos továbbá, hogy az ajánlatkérőnek lehetőség szerint a saját székhelye, vagy a szerződés tárgyát képező szolgáltatás, árubeszerzés, vagy építési beruházás teljesítésének helye szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozások közül kell választania, mely előírás szintén a KKV szektor térnyerését segítheti elő a beszerzések piacán. Az ajánlatkérővel szemben további elvárás, hogy az egyes beszerzések esetében ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők személyét lehetőleg változtassa, tehát ne minden beszerzés esetében ugyanattól a három gazdasági szereplőtől kérjen ajánlatot.

A rendelet 3. § (2) bekezdése lehetőséget nyújt arra is, hogy az ajánlatkérő a szerződést ne az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők valamelyikével kösse meg, hanem az interneten elérhető és összehasonlítható módon kiválasztható alacsonyabb vételárú, az ajánlatkérés tárgyával megegyező árut, vagy szolgáltatást nyújtó gazdasági szereplővel. Ebben az esetben azonban az ajánlatkérőnek az interneten történt összehasonlító vizsgálat eredményét dokumentálnia kell, a szerződést pedig az interneten történt összehasonlító vizsgálat eredményeként alacsonyabb árat ajánló gazdasági szereplővel kell megkötnie. Ez a szabály lehetőséget biztosít az interneten található ideiglenes akciók kihasználására, mely az ajánlatkérő részére költséghatékonyságot eredményezhet. Ugyanakkor ez a KKV szektor képviselőire kedvezőtlenül hathat, mivel eleshetnek egy-egy, a rendelet hatálya alá tartozó beszerzés eredményeként megvalósuló szerződéskötéstől, hiszen adott esetben egy nagyvállalat internetes áruháza kedvezőbb feltételek mellett tudja nyújtani az adott szerződés tárgyát képező szolgáltatást.

Változott a vissza nem térítendő támogatásban részesülő szervezetek vagy személyek esetében a közbeszerzési kötelezettséget eredményező támogatási összeghatár, és bővült e téren a kivételi kör is[10]. E körben könnyítést jelentő változás az, hogy a közbeszerzési kötelezettséget eredményező támogatási összeghatár 25 millió forintról 40 millió forintra emelkedett. További változás, hogy bővül a törvényi kivételek köre (nagyvállalkozások helyett január 1-től a vállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatása), és a törvényben foglalt kivételi körök mellett lehetőség nyílik arra is, hogy a Kormány - a közbeszerzésekért felelős miniszter előterjesztése alapján - egyedi határozatában felmentést adjon a közbeszerzési kötelezettség alól.[11]

A Kbt. 19. § (4) bekezdése alkalmazásának tekintetében is történt kisebb változás. Az úgynevezett leválasztható, kisebb értékű beszerzések értékhatárai ugyanis euróban kerültek meghatározásra. Ennek a – szakmai körökben 80/20-asnak is nevezett – szabálynak akkor van jelentősége, illetve akkor alkalmazható, amennyiben a közbeszerzés önmagában vett becsült értéke szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében kevesebb nettó 80 000 eurónál, azaz 24.549.600 forintnál, építési beruházások esetében pedig nettó 1.000.000 eurónál, ami 306.870.000 forintnak felel meg, és ezen leválasztott rész értéke nem haladja meg az egybeszámított becsült érték 20%-át. Ezen feltételek együttes teljesülése esetén a Kbt. Harmadik Része szerinti közbeszerzési eljárás alkalmazható (nemzeti eljárásrend).

Kis mértékben növekedtek az értékhatárok is a Kbt. 19. § (4) bekezdése szerint leválasztott közbeszerzési eljárások tekintetében, hiszen 2017. január 1-jét megelőzően árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 23.455.200 forint, építési beruházás esetében pedig 293.190.000 forint volt a vonatkozó értékhatár.[12]

Továbbra is érdemes a Kbt. 19. § (4) bekezdése szerint leválasztott közbeszerzési eljárást lefolytatni - a vonatkozó feltételek együttes fennállása esetén - a Kbt. Harmadik Része szerinti szabályok alapján, ugyanis ez a megoldás jóval egyszerűbb és gyorsabb közbeszerzési eljárást eredményezhet, mintha a Kbt. Második Részének, tehát az uniós eljárásrendnek a szabályai kerülnének alkalmazásra.

A Kbt. egy további újítása alapján jogszerűen jár el az ajánlatkérő akkor is, ha olyan közbeszerzését folytatja le az uniós eljárásrend szabályai szerint, amelynek megvalósítására egyébként a Kbt. a nemzeti eljárásrend alkalmazását rendeli[13]. Ez a választás természetesen egy bonyolultabb, és nagy valószínűséggel időigényesebb közbeszerzési eljárást fog eredményezni, valamint ezáltal a KKV szektor szereplői sem élveznek kifejezett elsőbbséget az adott közbeszerzési eljárásban történő részvétel kapcsán, hiszen uniós eljárásrend alkalmazása esetén az ajánlatkérőnek nincsen lehetősége megnevezni a felkérendő gazdasági szereplőket úgy, ahogy azt egyébként nemzeti eljárásrendben a Kbt. 113. § (1) bekezdés, illetve a Kbt. 115. § (1) bekezdés szerinti közbeszerzési eljárás esetén megteheti.

Összességében elmondható tehát, hogy a módosítások között mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői oldal képviselői találhatnak kedvezményeket. A mikro-, kis- vagy középvállalkozások helyzetbehozását az újonnan megalkotott beszerzési szabályok és a Kbt. 115. § szerinti eljárás is elősegítheti. Az említett gazdasági szereplők esetében kifejezetten előnyös továbbá az a módosítás, hogy vissza nem térítendő támogatás elnyerése esetén a közbeszerzési kötelezettség értékhatára jelentősen megemelkedett, így a közbeszerzés jogszerű mellőzése által többletmunkától és adminisztratív terhektől mentesülhetnek az alapesetben közbeszerzési kötelezettség alá nem tartozó, támogatást igénybe vevő KKV-k. E körben az ajánlattevői oldalon lévő KKV-k számára is könnyedséget jelenthet, hogy nem kell bonyolult ajánlatokat benyújtaniuk a fentiek szerinti értéksávban mozgó beszerzéseknél.