Amennyiben ajánlattevőként szeretnénk részt venni egy közbeszerzési eljárásban, az eljárást megindító felhívás és a közbeszerzési dokumentumok áttanulmányozását követően számos, sok esetben érthetetlenül megfogalmazott előírással, valamint jogszabályi hivatkozások tömkelegével találjuk szemben magunkat.
Jelen írásunk célja, hogy iránymutatást adjon a kizáró okok, alkalmassági követelmények, értékelési szempontok és szerződéskötési feltételek útvesztőjében.
1. Kizáró okok
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő (=kapacitást nyújtó vagy alkalmasságot igazoló), aki/amely a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdése és - amennyiben Ajánlatkérő előírja - a 63. § (1) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alatt áll.
Vagyis a Kbt. meghatároz
kötelezően alkalmazandó kizáró okokat [Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdése];
valamint Ajánlatkérő döntésétől függő (előírja-e vagy sem), választható kizáró okokat [Kbt. 63. § (1) bekezdés]
A kizáró okoknak való megfelelés egy közbeszerzési eljárásban való részvétel első, legalapvetőbb követelménye.
A kizáró okok hatálya alá tartozás az ajánlattevő közbeszerzési eljárásban való részvételének akadályát jelentő objektív körülmény. Fennállásának esetén a törvény erejénél fogva beálló jogkövetkezménye, hogy az ajánlattevő az adott közbeszerzési eljárásban nem vehet részt.
A) Kizáró okok uniós (közösségi) eljárásrendben
Uniós eljárásrend (magasabb értékű közbeszerzések) esetén Ajánlatkérő köteles előírni a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdése szerinti kizáró okokat. A Kbt. 63. § (1) bekezdése szerinti kizáró okok előírása szabadon választható.
A kizáró okok igazolása két lépcsőben történik. Az ajánlat benyújtásakor az ajánlattevő az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (EEKD) kitöltésével nyilatkozik, hogy nem áll az előírt kizáró okok hatálya alatt, majd Ajánlatkérő felhívására [Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívás] köteles csatolni a tételes igazolásokat (pl.: Kbt. 62. § (1) bekezdés a) és e) pontja, valamint a Kbt. 62. § (2) bekezdése tekintetében közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat).
B) Kizáró okok nemzeti eljárásrendben
Nemzeti eljárásrend [alacsonyabb értékű beszerzések, valamint adott esetben az Ajánlatkérő ajánlatkérői minőségétől (pl.: támogatott szervezet, ami/amely csupán a támogatás összege/intenzitása miatt válik Ajánlatkérővé) is függ] esetén Ajánlatkérő köteles előírni a Kbt. 62. § (1) bekezdés g-k), m) valamint q) pontja szerinti kizáró okokat.
Minden további kizáró ok előírása nemzeti eljárásrendben Ajánlatkérő döntésétől függően szabadon választható.
Fontos, hogy nemzeti eljárásrendben a kizáró okok igazolása egylépcsős és a nyilatkozati elv érvényesül, vagyis az Ajánlattevő az ajánlatában egyszerű nyilatkozatot („nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá”), valamint a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti nyilatkozatot (nyilatkozat tényleges tulajdonosról) köteles benyújtani, az Ajánlatkérő ezeken kívül más dokumentum benyújtását nem kérheti.
Gyakori ajánlatkérői hiba, hogy nemzeti eljárásrendben kerül lefolytatásra az eljárás, azonban a nemzeti eljárásrendben kötelező kizáró okok mellett további kizáró okokat is előír Ajánlatkérő (amelyre jogszerűen lehetősége van). Az igazolás kapcsán azonban Ajánlatkérő, a fentebb részletezetteken túl, további dokumentumok benyújtását is megköveteli. Nemzeti eljárásrendben csak a fent nevezett 2 nyilatkozatot vagyunk kötelesek csatolni és mást nem kérhet az Ajánlatkérő se.
A kizáró okok igazolásának részletes szabályait a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015.(X.30.) Korm. rendelet határozza meg.
Amennyiben ajánlattevőként nem állunk a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alatt, a következő lépcsőfok, amit meg kell ugranunk, az az Ajánlatkérő által előírt alkalmassági minimumkövetelményeknek való megfelelés.
A közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő alkalmasság vizsgálatának az a célja, hogy az Ajánlatkérő az eljárás eredményeként megkötésre kerülő szerződés megkötését megelőzően meggyőződhessen arról, hogy az ajánlattevő rendelkezik-e a szerződés teljesítéséhez szükséges tapasztalattal, erőforrásokkal, kapacitásokkal etc.
Az előírt alkalmassági minimumkövetelménynek való megfelelés érdekében lehetőségünk van más ajánlattevővel közösen ajánlatot benyújtani (például egyedül nem, de egy másik ajánlattevővel közösen már elérjük a pénzügyi alkalmasság keretében meghatározott árbevételi küszöböt), illetve lehetőségünk van alkalmasságot igazoló gazdasági szereplőt/személyt bevonni a teljesítésbe (= kapacitást nyújtó szervezet/személy; olyan alvállalkozó, aki az alkalmasság igazolásában is részt vesz).
A Kbt. 65. §-a tartalmazza az alkalmassági követelményekre vonatkozó törvényi előírásokat, amelyek az előírható alkalmassági követelmények körét és azok főbb határait adják meg.
Az alkalmassági követelmények igazolási módjának általános szabályait külön végrehajtási rendelet, a már korábban is hivatkozott 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet tartalmazza.
A Kbt. 65. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő alkalmassági követelményeket határozhat meg az ajánlattételhez megkövetelt
gazdasági és pénzügyi helyzetre
műszaki és szakmai alkalmasságra
ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország nyilvántartásában való szereplésre, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezésre vonatkozó feltételek előírásával.
2.1 Gazdasági és pénzügyi alkalmasság
Gazdasági és pénzügyi alkalmassági követelmény előírása nem kötelező, előírása minden esetben Ajánlatkérő diszkrecionális joga.
Tipikus példák gazdasági és pénzügyi alkalmassági követelményre:
P.1.: Alkalmatlan az ajánlattevő, ha bármely pénzügyi intézménytől származó nyilatkozat tartalma szerint bármelyik pénzforgalmi számláján (ide értve a vizsgált időszak alatt megszűnt pénzforgalmi számlákat is) az eljárást megindító felhívás feladásától/ megküldésétől visszafelé számított 2 évben (24 hónapban) 15 napot meghaladó sorba állítás volt.
P.2.: Alkalmatlan az ajánlattevő, ha az eljárást megindító felhívás feladását/ megküldését megelőző három, mérlegfordulónappal lezárt üzleti évben összesen a teljes nettó árbevétele nem éri el a 100.000.000 forintot / a közbeszerzés tárgya szerinti nettó árbevétele nem éri el a 75.000.000 forintot .
2.2 Műszaki, illetve szakmai alkalmasság
Az ajánlatkérő csak kivételes esetben tekinthet el attól, hogy a műszaki illetve szakmai alkalmasságra vonatkozó alkalmassági feltételt előírjon (ha a beszerzés egyedi jellemzői alapján a teljesítés megfelelősége szempontjából ilyen alkalmassági feltétel előírása nem szükséges).
Fontos megemlíteni, hogy a Kbt. 115. § szerinti eljárások esetében az Ajánlatkérő eltekinthet az alkalmassági követelmények előírásától, valamint akkor is, ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja szerint csak meghatározott gazdasági szereplő hívható fel ajánlattételre (kizárólagos jog miatt csak egy ajánlattevő teljesíthet).
Tipikus példák műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelményre:
M.1.: Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem mutat be az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított 60 hónapban összesen legalább 1 db, összességében, a közbeszerzés tárgya (magasépítés) szerinti (műszaki átadás-átvétellel lezárt) referenciát, amely magában foglalt
• Legalább 2000 m2 bruttó beépített alapterületű, vasbetonvázas szerkezetű épület kivitelezését
M.2.: Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem mutat be az alábbi követelményeknek megfelelő, a teljesítésbe bevonni kívánt szakembereket:
• Legalább 1 fő, az építésügyi és építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti MV-É jogosultsággal, vagy a jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettséggel és szakmai gyakorlati idővel rendelkező szakembert.
2.3 Szakmai tevékenység végzésére vonatkozó alkalmasság
Jellemzően a tevékenység végzésére irányuló alkalmasság szempontjaként, a szerződés tárgyával összhangban előírt követelmény írható elő, pl.: rendelkezik-e bizonyos engedéllyel/kamarai tagsággal a tevékenység végzésére vonatkozóan.
Tipikus példa a szakmai tevékenység végzésére vonatkozó alkalmassági követelményre:
SZ.1.: Alkalmatlan az ajánlattevő (valamennyi rész tekintetében irányadó), amennyiben nem szerepel az építési beruházáshoz kapcsolódó tervezői vagy mérnöki szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara névjegyzékében, a nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetén a letelepedés szerinti ország nyilvántartásában, vagy nem rendelkezik a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal.
Míg a kizáró okok és az alkalmassági követelmények célja az, hogy a szerződés teljesítésére ténylegesen képtelen vagy nem megbízható piaci szereplőket az eljárásban való részvételből kizárja, és ennek megfelelően olyan alsó határként rögzített minimum elvárások, amelyeket minden, az eljárásban részt vevő ajánlattevőnek meg kell ugrania, addig az értékelési szempontok már az ezeket megugró, vagy megugrásukra egyébként képes ajánlattevők közötti sorrend felállítását szolgáló szempontrendszer.
Az értékelési szempontok legfőbb célja, hogy az adott közbeszerzési eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplők előtt ismert legyen már az ajánlattétel során, hogy milyen objektív szempontok döntik majd el az érvényes ajánlatok sorrendjét.
(Habár zárójelben, de fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az értékelési szempontokra tett vállalások is eredményezhetik adott esetben az ajánlatunk érvénytelenségét. Tipikus példái ennek, ha az ajánlatunk aránytalanul alacsony árat, vagy teljesíthetetlen kötelezettségvállalást tartalmaz .)
Valamennyi eljárásfajta és valamennyi közbeszerzési tárgy esetén irányadó szabály, hogy az ajánlatkérő köteles a legalacsonyabb költség vagy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok alkalmazására.
Ez alól csak az a körülmény mentesíti az ajánlatkérőt, ha az igényeinek valamely konkrétan meghatározott minőségi és műszaki követelményeknek megfelelő áru vagy szolgáltatás felel meg, és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását további minőségi jellemzők nem, csak a legalacsonyabb ár értékelése szolgálja.
Vagyis a Kbt. alapján az értékelési szempontként alkalmazható
a legalacsonyabb ár (a Kbt.-ben meghatározott kivételes esetekben, illetve más jogszabály engedélye alapján, pl.: gyógyszerek és orvostechnikai eszközök beszerzése)
a legalacsonyabb költség
a ár-érték arány.
4. Szerződéskötési feltétel
Amennyiben nem állunk a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alatt, megfelelünk az Ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek és az értékelési szempontok alapján felállított sorrend eredményeként a mi ajánlatunk áll az első helyen, akkor juthatunk el a felhívásban előírt szerződéskötési feltétel(ek)hez.
A szerződéskötési feltételek tipikusan olyan előírások, amelyek teljesülését/teljesítését az Ajánlatkérő csak a nyertes ajánlattevőtől követel meg, ugyanis indokolatlan terhet róna az ajánlattevőkre, amennyiben már az ajánlattétel időpontjában rendelkezniük kellene/teljesülnie kellene a feltételeknek.
A szerződéskötési feltétel tipikus példája a nyertes ajánlattevőtől megkövetelt felelősségbiztosítás, vagy szakemberek vonatkozásában a szakembernek valamilyen nyilvántartásba vétellel vagy regisztrációval való rendelkezése.