A közbeszerzés szabályozási környezete folyamatosan, évről-évre változik kisebb vagy nagyobb mértékben, idén sincs ez másként. A Kbt. legfrissebb módosítási javaslata 2019.11.12-én került benyújtásra és 2019. december 18- án, a Magyar Közlöny 208. számában került kihirdetésre.
Blogbejegyzésünkben röviden ismertetjük azokat a fontos változásokat, amelyeket a szakmában tevékenykedő szakértőknek, de ugyanígy az ajánlatkérői és ajánlattevői oldalnak is ismerni szükséges. A legújabb módosítás érinti az eljárásfajtákat, az ún. támogatott ajánlatkérőket, valamint az egyes eljárási cselekményeket is.
A módosítás célja az adminisztratív terhek csökkentése, az egyszerűsítés és gyorsítás, a felelős közpénzfelhasználás garanciáinak erősítése, valamint a szabályosság növelése az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések esetében. Nézzük tehát a legfontosabb változásokat.
1. A Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése
A Kbt. különbséget tesz az ajánlatkérők között és bizonyos esetekben, a támogatásból finanszírozott beszerzések abban az esetben is közbeszerzési eljárás lefolytatásához kötöttek, amely esetekben az ajánlatkérő (beszerző) egyébként nem lenne köteles a Kbt.-t alkalmazni. A Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén valamennyi beszerzési tárgy szerinti beszerzés közbeszerzés köteles volt eddig. Korábban már történtek módosítások, könnyítések, így például kikerültek a Kbt. hatálya alól az egyházi jogi személyek, valamint a támogatás összege is jelentősen emelkedett, a jelenlegi törvénymódosítás azonban hatályon kívül helyezte a Kbt. 5. § (3) bekezdését és valamennyi ezzel összefüggő szabályt.
A módosítás a kihirdetést követő napon, azaz 2019. december 19-én hatályba lépett, így ettől a naptól azok az ajánlatkérők, akik kizárólag a Kbt. 5. § (3) bekezdése alapján tartoztak a Kbt. hatálya alá, nem kötelesek a beszerzéseiket közbeszerzés útján megvalósítani, kivéve ha az eljárás már megindításra került és nincsen lehetőség a Kbt. 53. § alapján visszalépni a közbeszerzéstől.
2020. február 1-én megszűnnek a Kbt. 113. § szerinti, összefoglaló tájékoztatással megindítható eljárások, azaz főszabály szerint ettől a naptól nemzeti eljárásrendben is hirdetmény közzétételével indíthatják közbeszerzési eljárásaikat az ajánlatkérők. A módosítás hozzájárul a verseny és az átláthatóság növeléséhez, valamint egyszerűsíti a közbeszerzési joganyagot.
A Kbt. 113. § szerinti eljárásokkal kapcsolatban fontos kiemelni, hogy ezen eljárásfajta esetében a megindítás napjának nem az összefoglaló tájékoztatás közzétételének napja minősül, hanem az ajánlatkérő által előzetesen kiválasztott, valamint az összefoglaló tájékoztatás alapján érdeklődő gazdasági szereplők részére az ajánlattételi/részvételi felhívás megküldésének napja. Amennyiben tehát az ajánlatkérők még ezen eljárásfajta alkalmazásával kívánják lefolytatni közbeszerzési eljárásukat, az ütemezés során figyelembe kell venni az összefoglaló tájékoztatás iráni érdeklődésre nyitva álló, a Kbt. 113. § (1) bekezdése szerinti minimum 5 munkanapos határidőt is!
Szakemberek szakmai tapasztalatának értékelése során új és fontos szabály, amely 2020. február 1-én lép hatályba, hogy a felolvasólapon tett megajánlás és az azt alátámasztó dokumentum közötti eltérés a jelenlegi szabályozástól eltérően, akár az ajánlat érvénytelenségét is eredményezheti. Az érvénytelenségi ok abban az esetben állhat fenn, amennyiben a felolvasólapon feltüntetett adat nagyobb, mint amit a szakember önéletrajza alátámaszt és hiánypótlás során sem sikerül a felolvasólapon szereplő adatot igazolnia az ajánlattevőnek. Fordított esetben viszont, amennyiben az önéletrajz alapján nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkezik a szakember, mint amennyi a felolvasólapon feltüntetésre került, a kedvezőtlenebb (azaz a felolvasólapon szereplő) adatot kell figyelembe vennie az ajánlatkérőnek az értékelés során.
A bírálat szabályai is változnak nemzeti eljárásrendben, szintén február 1-től, az ezt követően megindításra kerülő eljárásokban lényegesen egyszerűbb, ún. egylépcsős bírálat lesz alkalmazható. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ajánlatban nem elegendő az arra vonatkozó nyilatkozat csatolása, hogy az ajánlattevő megfelel valamennyi előírt alkalmassági követelménynek, majd csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb egy vagy több ajánlattevőnek kell ezt ténylegesen igazolni, hanem már az ajánlatban be kell nyújtani valamennyi, az alkalmassági követelménynek való megfelelést igazoló dokumentumot.
4. Határidők változása
Az eljárás eredményéről, valamint a közbeszerzési szerződés módosításáról hirdetményt kell feladni, az erre nyitva álló 10, valamint 15 munkanapos határidő 2020. február 1-től 3, illetve 5 munkanapra csökken. Tekintettel arra, hogy a késedelmesen feladott tájékoztatók esetében a Közbeszerzési Hatóság költségtérítés megfizetésére kötelezheti az ajánlatkérőket, ezekre a határidőkre a jövőben fokozottabb figyelmet kell fordítani.
6. Közbeszerzések központi ellenőrzése
A Kormány felügyelete alá tartozó szervek és a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyása alá tartozó gazdasági társaságok, valamint a vagyonkezelésükben lévő vagy általuk alapított alapítványok közbeszerzései és értékhatár alatti beszerzései esetében az ellenőrzések, engedélyezések szabályai változni fognak. A benyújtott módosító javaslat alapján ezen ellenőrzések, azaz a 320/2015. (X.30) Korm. rendelet szerinti ellenőrzések megszüntetésre kerültek volna, azonban a hatályba lépett módosítás szerint csupán átalakításra kerülhetnek. Ennek részletszabályairól a Korm. rendelet kihirdetését követően fogunk beszámolni.