Figyelem!!!

Ez a blogbejegyzésünk az egyik legnépszerűbb, ugyanakkor már 4 éve tettük közzé, ezért aktualizáltuk, és közzétettük új formában. Az aktuális bejegyzéseinket a tényleges tulajdonos meghatározására vonatkozóan itt találod:

1. Tényleges tulajdonos meghatározása közbeszerzési eljárásokban

2. Tényleges tulajdonos megállapítása a jogi személyiséggel rendelkező szervezetek esetében (Pl. Kft., Zrt., Bt., Kkt., szövetkezet, egyesület)

3. Tényleges tulajdonos megállapítása, ha más gazdasági szereplő tulajdonos a szervezetben

4. Tényleges tulajdonos megállapítása nyílt részvénytársaságok esetében

5. Tényleges tulajdonos megállapítása a jogi személyiséggel NEM rendelkező szervezetek esetében

6. Tényleges tulajdonos megállapítása alapítványok esetében

A blogbejegyzés korábbi, már nem aktuális tartalma:

Ki a tulajdonosa, és ki a tényleges tulajdonosa egy gazdasági társaságnak?

Meg tudjuk nevezni, avagy meg akarjuk-e nevezni?

A Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki olyan társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni.
Ez a kizáró ok gyakorlatilag az ún. „off shore” cégekre vonatkozik, ahol nem lehet pontosan tudni, ki áll valójában egy adott cég mögött.
Jelen írásunkban annak járunk utána, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpont szerinti kizáró ok tekintetében ajánlattevőknek az eljárás során rendelkezésére bocsátott nyilatkozatmintát hogyan kell kitöltenie, mit kell megvizsgálnia.

Ajánlattevőként mi a teendőm?
Az EKR rendszerben az alábbi, előre rögzített nyilatkozatot kapják meg ajánlattevők. A három előre feltüntetett mondat közül kell bejelölni, illetve kitölteni a megfelelőt.
„Nyilatkozom, hogy
1. a szervezetnek a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonosa a következő: (név, állandó lakóhely):………….
2. a szervezetnél a Pmt. 3. § 38. pont a)–b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonos nincs.
3. a szervezet olyan társaságnak minősül, amelyet szabályozott piacon jegyeznek.”

Mit jelentenek az egyes pontok?
Kezdjük a legegyszerűbbel.
A szabályozott piacon jegyezett társaságok körébe a nyílt részvénytársaságok tartoznak, így nekik a harmadik választ kell bejelölni.
A második és a harmadik pont esetében részletesen ellenőriznünk kell az adott gazdasági szereplő tulajdonosainak körét, amit a cégkivonatban, illetve a létesítő okirat rendelkezései között találhatunk meg.
Fontos, hogy a cégkivonat 13. pontjában írt képviselő nem törvényszerűen tulajdonos is egyben, ezért a cégkivonat II. Cégformától függő adatok részét kell vizsgálni, ahol a tagok vannak feltüntetve. Amennyiben nincs cégkivonat, mert civil szervezetről van szó pl. alapítványról, egyesületről, úgy annak a bírósági nyilvántartását kell megnéznünk.
Ezt követően feladatunk a hatályos létesítő okirat (alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály) rendelkezéseinek áttanulmányozása.
Mindezek alapján megtudhatjuk, kinek mekkora tulajdoni hányada, részesedése, mennyi szavazata van az adott szervezetben. Ki jogosult a tisztségviselők választására, vagy visszahívására.

Fontos megjegyezni, hogy a szavazati arány nem feltétlenül kapcsolódik az tulajdonosi arányhoz, mert lehetnek olyan megállapodások, amik szerint valakinek már a tényleges tulajdonosi szintet elérő befolyása van függetlenül attól, hogy csak elhanyagolható % arányú tagsági részesedése van. (Például XY tulajdoni hányada mindössze 10%, ennek ellenére a létesítő okiratban rögzítésre kerül, hogy a tulajdoni hányadát meghaladó, 30%-os szavazati arány illeti meg.)
A fenti lépéseket ajánlattevőnek/részvételre jelentkezőnek érdemes mielőbb, már az előkészítés során megtenni, és nem csak maguk, hanem adott esetben a leendő alvállalkozók, alkalmasságot igazoló szervezetek vonatkozásában is.
A kitöltendő EKR nyilatkozat nem az „egyszerű” cégnyilvántartásba bejegyzett, vagy bírósági nyilvántartásba vett tulajdonosra kérdez rá, hanem a „tényleges tulajdonosra”.

Hogy ez a fogalom mit jelent, azt hiába keresnénk a közbeszerzésekről szóló törvényben, ugyanis ezt részletesen kifejtve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben találjuk meg. (Pmt.)

A hivatkozott törvény 38. pontja szerint tényleges tulajdonos:
a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság,
amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,
d) alapítványok esetében az a természetes személy,
da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár,

Ebből a megfogalmazásból látszik tehát, hogy a tényleges tulajdonos szűkebb kategória, mint a tulajdonos.
Ha jól megfigyeljük láthatjuk, hogy nem minden gazdasági szereplő esetén van tényleges tulajdonos, mégsem off-shore cég, és nem is zárható ki jogszerűen egy eljárásból.

Néhány példa a szemléltetéshez
Egy jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek 5 tulajdonosa van, és mindenki egyenlő arányban csak 20%-os tulajdoni részesedéssel bír.

A gazdasági szereplőnek tehát vannak tulajdonosai, meg is tudná nevezni őket, de mivel tulajdoni arányuk (szavazatuk) kevesebb mint 25 %, nincs a Pmt. szerinti tényleges tulajdonosa.

Ilyen esetben a második mondatot kell jelölnie az érintett szervezetnek.

Sok ajánlattevő tévesen ezért úgy gondolja, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti kizáró ok a tényleges tulajdonossal nem rendelkező cégeket kizárja közbeszerzési eljárásokból, holott nem erről van szó.

A kizáró ok alapján ajánlatkérő csak azon gazdasági szereplőket zárhatja ki az eljárásból, amelyek esetében ugyan van tényleges tulajdonosuk, de nem nevezik meg. Vagy mert nem képesek rá, vagy mert épp nem akarják.
Bonyolultabb vizsgálat kell, ha valaki közvetetten rendelkezik legalább 25 %-kal.
A fenti fiktív példánk alapján egy 5 tagú szervezetben (legyen A Kft.) négy magánszemély mellett egy cég (B Kft.) is tulajdonos.
A B Kft. tulajdonosáról mondhatjuk, hogy közvetett módon rendelkezik tulajdoni hányaddal A Kft-ben.
Előfordulhat olyan eset is, hogy a B. Kft. tulajdonosa közvetlenül is rendelkezik tulajdoni hányaddal A Kft-ben. Ilyenkor összességében kell megvizsgálni a közvetett, és a közvetlen tulajdoni hányadok mértékét, és ha együtt meghaladják a 25%-ot, ezt a személyt fel kell tüntetnünk, mint tényleges tulajdonost.
A meghatározó befolyás vizsgálata is csak akkor lehet releváns, ha van olyan természetes személy, aki nem egyszerűen befolyással rendelkezik, hanem meghatározó befolyással bír.

Az új Pmt. 3. § 38. pontjának f) pontja szerint a 3. § 38. pontjának a) és b) pontjában meghatározott természetes személy (tényleges tulajdonos) hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője minősül tényleges tulajdonosnak.

Ezen előírás azonban a közbeszerzési eljárásokban nem érvényes, tehát ha Ajánlattevőként nincs a Pmt. szerinti tényleges tulajdonosunk, akkor a vezető tisztségviselőt nem kell tényleges tulajdonosként megjelölni.

Kinek fontos, hogy ki a tényleges tulajdonos, hogy ki áll egy gazdasági szereplő mögött?

Bankoknak, pénzintézeteknek, nyomozó hatóságoknak, uniós szervezeteknek, különösen azoknak, amelyek az uniós támogatások felhasználását ellenőrzik.

Személyes tanácsadás