Biztosítást kötni annyit tesz, mint felkészülni egy-egy előre nem látható, nem tervezett eseményre. Akár egy indokolatlan kártérítési igény, akár egy valóban elkövetett szakmai hiba olyan költségekkel terhelheti meg a gazdasági szereplőt, melyet már csak nagy nehézségek árán, vagy egyáltalán nem tud önmaga finanszírozni.
1.Mi a különbség az általános és a szakmai felelősségbiztosítás között?
Általános felelősségbiztosítás
Ajánlatkérőnek egy közbeszerzési eljárás során lehetősége van általános felelősségbiztosítást előírni szerződéskötési feltételként az ajánlattevők számára. Kivételt képez ez alól a tervezési és mérnöki szolgáltatás megrendelése és az építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárás mert ezesetben ajánlatkérőnek jogszabályi kötelessége előírni a felelősségbiztosítást. A biztosítás mértékének továbbá terjedelmének meghatározása is ajánlatkérő feladata. Az általános felelősségbiztosítás esetén fontos tisztázni, hogy a vagyonbiztosítással ellentétben a biztosított és a károsult személye elválik egymástól. Ennek következtében ez egy háromszereplős jogviszony (biztosító, biztosított és a károsult). Ez a biztosításfajta a harmadik félnek (nem szerződéses partnernek) okozott olyan károkra nyújt fedezetet, melyek nem a tevékenység végzéséhez szorosan kapcsolódóan merülnek fel. (pl.: személyi sérüléses vagy dologi károk).
Példa a felelősségbiztosítás előírására a felhívásban:
„Az ajánlattevő szerződő fél köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni az előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra. A Közbeszerzési Eljárás során előírt felelősségbiztosítás mértéke: 10.000.000, - Ft/év, és legalább 2.000.000, - Ft/kár.”
Szakmai felelősségbiztosításAz ajánlatkérő az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassága körében szakmai felelősségbiztosítást kérhet a közbeszerzési eljárásban. A szakmai felelősségbiztosítás abban tér el a korábban leírt felelősségbiztosítás tartalmától, hogy ebben az esetben léteznek az adott szakmára irányadó egyéb jogszabályok, melyek részletesen szabályozzák az adott tevékenységgel foglalkozók működését, és amennyiben ezen szabályok ellen vét a biztosított, akkor ezért felel.A szakmai felelősségbiztosítás a szerződés szerinti szolgáltatás nyújtása közben okozott károkat fedezi a szolgáltatást igénybe vevőjének. A biztosítási fedezet alá kizárólag a szakmai hibából keletkezett károk tartoznak.Ez a fajta biztosítás nem valami gyártására vagy fizikai munka végzésére vonatkozik, hanem szellemi munkavégzésre (pl.: ügyvéd, orvos, tervező, könyvelő). Általánosságban így elmondható, hogy a szolgáltatásmegrendelés tárgyú közbeszerzési eljárásokra jellemző főszabályként a szakmai felelősségbiztosítás. Azonban azok meglétét nem a közbeszerzési, hanem az adott szakma gyakorlásához kapcsolódó jogszabályok írják elő. (pl.: őrző-védő szolgáltatás, utazásszervezés engedélyhez kötött tevékenységek)
2. Milyen költségek merülhetnek fel?
A felelősségbiztosítás megkötésekor a fizetendő havi/negyedéves/éves összeget az alábbi tényezők befolyásolják:
A biztosítás megoldás lehet:
a) mert az alvállalkozók által okozott hibák is megtérülhetnek.
A vállalkozók által, harmadik feleknek okozott dologi károkat, valamint személyi sérülés miatt fellépő kártérítési kötelezettségeket vállalja át.
b) mert indokolatlan kártérítési igények esetén jogi védekezés költségeit is megtéríti.
c) mert valóban elkövetett szakmai hiba esetén a műhiba következményeként fellépő kártérítésekre és a jogi védekezésre fordítandó költség gyakran kigazdálkodhatatlan.
3.Téves ismeretek a felelősségbiztosításról!
– A kivitelezés során keletkező hibákat a biztosítás terhére lehet elszámolni.
A biztosítás, legyen az szakmai vagy általános, nem fedezi a kivitelezésből adódó hibákat. A felelősségbiztosítás csupán a kivitelezés során keletkezett hibákból eredő dologi kárt vagy személyi sérülést fedezi.
– A felelősségbiztosítás a vállalkozó teljesítési biztosítéka.
A közbeszerzési eljárások során a szerződéses biztosítékot és a szerződéskötési feltételt nem szabad összekeverni. A biztosítékok (Kbt. 134. § (2)-(3) bekezdés), legyen az szerződés teljesítési vagy hibás teljesítési, a kivitelezéssel összefüggő kötelezettségek. A felelősségbiztosítás megléte ezzel szemben a szerződés érvényességéhez (aláírásához) szükséges feltétel.
– Ajánlatkérő érvényes biztosítás meglétét írja elő már az ajánlatban.
Ajánlatkérő nem köti az ajánlat benyújtását érvényes felelősségbiztosításhoz. Az érvényes felelősségbiztosítást a szerződés megkötéséhez írja elő feltételként. A szakmai felelősségbiztosítást viszont alkalmassági feltételként előírhatja az ajánlatkérő. Ebben az esetben viszont az ajánlattevőnek egyébként is rendelkezni kell szakmai felelősségbiztosítással tevékenységéből adódóan.
– Ajánlatkérő a felelősségbiztosítást az alvállalkozókra vonatkozóan is előírhatja.
A felelősségbiztosítás meglétét ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőnek írhatja elő. Az alvállalkozókra vonatkozóan ajánlatkérő ilyen kötelezettséget nem írhat el. Az alvállalkozó felelősségbiztosítása az alvállalkozó és a nyertes ajánlattevő közötti viszony kérdése mert nyertes ajánlattevő döntése, hogy megköveteli-e az alvállalkozótól a saját teljesítésére vonatkozó felelősségbiztosítást.
Végezetül lássuk az általános és a szakmai felelősségbiztosítás legfontosabb jellemzőit:
