1. Az együttműködési megállapodás jelentősége
Számos olyan helyzet adódhat, hogy csak egy másik, vagy akár több ajánlattevővel együttesen (közös ajánlattevők) tudunk ajánlatot tenni annak érdekében, hogy képesek legyünk a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötésre kerülő szerződések teljesítésére.
Amennyiben az eljárásban közös ajánlattevőként szeretnénk részt venni, ajánlatunkban csatolnunk kell az együttműködési megállapodást. Az együttműködési megállapodásra a közbeszerzési törvény nem tartalmaz előírást, azonban a gyakorlatban az ajánlatkérők jellemzően előírják annak benyújtását. Az ajánlatkérő az együttműködési megállapodás tartalmi követelményeire tehet előírásokat, amennyiben viszont ilyen előírásokkal nem találkozunk a közbeszerzési dokumentációban, akkor a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni. Az ajánlatban fel kell tüntetni a közös ajánlattevők képviselőjének megnevezését, valamint csatolni kell meghatalmazást a közös ajánlattevők képviseletére jogosult gazdasági szereplő részére, miszerint az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat. Javasoljuk, hogy a közös ajánlattevők (az ajánlatkérő erre irányuló rendelkezése hiányában is) rendezzék egymás között a feladatmegosztás részletezését (melyik közös ajánlattevő melyik részfeladat megvalósítására vállal kötelezettséget, a kifizetés vonatkozásában mely közös ajánlattevő milyen összegű ellenszolgáltatásra jogosult). A közös ajánlattevők képviselőjének kapcsolattartója, azaz az ajánlat benyújtásáért felelős személy kapcsán is határozhatunk meg rendelkezéseket pl. képviselőnek van-e ellenőrzési feladata a többi közös ajánlattevő dokumentumaival, nyilatkozataival kapcsolatosan.
Amennyiben az ajánlatkérő ajánlati biztosíték nyújtását írja elő, célszerű az együttműködési megállapodásban megjelölni, hogy ezen kötelezettség bármely fél részéről történő megsértése esetén hogyan néz ki annak pénzügyi vonzata a felek viszonylatában. Ugyanígy igaz ez a kötbérek, ajánlati kötöttség vagy bármely más szerződésben foglalt kötelezettség megsértésére. Az ajánlati kötöttségnek bármelyik közös ajánlattevő részéről történt megsértése esetén ugyanis a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.
Felelősségi kérdések kapcsán fontos azonban leszögezni, hogy mindezek nem váltják ki az ajánlatkérő felé történő egyetemleges felelősséget.
A Kbt. rendelkezései alapján, amennyiben közös ajánlattevőkként veszünk részt az eljárásban, egyetemlegesen felelünk a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé.
Fontos, hogy közös ajánlattevőknek a szerződés teljesítéséért való felelőssége nem korlátozódik tehát az általa, a fentebb hivatkozott okiratban (együttműködési megállapodás) rögzített részfeladatokhoz.
2. Mit is jelent akkor az egyetemleges felelősség?
A válasz nem a Kbt.-ben, hanem a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) keresendő.
A Ptk. rendelkezései szerint:
„6:29. § [Egyetemleges kötelezettség]
(1) Ha többen tartoznak egy nem osztható szolgáltatással, a teljesítés bármelyik kötelezettől követelhető. Egyetemleges a kötelezettség abban az esetben is, ha többen úgy tartoznak egy osztható szolgáltatással, hogy a jogosult bármelyik kötelezettől követelheti a teljesítést.
(2) Egyetemleges kötelezettség esetén minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de ha bármelyikük teljesít, a jogosulttal szemben a teljesített rész erejéig a többiek kötelezettsége is megszűnik. A kötelezettek egymás szerződésszegéséért is felelnek.
(3) A kötelezett a jogosult követelésével szemben a többi kötelezettet megillető, a jogosult kielégítésével kapcsolatos kifogásra is hivatkozhat, a többi kötelezett követelését azonban nem számíthatja be.
(4) A jogosultnak az egyik kötelezettel szemben beálló késedelme valamennyiük javára beáll.
(5) A követelésnek egyik kötelezettel szembeni elévülése nem hat ki a többi kötelezettre.”
Vagyis az egyetemleges felelősség azt jelenti, hogy az Ajánlatkérő bármelyik közös ajánlattevőtől követelheti a teljesítés egészét, függetlenül attól, hogy a közös ajánlattevők közötti együttműködési megállapodásban melyik ajánlattevő mely részfeladat megvalósítására vállalt kötelezettséget, valamint a közös ajánlattevők nem csak saját, hanem egymás szerződésszegéséért is felelnek. (Igaz ez az alvállalkozók esetében is: közös ajánlattevőként nem csak a saját magunk, hanem a másik közös ajánlattevő által igénybe vett alvállalkozóért is úgy felelünk, mintha az adott teljesítést magunk végeztük volna.)
3. Konklúzió
A fentiekből következik, hogy a közös ajánlattétel előzetesen komoly megfontolást igényel, hiszen nyertességünk esetén nem csak a saját magunk teljesítéséért és esetleges szerződésszegéséért felelünk, hanem az egyetemleges felelősség miatt helyt kell állnunk a másik közös ajánlattevő (adott esetben ajánlattevők) szerződésszerű teljesítéséért is (sőt, még a másik közös ajánlattevő által bevont alvállalkozókért is).
Habár a Ptk. 6:30. §-a rendelkezik az egyetemleges kötelezettek (esetünkben a közös ajánlattevők) egymás közötti viszonyairól is, egy esetleges polgári perben és a bizonyítás során a hivatkozott jogszabályhely nem sokat segít ügyünkön.
„6:30. § [Az egyetemleges kötelezettek egymás közti viszonya]
(1) Az egyetemleges kötelezetteket - ha jogviszonyukból más nem következik - a kötelezettség egymás között egyenlő arányban terheli. Ha a kötelezett kötelezettségét meghaladó szolgáltatást teljesített a jogosultnak, a többi kötelezettől a követelésnek őket terhelő része erejéig az általa nyújtott többletszolgáltatás megtérítését kérheti.
(2) A kötelezett nem hivatkozhat a többi kötelezettel szemben olyan kedvezményre, amelyben a jogosulttól részesült.
(3) Az a kötelezett, akivel szemben a jogosult követelése elévült, az elévülésre a többi kötelezettel szemben is hivatkozhat.”
Se a Kbt., se a Ptk. nem tiltja, hogy közös ajánlattevők az Ajánlatkérő felé benyújtandó együttműködési megállapodáson túl külön szerződésben rögzítsék a közös ajánlattevők együttműködésének egymás közötti felelősségi rendjét és az együttműködési megállapodásban vállaltak megsértése esetén a szankciókat.
Minden esetben javasoljuk a közös ajánlattevők közötti szerződés meglétét, mert amennyiben valamelyikük megszegi a szerződésben foglaltakat és nem teljesít, akkor a bíróság előtt lehetőség van igényérvényesítésre.
Jelen cikkünknek nem célja a közös ajánlattevőkre vonatkozó szabályozás ismertetése, ettől függetlenül felhívjuk a gazdasági szereplők figyelmét, hogy közös ajánlattétel esetén nem csak a szerződés teljesítése során, hanem az egész eljárásban egymásra tekintettel kell eljárniuk.
A KözbeszGuru Kft. olyan helyzetekre is megfelelő megoldásokat kínál, melyek nem kifejezetten közbeszerzési jellegűek, így ha a közös ajánlattevők közötti együttműködéssel és felelősséggel kapcsolatban kérdésük merül fel, keressenek bennünket.