Alvállalkozó fogalma, típusai:
Elsőként az alvállalkozó fogalmát szükséges tisztázni. A Kbt. értelmező rendelkezései szerinti alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve
a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,
b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját,
c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót (1).
Amennyiben tehát egy gazdasági szereplő az ajánlattevő által bevonva és közvetlenül vesz részt a közbeszerzési szerződés teljesítésében és nem tartozik egyik kivételi körbe sem, alvállalkozói minősítést kap.
Közbeszerzési szempontból viszont alvállalkozó és alvállalkozó között is van különbség, attól függően, miért és hogyan kerül bevonásra a közbeszerzési szerződés teljesítésébe. Az egyik általános és legegyszerűbb eset, amikor szükség van a munkájára a szerződés teljesítése során, de a megelőző közbeszerzési eljárásban nincsen szerepe. A másik eset, amikor az alvállalkozó nélkül nem tud benyújtani az ajánlattevő érvényes ajánlatot, ők az ún. kapacitásnyújtó szervezetek, akik az ajánlattevő alkalmasságának igazolásához nyújtanak segítséget. Ezen túl pedig előfordulhat olyan eset is, amikor az alvállalkozó alkalmasságot nem igazol, csupán a közbeszerzési eljárásban előírt értékelési szempont igazolásában nyújt segítséget. Akár kapacitásnyújtóról, akár az értékeléshez bevont szervezetről van szó, mindkét esetben részt kell vennie a későbbi szerződés teljesítésében valamilyen formában, jellemzően alvállalkozóként.
Alvállalkozók igénybevétele, korlátozása:
Az ajánlattevők szabadon vehetnek igénybe alvállalkozót, sem számuk, sem az arányuk nincsen korlátozva közbeszerzési szempontból. Azonban ha közbeszerzés, akkor természetesen itt is találunk kivételt. Az ajánlatkérő a Kbt. 65. § (10) bekezdésének alkalmazása esetén, az alkalmassági követelményekhez kapcsolódóan korlátozhatja alvállalkozó igénybevételét. Ebben az esetben az ajánlatkérő által meghatározott bizonyos alapvető fontosságú feladatokat csak a (közös) ajánlattevő végezhet el, ezekhez nem vehető igénybe az alkalmasság igazolásához más szervezet, és alvállalkozónak sem adható ki később a szerződés teljesítése során.
Ha pedig az eljárásban az ajánlattevő olyan alvállalkozót mutat be, akivel szemben kizáró ok áll fenn, az ajánlatkérő kötelezően előírja az alvállalkozó cseréjét (az eredeti kizárása mellett), de ajánlatkérőnek – a fent említett Kbt. 65. § (10) bekezdés alkalmazásán kívül – más egyéb lehetősége nincs az igénybe venni kívánt alvállalkozók körének meghatározására.
Alvállalkozók a közbeszerzési eljárás során:
Az alvállalkozókat – ide nem értve a kapacitásnyújtó és/vagy az értékeléshez bemutatásra kerülő szervezetet – a közbeszerzési eljárás során nem kötelező megnevezni, azonban meg lehet, amennyiben már ismert a személye/személyük és ebben az esetben meg kell adni az alvállalkozói teljesítés tervezett százalékos arányát is. Attól függetlenül, hogy kerül-e megnevezésre alvállalkozó vagy sem, az ajánlatban nyilatkozatot kell benyújtania az ajánlattevőnek, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót.
Alvállalkozók a szerződés teljesítése során:
A közbeszerzési szerződések teljesítésébe a nyertes ajánlattevők alvállalkozókat vonhatnak be bármilyen korlátozás nélkül [kivéve Kbt. 65. § (10) bek.], azonban csak abban az esetben, ha a bevonásra kerülő alvállalkozó nem áll a felhívásban megjelölt kizáró okok bármelyikének hatálya alatt. Erre vonatkozóan a nyertes ajánlattevő a szerződés aláírásával egyidejűleg, a szerződésbe foglaltan nyilatkozik, külön nyilatkozatot a kizáró okok fenn nem állására vonatkozóan nem szükséges benyújtani. Azonban fontos szabály, hogy a teljesítésbe történő bevonás előtt be kell jelenteni valamennyi alvállalkozó személyét az ajánlatkérő felé.
Ahogyan korábban is volt róla szó, a szerződés során is van különbség alvállalkozó és alvállalkozó között. Mind az alkalmasság igazolásához igénybe vett kapacitásnyújtó szervezetet, mind az értékeléshez bemutatásra került szervezetet kötelezően be kell vonni a teljesítésbe, és csak viszonylag szűk körben van lehetőség ezeket a szervezeteket cserélni.
Az alkalmassághoz igénybe vett alvállalkozót abban az esetben lehet cserélni, ha az új szervezet/ személy egyenértékű módon megfelel a korábbi előírásnak. Azaz pl. szakember esetén be kell mutatni azt az új szakembert, aki szintén megfelel a felhívásban előírt alkalmassági követelménynek.
A fentieknél egy fokkal még szigorúbb szabályozás van arra az esetre, ha a bevont szervezet vagy szakember bizonyos tulajdonságai értékelésre is kerültek. Csak akkor változhat maga a szervezet, ha az új bevont szervezet az eljárásban bemutatott szervezet jogutódjának tekinthető az értékelt körülmények tekintetében. Bevont szakember esetében a fentiekhez hasonlóan pedig az új szakembernek is meg kell felelnie valamennyi feltételnek, az értékelt szakember tulajdonságaival (pl. szakmai tapasztalat) egyenértékűnek kell lennie, továbbá ebben az esetben az ajánlatkérő hozzájárulása is szükséges a szakember lecseréléséhez.
Alvállalkozók a kifizetések során:
Az alvállalkozók kifizetésére vonatkozóan kifejezetten építési beruházások esetén találunk szabályozást. A 322/2015 (X.30.) Korm. rendelet (2) ugyanis pontosan meghatározza az építési beruházások esetén az ellenszolgáltatás kifizetésének menetét abban az esetben, ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződés teljesítéséhez alvállalkozót vesz igénybe:
- a nyertes ajánlattevő a teljesítés elismerésének időpontjáig nyilatkozik az ajánlatkérő felé az egyes alvállalkozók teljesítésének mértékéről és bekéri az alvállalkozóktól a számláikat,
- a nyertes ajánlattevő a saját számláját a teljesítésigazolás alapján úgy állítja ki, hogy abban részletezi az alvállalkozói teljesítéseket is;
- az ajánlatkérő elsőként az alvállalkozókat megillető díjat utalja át, és csak azt követően utalja a díj fennmaradó, a nyertes ajánlattevőt megillető részt, amennyiben megküldi az utalási igazolásokat, hogy az alvállalkozóit kifizette (vagy pedig jogszerűen tartotta vissza az alvállalkozó felé kifizetendő összeget), ennek hiányában ajánlatkérő visszatartja az ellenszolgáltatást.
Ezen túl pedig az alvállalkozók kifizetéséhez kapcsolódik egy, a Kbt. szerinti kizáró ok. A Kbt. 63. § (1) bekezdés d) pontja szerint ugyanis kizáró ok hatálya alá tartozik és nem vehet részt közbeszerzési eljárásban az a gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésével kapcsolatban az alvállalkozója felé jogerős bírósági ítéletben három éven belül megállapított szerződésszegést követett el, amelynek során az alvállalkozó felé fennálló vég- vagy részszámlából fakadó fizetési kötelezettségét 10%-ot meghaladó részben nem teljesítette annak ellenére, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő fél a részére határidőben fizetett.
A fenti kizáró ok azonban egyrészt opcionális, azaz nem kötelező az alkalmazása egyetlen közbeszerzési eljárásban sem, az ajánlatkérők szabadon választhatják ennek az alkalmazását, másrészt a fenti feltételek mindegyikének teljesülnie kell a kizáró ok fennállásához.
(1) Kbt. 3. § 2.
(2) 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32. §
Amennyiben cikkünk felkeltette
érdeklődését, személyre szabott tanácsadásért keressen meg minket
elérhetőségeinken és olvassa el további bejegyzéseinket.