Előfordult már hogy aránytalanul alacsony árindokolást kértek Öntől és nem igazán tudta, hogyan közelítse meg a kérdéskört? Szeretne előre felkészülni erre az eshetőségre?
Jelen blogbejegyzésünkben röviden összefoglaljuk az aránytalanul alacsony árindokolás tudnivalóit.
HOGY LEHET EGY AJÁNLATBAN MEGADOTT ÁR ARÁNYTALANUL ALACSONY? NEM PONT AZ A CÉLJA A KÖZBESZERZÉSNEK, HOGY MINÉL OLCSÓBBAN TUDJON EGY KÖZPÉNZEKBŐL MŰKÖDŐ SZERVEZET SZERZŐDÉST KÖTNI?
A közbeszerzésben kevésbé jártas megfigyelő számára első látásra érthetetlennek tűnik már maga a felvetés is, hogy egy ajánlati ár aránytalanul alacsony!
A látszat ellenére az aránytalanul ár indokolási kötelezettségére több szempontból is nagy szükség van:
Az aránytalanul alacsony ár jogintézményének három célja
- Biztosítsa a szerződés teljesítését.
Előfordulhat, hogy egy piaci szereplő gyakorlatlanságból vagy figyelmetlenségből olyan árat ajánl meg, aminek az ellenében valójában nem lehetséges a szerződés teljesítése. Például nincs figyelemmel a megadott mértékegységekre, és négyzetméter árat ad meg egy olyan sorban, amiben valójában hektárra vonatkozó árat kell megajánlani. Ilyen árakon nincs értelme szerződést kötni, mert az Ajánlattevő nem fog tudni teljesíteni. Ezért az Ajánlatkérőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ha teljesíthetetlen ajánlati árról van szó, akkor az ilyen ajánlatokat figyelmen kívül hagyhassa, máskülönben az egész eljárás bedől, ami idő- és pénzveszteséget jelent az Ajánlatkérőnek, bizonyos esetekben pedig magát a beszerzést is ellehetetlenítheti (pl. támogatott beszerzés esetén).
- Kizárja azon ajánlattevőket a közbeszerzési eljárásból, akik a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethető ellenszolgáltatás megajánlásával szeretnének versenyelőnyhöz jutni.
Hosszú távon a kisebb cégek teljes lemorzsolódását vagy akár monopol helyzetet is eredményezhetne, ha a tőkeerős nagy cégek úgy tudnának üzletet szerezni a közbeszerzésekben, hogy olyan árakat ajánlanak meg, aminek az ellenében nem lehet nyereségesen teljesíteni. A nagyon alacsony árak persze rövid távon előnyt jelentenének a beszerző szervezetnek, de a piaci verseny szűkülésével vagy megszűnésével „a fagylalt visszanyal”. A fentiek miatt a Döntőbizottsági gyakorlat következetes abban, hogy egy ajánlati ár aránytalanul alacsony, ha az összes felmerülő költség fedezése mellett nem tartalmaz nyereséget!
- Az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása előtt lehetőséget biztosítson az ajánlattevőnek arra, hogy alátámassza az ajánlati árának realitását.
Előfordulhat, hogy egy ajánlattevő azért tud jelentősen alacsonyabb árat megajánlani a többi piaci szereplőnél, mert a teljesítés során olyan egyedi megoldásokat használ, amely mellett jelentősen alacsonyabb költséggel tudja elvégezni a feladatot. Ilyen lehet egy technikai fejlesztés során kidolgozott új megoldás, munkaszervezés újragondolásával kialakított megoldás, stb. Az ilyen megoldások alkalmazás a közbeszerzési szerződések teljesítése során is fontos szempont.
A fentiek miatt az Ajánlatkérő köteles az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren (EKR) keresztül a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett árindokolást kérni attól az ajánlattevőtől, akinek az ajánlata a megkötni tervezett szerződés becsült értékére vagy a többi ajánlattevő által megadott ajánlati árra figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.
A hatályos közbeszerzési szabályozásban nem szerepel, hogy mihez képest kell vizsgálni egy ajánlati ár alacsonyságát, illetve mekkora eltérés minősül aránytalanul alacsonynak, de a régi szabályozásban meghatározott 20%-os küszöb a gyakorlatban a mai napig él és általában ezt veszik alapul az ajánlatkérők. Az ellenőrzött eljárásoknál a Miniszterelnökség szintén 20%-os eltérésnél vizsgálja a piaci árnak való megfelelősséget.
Kinek az oldalán van a „bizonyítási teher”?
Az árindoklás esetén az ajánlattevőnek kell igazolnia, hogy képes a megajánlott áron teljesíteni a szerződést. Emiatt ajánlattevőként érdekünkben áll, hogy az Ajánlatkérő részére olyan indokolást adjunk az árazásunkról, amely alapján az ajánlatkérő dönteni tud az indokolás elfogadásáról.
Előfordulhat, hogy nem megfelelő az indokolásunk?
Ha az indokolásunkban egyes részletek nem egyértelműek az Ajánlatkérő számára, vagy új kérdése merül fel egy-egy részlet kapcsán, akkor ebben az esetben kiegészítő indokolás benyújtására kérheti az ajánlattevőt.
Nem köteles azonban az Ajánlatkérő arra, hogy ismét felhívja az ajánlattevőt olyan részletek kifejtésére, amire már az árindokolásra vonatkozó felhívás is egyértelműen kiterjedt, de az ajánlattevő nem tért ki rá az indokolásában. Ilyen esetben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítható. Emiatt fokozottan figyelni kell az árindokolás megadása során arra, hogy a felhívásban foglaltakat teljes körűen megválaszoljuk.
Szintén érvénytelenné nyilvánítható az ajánlat az árindokolás alapján, ha az egyértelmű ellentmondásokat tartalmaz, tekintettel arra, hogy az árindokolás kiegészítésére van lehetőség, de a módosítására nincs.
Az Ajánlatkérő egy aránytalanul alacsony ár vizsgálata során dönthet úgy, hogy az eljárásban részt vevő – de aránytalanul alacsony ár kapcsán nem érintett – többi ajánlattevőtől is kér részletezést az árával kapcsolatban. Ennek a kérésnek is eleget kell tenniük az ajánlattevőknek.
A Kbt. annyiban könnyíti az ajánlattevők helyzetét, hogy ajánlatkérők számára követelményként írja elő a megfelelően előkészített, gondosan átgondolt és egyértelműen megfogalmazott indokoláskérést. Ebből pedig az következik, hogy az indokolásunkban nem vagyunk kötelesek az ajánlatkérő által kért információkon, iratokon felül további adatokat nyújtani. Egyúttal figyelembe kell vegyük, hogy az Ajánlatkérő nem rendelkezik olyan jártassággal az adott piaci területen, mint maguk az ajánlattevők, így érdemes minden olyan információt a rendelkezésére bocsátani, ami segíti annak a megítélését, hogy az árunk üzleti és piaci szempontból is megalapozott. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy jogorvoslat keretében kell kiállnunk az igazunk mellett, amit mindenképp érdemes elkerülni.
Kérdésfeltevés hiányára vagy adathiányra hivatkozással nem érvénytelenítheti az ajánlatkérő az ajánlatunkat.
A Közbeszerzési törvény (Kbt.) nem teszi lehetővé az Ajánlatkérő számára, hogy egyes iratokat kötelező jelleggel kérjen be az ajánlattevőktől, mindössze ajánlásokat fogalmazhat meg a felhívásában arra vonatkozóan, hogy milyen dokumentumok azok, amik számára egyértelmű bizonyítékként szolgálnak az indokolás során. Ettől függetlenül az ajánlattevők más dokumentumokkal is alátámaszthatják az álláspontjukat.
Rezsióradíjra vonatkozó szabályok
Építési beruházásoknál, amennyiben az általunk alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az építésügyekért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél úgy aránytalanul alacsony árnak minősül feltéve, hogy az ajánlatkérő a rezsióradíjat önállóan értékeli.
A vagyonvédelmi rezsióradíjak kapcsán szintén aránytalanul alacsony az ár, ha az általunk alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb, mint az erre vonatkozó rendeletben megállapított minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj mértéke.
Az aránytalanul alacsony ár megállapítására és az indokolás tartalmára vonatkozó szabályozásnak sok bizonytalan eleme van. Az mindenesetre egyértelmű, hogy az első körben hibásan vagy hiányosan beadott indokolás javítására korlátozott mértékben van lehetőség, ezért, ha ajánlattevőként nincs gyakorlata abban, hogyan kell megfelelően összeállítani egy ilyen indokolást, mindenképp vonjon be az előállításába közbeszerzési szakértőt, hogy elkerülje az ajánlat érvénytelenítését.