A közbeszerzési szerződéstervezet jelentősége az ajánlattevők szemszögéből*

Az ajánlatok elbírálásáról készített összegezés ajánlattevők részére történő megküldését követően – eredményes közbeszerzési eljárás esetében – a szerződést az ajánlatkérőnek a nyertes ajánlattevővel kell megkötnie. A szerződés megkötését megelőzően ajánlatkérő felveszi a kapcsolatot a nyertes ajánlattevővel a szerződéses adatok egyeztetése végett. Ajánlatkérői oldalon nem egyszer találkoztunk már olyan esettel, hogy a nyertes ajánlattevő a szerződéses adatok egyeztetése körében a megkötendő szerződés tervezetét megjegyzésekkel ellátva, módosítási javaslatokkal együtt küldte vissza az ajánlatkérő részére.

Lehet az eredményhirdetést követően módosított tartalommal szerződést kötni?

Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy a szerződést a közbeszerzési eljárás során közölt végleges feltételek és az ajánlat tartalma alapján kell megkötni. Az ajánlattevő az ajánlata részeként benyújtott Kbt. 66. § (2) szerinti nyilatkozatával kifejezetten elfogadta a szerződéses feltételeket, így az eljárás lezárását követően az ajánlattevőnek az eredeti szerződés előírásait nincs lehetősége újra értelmezni, továbbá a módosítási javaslatokat az ajánlatkérő nem tudja figyelembe venni.

Van lehetőség a szerződéses előírások értelmezésére?

Bizonytalanság esetén a közbeszerzési dokumentumok tartalmával kapcsolatos kérdéseket, vagy a szerződéses feltéteket érintő módosítási javaslatokat az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően lehet intézni az ajánlatkérő felé, ezért nagyon fontos, hogy az ajánlattevők figyelmesen áttanulmányozzák a közbeszerzési dokumentumokat (köztük a szerződéstervezetet is) az ajánlatuk benyújtása előtt és megfelelő határidőben kérdezzenek, ha pl. egy szerződéses rendelkezés nem világos a számukra. A szerződéstervezet tartalmazhat továbbá ún. szerződéskötési feltételeket, amelyek megismerése szintén nagyon fontos, mivel ezen kitételek teljesítése nélkül az ajánlatkérő nem fogja megkötni a szerződést. Ilyen feltétel lehet például, hogy az ajánlattevő a szerződéskötés időpontjára szerepeljen valamely szakmai kamarai nyilvántartásban, vagy rendelkezzen meghatározott tanúsítvánnyal. A kiegészítő tájékoztatás kérés keretében megfogalmazott módosítási javaslatokat egyébként ajánlatkérő nem köteles elfogadni, el is utasíthatja azokat (például, ha a kötbér mértékére irányul az észrevétel), e körben felhívjuk az ajánlattevők figyelmét a Közbeszerzési Döntőbizottság D.70/10/2006. számú határozatában foglaltakra, mely szerint kiegészítő tájékoztatás kérése nem biztosít lehetőséget a gazdasági szereplő számára arra, hogy a közbeszerzési dokumentumok tartalmával kapcsolatban párbeszédet kezdeményezzen az ajánlatkérővel, illetve javaslatokat fogalmazzon meg.

Mi a helyzet, ha a nyertesnek mégsem tetszik a megkötendő szerződés?

Mit tehet azonban a nyertes ajánlattevő abban az esetben, ha az eljárásban nem élt a kiegészítő tájékoztatás kérés lehetőségével és a szerződés aláírását megelőzően észleli, hogy a szerződésben vannak olyan feltételek, melyekkel nem ért egyet? Az egyik lehetősége, hogy a szerződést megköti az ajánlatkérővel, majd a vitás helyzetet a felek szerződésmódosítás keretében kezelik, amennyiben arra a Kbt. 141. §-ban meghatározott feltételek lehetőséget biztosítanak. A másik, kevésbé elegáns megoldás, ha a nyertes ajánlattevő visszalép a szerződés megkötésétől. A szerződéskötés megtagadására minden további nélkül lehetősége van a nyertes ajánlattevőnek, és a hatályos szabályozás nem is szankcionálja különösképpen ezt a magatartást, kivéve, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírja, hogy az ajánlattevőknek ajánlati biztosítékot kell rendelkezésre bocsátaniuk. Ebben az esetben az ajánlati biztosíték elvesztése a visszalépés szankciója, mivel ilyenkor az ajánlati biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.

Összegezés

Megállapíthatjuk, hogy a közbeszerzési eljárás során kiemelkedő jelentősége van annak, hogy az ajánlattevők még az ajánlatuk benyújtását megelőzően teljes körűen megismerjék a felhívás mellett a többi közbeszerzési dokumentum, így a szerződéstervezet tartalmát is, hogy minden információ birtokában döntsék el, hogy képesek-e a megkötendő szerződés teljesítésére. Amennyiben a szerződéstervezet nem egyértelmű, vagy ellentmondás van benne, az ajánlattevők kiegészítő tájékoztatás keretében kérdezhetnek rá az ilyen problémákra, így amennyiben indokolt, az ajánlatkérő tud módosítani a feltételeken. Az ajánlat benyújtását követően a szerződéstervezeten módosítani már nem lehet, a szerződés megkötése után pedig csak a Kbt. által meghatározott, korlátozott feltételek szerint.

Személyes tanácsadás

* A könnyebb áttekinthetőség érdekében a cikk a nem tárgyalásos eljárásokra vonatkozik.