Az előzetes vitarendezési eljárás célja, hogy az ajánlattevő egy ajánlatkérő által elkövetett jogsértés esetén először az ajánlatkérővel próbálja meg a jogsértést rendezni, ne kelljen egyből jogorvoslati eljárást kezdeményeznie. Tekinthetünk úgy is erre a lehetőségre, mint a jogorvoslati procedúra első lépcsőjére. Ugyanakkor fontos kihangsúlyozni, hogy az előzetes vitarendezési eljárás alkalmazása nem kötelező, a jogorvoslati eljárás Döntőbizottság előtti kezdeményezésének nem feltétele, de nagy előnye, hogy ingyenesen kezdeményezhető, és lehetővé teszi a költséges jogorvoslati eljárás elkerülését.
Az eljárás megindítása előzetes vitarendezési kérelem (EVK) benyújtásával történik az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren (EKR) keresztül.
Milyen eljárási fajtáknál, az eljárás mely eljárási cselekményét/dokumentumát érintően és meddig lehet EVK-t benyújtani?
I. Egyrészről EVK nyújtható be az eljárást megindító vagy meghirdető felhívás, a felhívással együtt elérhető közbeszerzési dokumentumok (műszaki leírás, szerződés tervezet, útmutató, stb.) vagy azok módosítása kapcsán.
Az eljárás ezen szakaszában (a bontás előtt) akkor van lehetőségünk az EVK benyújtására, ha jeleztük az érdeklődésünket az eljárásban.
A kezdeményezés benyújtására rendelkezésre álló határidők:
|
Gyorsított vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén |
Az ajánlattételi/részvételi határidő lejártáig |
|
Előzetes tájékoztatóval meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárás
|
A részvételi szándék jelzésére meghatározott határidőig
|
|
Egyéb esetekben |
Az ajánlattételi/részvételi határidő lejárta előtti 10. napig |
FONTOS: a fenti határidők a felhívás mellett, az azzal együtt elérhető közbeszerzési dokumentumokra vagy ezek módosítására vonatkoznak. Tehát például az ajánlatkérő által adott kiegészítő tájékoztatások kapcsán (melyek szintén a közbeszerzési dokumentáció részét képezik) nem a fenti határidők az érvényesek, mivel azok nem a felhívással együtt érhetőek el, az Ajánlatkérő az ajánlattételi/részvételi határidő lejárta előtti 10. nap után is adhat még kiegészítő tájékoztatást.
II. EVK nyújtható be az írásbeli összegezésben foglaltakkal kapcsolatban, vagy bármely más eljárási cselekménnyel, ajánlatkérői döntéssel, vagy az eljárás során keletkezett dokumentummal kapcsolatban abban az esetben, ha az ajánlattevő/részvételre jelentkező álláspontja szerint jogsértő az adott eljárási cselekmény/dokumentum.
A kezdeményezés benyújtására rendelkezésre álló határidő:
A jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül
III. EKR üzemzavar esetén a határidők alakulása:
Ha a kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő alatt EKR üzemzavar következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelik, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint 2 óra maradt hátra, az ajánlattevőnek az EKR működésének helyreállítását követően 12 órája van a kérelem előterjesztésére, e határidőn belül benyújtott kérelem határidőben teljesítettnek fog számítani.
Milyen elemeket kell kötelezően tartalmaznia a kérelmemnek?
- az írásbeli összegzés/egyéb dokumentum/eljárási cselekmény jogsértőnek tartott eleme;
- a kérelmező javaslata, észrevétele;
- a kérelmező álláspontját alátámasztó adatok, tények;
- alátámasztó dokumentumok - ha vannak ilyenek.
A fentieken kívül a kérelmezőnek azt is bizonyítania kell a kérelemben, hogy a jogsértő eseményről pontosan mikor szerzett tudomást.
Főszabály szerint a kérelemben olyan dokumentumokra, tényekre, adatokra lehet hivatkozni, melyek az ajánlatkérő számára a döntése meghozatalának pillanatában rendelkezésre álltak, pl. aránytalanul alacsony ellenszolgáltatásnál – ha az ajánlattevő árindokolását nem fogadják el – nem lehet jogszerűen kiegészíteni az indokolást EVK keretében.
Előterjeszthető-e többször EVK azonos kérelmi elemekre?
Ugyanazzal a jogsértéssel kapcsolatban nem lehet többször kérelmet előterjeszteni. Ezt mondja ki a Közbeszerzési Döntőbizottság az alábbi határozatában:
D.617/4/2012.:
„A Döntőbizottság rámutat, hogy előzetes vitarendezési kérelem előterjesztésére azonos kérelmi elemek tekintetében csak egy alkalommal van lehetőség.”
Mennyi ideje van ajánlatkérőnek megválaszolni a kérelmet?
Ajánlattevőnek a kérelem ajánlatkérőhöz történő megérkezésétől számított 3 munkanapon belül meg kell kapnia a választ, kivéve abban az esetben, ha az EVK kapcsán hiánypótlási felhívás/felvilágosítás kérés/indokolás kérés megküldésére kerül sor, ebben az esetben 7 munkanap áll rendelkezésre a válaszadásra.
Hogyan értesülhet az ajánlattevő arról, hogy az eljárásban EVK-t nyújtottak be?
Egyfelől onnan, ha az eljárásban EVK érkezik be, ajánlatkérőnek azonnal közzé kell tennie az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos Kbt. 80. § (2) bekezdése szerinti adatokat (ezek az EVK fent ismertetett kötelező tartalmi elemei) az EKR-ben.
Másfelől az EVK benyújtásáról és az ajánlatkérő arra adott válaszáról minden ajánlattevő/részvételre jelentkező tájékoztatást kap az EKR-ben.
Az EVK jogkövetkezménye a szerződéskötésre
Egy megfelelő határidőben és szabályszerűen benyújtott kérelem képes a szerződéskötési folyamat megakasztására. Ha az ajánlattevő az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban nyújt be EVK-t, a kérelme benyújtásától az arra adott válasz megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig nem köthető meg a közbeszerzési szerződés, akkor sem, ha eddig az időpontig a szerződéskötési moratórium egyébként lejárna.