Cikksorozatunk első részében Veszélyhelyzet közbeszerzési szempontból (I.) ismertettük a Kormány által 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggésben felmerült közbeszerzési jogszabályi változásokat. Jelen blogbejegyzésünkben néhány olyan gyakorlati problémával, kérdéssel foglalkozunk, amelyek ebben a helyzetben felmerülhetnek akár ajánlatkérői, akár ajánlattevői oldalon.
A leggyakrabban felmerülő kérdésekkel kapcsolatban a Közbeszerzési Hatóság is kiadta állásfoglalásait (1.) , amelyek iránymutatást adhatnak kérdéses helyzetekben és amelyet mi is felhasználtunk cikksorozatunk második részének elkészítése során.
Milyen gyakorlati problémák merülhetnek fel tehát a koronavírus járvány okozta veszélyhelyzet időszakában?
Az elektronikus közbeszerzés miatt a közbeszerzési eljárások lefolytatása, valamint az ajánlatkérők és az ajánlattevők között kommunikáció során nem szükséges rendkívüli intézkedések bevezetése. Mind az ajánlattétel, mind pedig az ajánlatkérő ellátandó feladatai megoldhatók egy számítógép és internetelérés segítségével, azaz home office esetén is gond nélkül lefolytatható egy közbeszerzési eljárás. Az ajánlatkérők és az ajánlattevők házon belüli, közbeszerzési/beszerzési szabályzatának felülvizsgálatára azonban adott esetben szükség lehet (pl. meghatalmazások, aláírások, bírálati cselekmények esetében).
Ami a határidőket illeti, adott esetben szükség lehet a különböző eljárási cselekmények határidejét hosszabb időtartamban meghatározni annak érdekében, hogy a felek tartani tudják azokat. A részvételi/ajánlattételi, de akár a hiánypótlási határidő is meghosszabbítható indokolás nélkül és a hosszabbítási igényt akár az érdeklődő gazdasági szereplők/részvételre jelentkezők/ajánlattevők is jelezhetik az ajánlatkérő felé.
Felhívás/közbeszerzési dokumentumok módosítása: Önmagában a veszélyhelyzet nem jogosítja fel az ajánlatkérőt, hogy a felhívást vagy a közbeszerzési dokumentumokat olyan mértékben módosítsa, amely a Kbt. alapján már nem tekinthető jogszerűnek. Azt, hogy egy módosítás mennyiben felel meg a Kbt. szabályainak, mindig az adott eljárás valamennyi körülményét figyelembe véve szükséges vizsgálni. A legfontosabb szempont, hogy a módosítás mennyiben befolyásolhatja az érdeklődő gazdasági szereplőket abban, tudnak/kívánnak-e ajánlatot tenni, amit egy rendkívüli helyzet esetén is mérlegelni szükséges.
Visszalépés a közbeszerzéstől: A részvételi/ajánlattételi határidő lejártáig az ajánlatkérő visszavonhatja különösebb indokolás nélkül az eljárását, ezt követően azonban már csak a Kbt. szerinti esetekben van rá mód, hogy visszalépjen a közbeszerzéstől azaz, hogy mentesüljön a szerződéskötési kötelezettség alól. Vizsgálni szükséges legfőképpen azt, hogy:
az adott beszerzést mennyiben érinti a kihirdetett veszélyhelyzet;
volt-e még lehetősége az ajánlatkérőnek visszavonnia az eljárását;
képes-e az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére, vagy sem, vagy pedig esetleg elállásnak/felmondásnak lenne helye.
Összességében tehát az, hogy felmerült egy, az ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül eső körülmény, amely befolyásolhatja a későbbi szerződés teljesítését, nem elegendő indok arra, hogy az eljárását eredménytelenné nyilvánítsa, mint ahogy arra sem, hogy a már eredményessé nyilvánított közbeszerzési eljárásában ne kösse meg a szerződést.
Megkötött szerződések módosítása: Amennyiben megkötésre került a veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően a közbeszerzési szerződés, az a Kbt. adta lehetőségekre figyelemmel módosítható. Meg kell vizsgálni az olyan feltételeket, mint például:
mennyiben befolyásolja a veszélyhelyzet a teljesítést;
az akadályoztatást közvetlenül vagy közvetetten a veszélyhelyzet kihirdetése és az azzal összefüggő körülmények tették-e szükségessé;
mennyiben és hogyan változik a szerződés teljesítése, annak határideje, ellenértéke.
Amennyiben a felek megvizsgálták a felmerült körülményt és az ok-okozati összefüggéseket, továbbá a Kbt. szerződésmódosításra vonatkozó feltételei is fennállnak, a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződésüket.
Személyes tanácsadás