Üzleti titok jelentősége ajánlattevői szempontból

-

KözbeszGuru Kft., dr. Bódis Rita Gabriella

                                              A gazdasági szereplőknek egyik alapvető érdekük, hogy a versenytársaik ne ismerjék meg a tevékenységükre vonatkozó olyan adatokat, amelyek kihathatnak a köztük lévő versenyhelyzetre. Ugyanakkor ez az alapvető érdek összeütközésbe kerül a közbeszerzések nyilvánosságának alapelvével, emiatt szükséges volt a jogi szabályozás ebben a kérdésben.

                                              A Kbt. lehetőséget ad arra, hogy az ajánlattevők a benyújtott ajánlatuk egyes részeit üzleti titokká nyilvánítsák. Azonban ezt nem lehet korlátlanul megtenni, meg van határozva azon információk köre, amik nem minősülhetnek üzleti titoknak. Ilyen információk lehetnek például:

                                              • nyilvános, elektronikus vagy hatósági adatbázisból elérhető adatok (pl. cégkivonat);

                                              • állami vagy önkormányzati támogatással, európai uniós támogatás felhasználásával, állami vagy önkormányzati vagyon kezelésével, használatával kapcsolatos adat az Infotv. (1.)  27. § (3) bekezdése szerint;

                                              • az alkalmasság igazolása körében bemutatott referenciák, gépekre, eszközökre, szakemberekre, tanúsítványokra vonatkozó adatok;

                                              • azon adatok, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek.

                                              A fentiek után nézzük meg, mégis mit lehet üzleti titokká nyilvánítani. Az üzleti titokról szóló 2018. évi LIV. törvény 1. §-a adja meg az üzleti titok fogalmát, amelyet a Kbt. alkalmaz. Eszerint üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó titkos, azaz részben vagy egészben nem közismert, illetve más által nem könnyen hozzáférhető, így vagyoni értékkel bíró adat, információ, amelyet a titok jogosultja az elvárható magatartással titokban is tart. A törvény az üzleti titok körébe sorolja a védett ismeretet, a know-how-t is. A Kbt. alapján a gazdasági szereplő megtilthatja ezen adatok nyilvánosságra hozatalát, ha az üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna.
                                               
                                              Ha az ajánlatkérő szakmai ajánlat benyújtását írja elő, a teljes szakmai ajánlat nem lehet üzleti titok, de annak olyan jól meghatározható elemei, amelyek esetében a fenti feltételek fennállnak, az igen. Építési beruházás esetén az értékelés alá eső rész (pl. összesített nettó ajánlati ár) szintén nem védhető ilyen formában, de az árképzés alapjául szolgáló részinformációk, mint az árazott költségvetés vagy annak bizonyos részének megismerése korlátozható.

                                              Az azonban nem elég, hogy az üzleti titokká nyilvánítandó adatok megfelelnek a fenti feltételeknek, indokolást is kell készíteni, hogy miért, milyen módon okozna az ajánlattevő számára aránytalan sérelmet az üzleti tevékenységével összefüggésben az adatok nyilvánosságra kerülése. Az indokolást nem elegendő csak az általánosság szintjén megfogalmazni, hanem részletesen be kell mutatni az üzleti tevékenységhez való kapcsolódást, és a lehetséges érdeksérelmeket. Fontos kritérium, hogy a gazdasági szereplőnél jelentkező sérelem miatt lehet üzleti titokká nyilvánítani az adatokat, így csak arra hivatkozni, hogy az üzleti partner megtiltotta a nyilvánosságra hozatalt, nem lehet. Viszont ha a az ajánlattevő levezeti, hogy ha a partner tiltása ellenére közzétételre kerülnek az adatok, emiatt például a partneri szerződés felmondásra kerül, és még kötbért vagy akár további kártérítést is érvényesíthet a partner az ajánlattevővel szemben, az már megfelelő indok lehet.

                                              Az indokolás elkészítésekor arra is figyelemmel kell lenni, hogy azt nem lehet üzleti titokká nyilvánítani, így abban nyilvánvalóan nem szerepelhetnek olyan adatok, amelyek a védendő információk körébe tartoznak. Az üzleti titkot tartalmazó dokumentumot elkülönített módon kell elhelyezni az ajánlatban. Az EKR-ben folytatott eljárás esetén ez azt jelenti, hogy a dokumentum feltöltésnél meg kell jelölni, hogy az üzleti titok, EKR-en kívül zajló eljárás során pedig egyértelműen megállapítható módon kell megjelölni, hogy az ajánlat mely része üzleti titok (pl. a dokumentum fejlécében, vagy címében jelölve), és úgy kell elhelyezni az ajánlat dokumentumai között, hogy az ajánlatkérő különösebb intézkedés nélkül tudja biztosítani a titok megóvását (nem kell külön mellékletbe tenni, de egy helyen szerepeljenek az ajánlatban).

                                              A jogi szabályozásból látható, hogy a gazdasági szereplők üzleti titkainak védelme csak a Kbt. nyilvánosságra vonatkozó alapelvével arányosan működhet, nem lehet bármit védendő információként megjelölni.

                                              Ugyanakkor adott helyzetben mégis érdemes megfontolni, hogy az ajánlat azon részét, amely ilyen szenzitív adatokat tartalmaz, üzleti titoknak minősítsük.

                                              Egy számítás hiba javítás vagy aránytalanul alacsony ár indokolás kérés esetén az ajánlatkérőt nem korlátozza semmi abban, hogy például a teljes részletes ártáblázatot és adott esetben a benne szereplő műszaki leírást is szerepeltesse a számítási hiba javítására való felhívásban, ha az ajánlattevő azt nem üzleti titokként csatolta fel. Így a többi ajánlattevő teljes körűen megismerheti a benyújtott szakmai ajánlatot és az alkalmazott árakat, amely egyértelműen hátrányos helyzetet jelent a további eljárások során is. Amennyiben üzleti titokként csatoljuk a szakmai ajánlatot, legalább felhívjuk az ajánlatkérő figyelmét, hogy olyan információk szerepelnek az ajánlatban, amelyeket szeretnénk titokban tartani még abban az esetben is, ha az indokolás egyébként nem felel meg minden kritériumnak.

                                              Ha az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy nem megfelelő az üzleti titokká nyilvánításra vonatkozó indokolás, hiánypótlási felhívást fog küldeni. Ekkor azonban már túl vagyunk a bontáson, megkaptuk a bontási jegyzőkönyvet, tehát ismerjük az értékelés alá eső megajánlásokat a versenytársak részéről is, így meg tudjuk állapítani, hogy ajánlatunk a többi ajánlathoz képest kedvezőbb-e vagy sem. Ennek ismeretében, ha az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást küld, el tudjuk dönteni, hogy fenntartjuk-e az ajánlatunk védettségét vagy annak érdekében, hogy ne legyen érvénytelen, inkább feloldjuk azt. Amennyiben az ajánlatunk hátrébb áll az értékelési sorrendben, az is lehet egy stratégia, hogy a hiánypótlás ellenére is ragaszkodunk az üzleti titokká nyilvánításhoz, hiszen kicsi az esély arra, hogy a mienk legyen a nyertes ajánlat, az ajánlatkérő még érvénytelenné is nyilváníthatja az ajánlatunkat az indokolás hiányosságai miatt, de az ajánlatban szereplő információk nem válnak megismerhetővé a versenytársak számára.

                                              Amennyiben az üzleti titokkal kapcsolatban kérdése merült fel, személyre szabott tanácsadásért keressen meg minket elérhetőségeinken és olvassa el további bejegyzéseinket.



                                              Személyes tanácsadás

                                              Photo by: © herreneck – Fotolia.com(1.) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi. CXII. törvény