Az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy az egészségügyi intézmények, kórházak által indított közbeszerzések esetén az átlagosnál több problémával találkozunk, ezért néhány pontban összegyűjtöttük, hogy mik azok a kérdések, amelyek a legnagyobb nehézségeket okozhatják az ilyen eljárásokban.
Az ajánlatkérő jellemzően nem egyesével, hanem egy adott időszak felhasználásait felmérve összesítve fogja megrendelni szükséges gyógyszereket, eszközöket.
Ahogy a pontos paraméterek meghatározásához az ajánlatkérő részéről, úgy a műszaki leírásban szereplő meghatározások pontos felméréséhez az ajánlattevő részéről egyaránt szükségesek a speciális, egészségügyi ismeretek.
A műszaki leírásban meghatározott jobb (jobban használható) termék is csak abban az esetben lehet érvényes ajánlatot tenni, ha egyebekben megfelel a minimumkövetelményeknek.
A kiegészítő tájékoztatás kérés fontossága
Ha a műszaki leírás nem kellően pontos, mindenképp kiegészítő tájékoztatást kell kérni, hogy az ajánlattevő meggyőződhessen, arról, hogy a megajánlani kívánt termék megfelelő vagy egyenértékűként elfogadható.
A kiegészítő tájékoztatás kérés határidőhöz kötött.A kiegészítő tájékoztatás kérések ütemezése az egyes eljárástípusoknál
A műszaki leírás mellett a szerződéstervezet is nagy jelentőséggel bír, így annak részletes áttekintése is szükséges A közbeszerzési szerződéstervezet jelentősége az ajánlattevők szemszögéből
- Javasolt, hogy a kiegészítő tájékoztatás kéréseket ne egyesével küldjék meg, hanem gyűjtsék össze a felmerülő kérdéseket, és egy dokumentumban töltsék fel az EKR rendszerbe, mert így az ajánlatkérő úgy fogja tudni megválaszolni a kérdéseket, vagy adott esetben módosítani a felhívást, hogy az ténylegesen is segíteni fogja a megfelelő ajánlattételt.
A kiegészítő tájékoztatás kérés korlátai
A felhívás és a közbeszerzési dokumentáció tartalma nem módosítható korlátlanul egyrészt a Kbt. szabályai, másrészt pedig Állami Egészségügyi Ellátó Központ és a Miniszterelnökség általi ellenőrzés miatt.
Az előzetes piaci konzultációban való részvétel a későbbiekben segítheti az ajánlattételt, mert ennek révén jobban kidolgozott lehet a műszaki leírás (pl. ATC kódok alkalmazása gyógyszerbeszerzés esetén).
A piaci konzultációban való részvétel nem eredményez összeférhetetlenséget, amennyiben az ajánlattevő nem adott többletinformációt a felhíváshoz képest.
„Nagyon sok részes eljárások”
Az egészségügyi tárgyú beszerzések esetén jellemző, hogy sok, adott esetben száz részből is állhat egy eljárás.
Az ajánlattevőknek kiemelt figyelmet kell arra fordítaniuk, hogy valamennyi olyan részben, ahol ajánlatot tesznek, minden szükséges dokumentumot csatoljanak.
Az EKR rendszerbe való csatoláskor beállítható, hogy az ajánlattevő melyik részhez kívánja feltölteni a dokumentumot.
Egy adott dokumentum rossz részhez való feltöltése nem eredményezi rögtön az ajánlat érvénytelenségét, azonban a figyelmetlenségek a szükségesnél több hiánypótláshoz, és így felesleges munkához vezethetnek mindkét oldalon.
Precizitás
Kiemelt jelentősége van a precizitásnak különösen egy „sok részes”, kiegészítő tájékoztatásokkal megtűzdelt, speciális szakértelmet igénylő eljárás esetén.
Az ajánlatkérők az általánosnál jóval több dokumentum benyújtását írhatják elő (például termékleírások, gyártói nyilatkozatok, tanúsítványok, mindezek akár termékenként).
Egy-egy kisebb elírás okozhatja akár a teljes ajánlat érvénytelenségét (például cikkszám elírása vagy több méretű termék beárazása helyett csak egy mérte beárazása).
Javasolt a benyújtandó ajánlat többszöri ellenőrzése, esetleg ellenőrzőlista készítése.
A formalitás nem csak formalitás
Pusztán formai okokból nem nyilvánítható érvénytelenné az ajánlat, azonban ezen szempontoknak is nagy jelentősége van.
Az EKR rendszerbe megfelelő formátumú (például a pdf helyett nem fogadható el csak word/excel) és megfelelő méretű (legfeljebb 25 MB) fájlok tölthetők fel.
A dokumentumok aláírását követően arra is figyelni kell, hogy a visszaszkennelést követően is olvasható maradjon a dokumentum (ne legyen „kipixelesedve”).
Szakmai ajánlat esetén kritikusabb a kérdés, mert az csak nem jelentős, egyedi hiba esetében javítható úgy, hogy az ajánlati árat nem módosíthatja.
Határidők fontossága, határidő után benyújtott dokumentumok sorsa
A határidők betartásának kiemelt fontossága van, például a kiegészítő tájékoztatás, vagy különösen az ajánlattételi határidő esetén.
Ha az ajánlatkérő mintapéldány benyújtását kéri, annak is meg kell érkeznie az előírt határidőben.
A hiánypótlást, felvilágosítás nyújtást, vagy a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolásokat érvényesen (úgy, hogy az ajánlatkérő figyelembe vegye) csak az előírt határidőig lehet benyújtani.
Javasolt a határidők folyamatos figyelemmel kísérését a szükséges intézkedés időtartamára is fegyelemmel.
Ha az ajánlatkérő nem biztosított elegendő határidőt, az EKR rendszerben kérhetik az ajánlatkérőtől annak meghosszabbítását.
Ha közbeszerzési ajánlattétellel kapcsolatban kérdése merül fel, keressen meg minket szakértőink személyre szabott tanácsadásáért.