Akadályoztatás, avagy mikor lehet jogszerű a késedelem

-

KözbeszGuru Kft., dr. Bódis Rita Gabriella

                                                                                        A jelenleg is fennálló veszélyhelyzet sok formában befolyásolhatja a szerződések teljesítését, azonban cikkünkben szeretnénk felhívni a figyelmet azokra a helyzetekre is, amelyek felmerülhetnek „normális” körülmények között, és befolyásolhatják a megkötött szerződések határidőben való teljesítését. (1.)

                                                                                             1. Ajánlatkérő késedelme
                                                                                                Amennyiben Ajánlatkérő nem teljesíti a szerződéses kötelezettségeit, úgy ő esik késedelembe, ami kizárja az Ajánlattevő késedelmét. Az         ajánlatkérő késedelembe eshet már a szerződés első szakaszában például azzal, hogy nem adja át a megfelelő határidőben a munkaterületet a         kivitelezéshez, nem adja át a terveket, egyéb, a kivitelezéshez szükséges dokumentációt, vagy ha az ő feladata például a közterület használati         engedélyek beszerzése, és nem intézkedik időben efelől. 
                                                                                                Az Ajánlatkérő késedelembe eshet a szerződés közben, ha a teljesítésre felajánlott terméket nem veszi át, például úgy, hogy nem                    gondoskodik a lerakodási lehetőségről, vagy nem biztosít megfelelő személyzetet hozzá. Az is az ajánlatkérő felelőssége, ha részteljesítés         esetén nem kezdi meg határidőben a mennyiségi vagy minőségi átvételt. Ez az eset kizárja ugyan az ajánlattevő késedelmét (persze,         amennyiben határidőben teljesített), azonban a hibás vagy hiányos teljesítés alól nem mentesíti, így az azzal kapcsolatos igényeket vagy         szankciókat (pl. kötbér) az ajánlatkérő még érvényesítheti. Ha részteljesítési határidők szerepelnek a szerződésben, valamennyi részhatáridőt         érintheti a késedelem, vagy akár a véghatáridőt is.    
                                                                                                A szerződés utolsó szakaszában is felmerülhet késedelem, olyankor, ha az ajánlatkérő az ajánlattevő jelzése ellenére nem kezdi meg időben         műszaki átadás-átvételi eljárást a kivitelezés helyszínén, vagy nem adja ki a teljesítésigazolást. Annak érdekében, hogy az ajánlattevőt ne         érinthessen jelentős mértékben az ajánlatkérő késedelme, a Kbt. határidőt ír elő, így 15 napon belül írásban nyilatkoznia kell, hogy elfogadja-e         a teljesítést, építési beruházás esetén pedig ha 15 napon belül nem kezdi meg az átadás átvételi eljárást, vagy azt határidőben nem fejezi be, az         ajánlattevő kérésére köteles kiadni a teljesítést. 

                                                                                            2. Vis maior helyzet
                                                                                                A vis maior, azaz elháríthatatlan akadály fogalmát a sem a Kbt., de még a Ptk. sem határozza meg pontosan, így azt is egyedileg, az ügy         összes körülményét megismerve és mérlegelve kell megállapítanunk. Elháríthatatlan akadálynak minősülhet minden olyan történés, amely         előre nem volt látható, és olyan módon következett be, hogy az ajánlattevőnek arra nem volt ráhatása (sem tevőleges, sem pedig         mulasztás), és nem is állt módjában megakadályozni azt. 
                                                                                                Tipikusan ilyen vis maior helyzet aktuálisan a COVID-19-cel kapcsolatos veszélyhelyzet. Vis maior lehet akár társadalmi oldalon bekövetkező         váratlan helyzet, mint egy sztrájk, forradalom, háború, de lehetséges környezeti változás, mint egy nagy mértékű árvíz, vagy más természeti         katasztrófa.
                                                                                                Fontos leszögezni, hogy vis maior helyzet felmerülése esetén is csak abban az esetben lehet arra hivatkozni, amennyiben az közvetlenül érinti         a szerződés teljesítését, és nincs is más mód a késedelem elkerülésére, ezt pedig az ajánlattevőnek kell bizonyítania és dokumentálnia.         Az ajánlattevőnek továbbá meg kell tennie minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy a késedelem elkerülhető, vagy a mértéke         csökkenthető legyen.

                                                                                            3. Akadályoztatás
                                                                                                Az akadályoztatás körébe sorolható események szintén egyedileg vizsgálandók, hogy valóban gátolják-e a szerződés szabályszerű                    teljesítését. Ezen okok esetében is az ajánlattevőt terheli a kötelezettség, hogy bizonyítsa és dokumentálja, hogy a közvetlen összefüggés         fennáll az akadályozó helyzet és a szerződés teljesítése között.
                                                                                                Az akadályoztatás körébe sorolható az például, ha egy hatósági engedélyeztetési eljárás a jogszabályokban foglalt határidőhöz képest         jelentősen elhúzódik azért, mert az eljáró hatóság nem tartja be a kötelező határidőket. Fontos, hogy a hiánypótlási határidő nem tartozik         ide, az az eljárási határidőket általában felfüggeszti. 
                                                                                                Egy új jogszabály elfogadása és hatályba lépése következtében is merülhet fel késedelem. A jogszabályváltozásra abban az esetben lehet         hivatkozni, amennyiben annak megalkotására, hatályba lépésére nem lehetett számítani, mert a jogalkotó nem határozott meg hosszabb         felkészülési időt a jogszabály megismerésére és az alkalmazásra való felkészülésre.
                                                                                                Időjárási körülmények (amelyek nem a vis maior körébe tartoznak) szintén jelenthetnek akadályt, azonban itt is nagyon körültekintően kell         eljárni. Épületen belüli építési munkák esetében nyilvánvalóan nem lehet az rossz időjárásra hivatkozni. Amennyiben egy építési beruházásra         vonatkozó szerződés megkötés novemberben történik, az sem lehet kifogás, hogy a hőmérséklet 0oC alá csökkent, hiszen számítani kell az ilyen         időjárásra a sok évi átlag alapján. Extrém időjárásnak minősülhet viszont, ha például júliusban hirtelen egy hétig fagyok jönnek (reméljük, ilyen         azért nem lesz), ami így valóban megakaszthatja a külső munkákat. Ilyen akadályok felmerülésekor tartsuk mindig szem előtt, hogy az extrém         időjárási körülményeket csak akkor lehet annak tekinteni, ha valóban jelentős mértékben térnek el a korábbi évektől és nem is lehet                   számítani erre az eltérésre.
                                                                                                Akadályt jelenthet még, amennyiben például a gyártó jelenti be, hogy egy terméket nem fog a továbbiakban gyártani. Ezt is csak akkor         fogadhatja el az ajánlatkérő jogos késedelemnek, ha – többek között – erre nem lehetett számítani (pl. nem kifutó termékről van szó), az         ajánlattevő nem tarthatott raktáron az adott termékből, én nincs más beszerzési forrás sem, amely révén a teljesítés határidőben megtörténhet.         A felmerült körülmények igazolása ebben az esetben is az ajánlattevőt terhelik. Amennyiben a termék egyebekben más forrásból sem         szerezhető be, az még nem mentesíti az ajánlattevőt a teljesítés alól. Ilyen esetben meg kell vizsgálni, hogy egyenértékű termék elérhető-e a         piacon, és amennyiben igen, kezdeményezni kell a szerződés módosítását a termékcsere tekintetében az ajánlatkérőnél. 
                                                                                                Többször merül fel építési beruházások esetén, hogy a kivitelezés közben derül fény korábban ismeretlen állapotokra, például az épület         egyes részeinek kibontása során. Ezek is minősülhetnek olyan akadálynak, amelyek mentesítik az ajánlattevőt a késedelem jogkövetkezményei         alól, amennyiben arra nem lehetett számítani (pl. nem álltak rendelkezésre korábbi tervek, állapotfelmérési jegyzőkönyv stb.), és felmerülésük         következtében pótmunkára van szükség, amely miatt megnő a kivitelezés szükséges időtartama.

                                                                                        Fontos, hogy amennyiben az ajánlattevő bármilyen akadályozó körülménybe ütközik, azt haladéktalanul jelezze írásban az ajánlatkérő felé – különösen akkor, ha az ajánlatkérő esik késedelembe –, és a felmerült helyzetről minden elérhető információt, adatot dokumentáljon. Különösen fontos, hogy építési beruházás esetén az építési naplóba is kerüljön be minden lényeges információ, fényképekkel is alátámasztva, mert ez megfelelő alapul szolgálhat egy esetleges szerződésmódosítás esetén. Adott esetben az ajánlatkérő együttműködése is elősegítheti a szerződésszerű teljesítést. A felek közös megegyezésével pedig a szerződés módosítására is sor kerülhet, amennyiben a Kbt.-ben foglalt feltételek fennállnak. 

                                                                                        Javasoljuk, hogy az ajánlattevő már az ajánlattétel időszakában ismerje meg az előírt teljesítési határidőt. Tapasztalataink szerint többször előfordul, hogy az ajánlatkérőnél elhúzódik az eljárás előkészítési időszaka, azonban a teljesítési határidőt nem feltétlenül igazítják hozzá ehhez, így pedig akár extrém rövid teljesítési határidő is bekerülhet a szerződésbe. Önmagában a teljesítési határidőt meghosszabbítani szerződésmódosítással jellemzően nem lehet, így az ilyen helyzetek elkerülése érdekében javasoljuk, hogy amennyiben észlelik a felhívásban a rövid határidőt, fogalmazzanak meg egy kiegészítő tájékoztatás kérést az ajánlattevőnek, amiben felhívják a figyelmet erre a problémára.

                                                                                        Amennyiben a közbeszerzési szerződés teljesítésével, vagy a teljesítési határidővel kapcsolatban kérdése merül fel, személyre szabott tanácsadásért keressen meg minket elérhetőségeinken.


                                                                                        (1.) A szerződés teljesítésének szakaszában a részt vevő felek megnevezése magához a szerződéshez illeszkedik, így az egyszerűség érdekében ebben a cikkben az ajánlattételi szakaszban alkalmazott megnevezéseket használjuk.