Korábbi blogbejegyzésünkben részletesen taglaltuk a hiánypótlás tudnivalóit. Most pedig a hiánypótlás, a felvilágosítás és a számítási hiba elkülönítéséről írunk egy rövid posztot, mivel számos alkalommal tapasztaltuk azt, hogy mind az ajánlattevők, mind az ajánlatkérők esetében nehézséget okoz ezen jogintézmények fogalmának értelmezése és egymástól való elkülönítése.
Felvilágosítás vs. hiánypótlás
A hiánypótlást el kell különítenünk a felvilágosításkérés intézményétől annak ellenére, hogy a Kbt. együttesen kezeli őket. Az ajánlatkérő köteles felvilágosítást kérni az ajánlattevőtől, részvételre jelentkezőtől a nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. Nem járható az az út, hogy a kiküldött hiánypótlási felhívást nem teljesítjük, majd a - felvilágosításkérésen túlterjeszkedve - korábbi hiánypótlási felhívásnál nem teljesítetteket a felvilágosításkérésre adott válaszban pótoljuk.
Hiánypótlás
ajánlatban, részvételi jelentkezésben szereplő iratok hiánya, módosítása, kiegészítése,
meglévő dokumentum hiányosságának pótlása
Felvilágosítás
ajánlatban, részvételi jelentkezésben meglévő tartalom egyértelműsítését, magyarázatát jelenti,
ellentmond a felhívásnak, a közbeszerzési dokumentumoknak,
ellentmond ajánlattevő ajánlatában szereplő másik dokumentumnak
Hiánypótlás benyújtásakor pedig az ajánlatunkban/részvételi jelentkezésünkben nem vagy hiányosan szereplő dokumentummal vonatkozásában kell benyújtanunk a kért/módosított/kiegészített dokumentumot.
Számítási hiba javítás
teljes körűen rendelkezésre kell álljanak a helyes alapadatok (az ajánlatból megállapítható legyen)
matematikai művelettel javítható legyen a hiba (összeadás, szorzás, kivonás, osztás)
A számítási hiba javítására vonatkozó felhívásban (amit az EKR rendszeren keresztül megküldenek nekünk) az alábbiak kerülnek megjelölésre:
hiba,
javítandó érték,
javítás eredményeként meghatározott érték.
Ajánlattevőként pedig át kell vezetnünk - felhívásban megadott határidőn belül – az ajánlatunkban a helyes számítás eredményét.
Amennyiben a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesítjük, az az ajánlatunk érvénytelenségét eredményezi.
Fontos tudnunk, hogy amennyiben az ajánlatkérő nem helyesen határozta meg a számítási hiba tényét, akkor az nem okozhatja az ajánlatunk érvénytelenségét.
Nem tartoznak számítási hiba körébe:azon eshetőségek, ahol az elbírálás alá tartozó ajánlati ár kapcsán láthatóan téves, de nem számítási hibára visszavezethető ár került megjelölésre,
a felolvasólapon és a költségvetésben szereplő adat eltér egymástól,
ajánlattevő nem az ajánlatkérő által kért mértékegységben adja meg az ajánlatát